A CME Group, a világ legnagyobb tőzsdeüzemeltetője pénteken az elmúlt évek egyik legdurvább technikai leállását élte át:
a globális határidős piacok több mint 11 órára gyakorlatilag sötétbe borultak.
A kereskedés leállt az amerikai részvényindex-, kötvény-, nyersanyag- és devizafutures-piacok többségén, mielőtt a rendszereket fokozatosan újraindították. A kereskedés nagyjából 13:35 GMT körül állt helyre a főbb termékekben – vagyis a hét végi, amúgy is vékonyabb Thanksgiving-forgalom közepén érte a piacot egy olyan sokk, amire még a rutinos szereplők is felkapták a fejüket.
Mi történt pontosan a háttérben?
A CME a leállást egy adatközponti hűtési hibára vezette vissza: a szolgáltató CyrusOne chicagói létesítményében lépett fel olyan probléma, ami miatt az ott hosztolt rendszerek nem tudtak biztonságosan működni. Ennek következménye lett a globális határidős kereskedés kényszerű leállása.
A hiba érintette többek között:
-
a CME EBS devizaplatformját,
-
a West Texas Intermediate (WTI) olaj határidős kontraktusait,
-
a Nasdaq 100 és Nikkei indexre szóló határidőket,
-
valamint több más nyersanyagpiaci terméket, például pálmaolaj- és aranyfutureseket.
Magyarra fordítva: akinek a fedezeti vagy spekulatív pozíciói ezeken a piacokon futottak, órákig nem tudott normálisan árazni, zárni, nyitni, finomhangolni.
„Black eye” a piaci infrastruktúrának
Több piaci szereplő is úgy nyilatkozott, hogy az eset komoly presztízsveszteség a CME-nek. A leállás egyfajta „black eye” a tőzsdeüzemeltetőre nézve, és emlékeztető arra, mennyire összefonódott és sebezhető a modern piaci infrastruktúra.
A kereskedők egy része szó szerint „vakon repült”:
-
nem láttak valós idejű futures-árakat,
-
a brókercégek egy része átmenetileg felfüggesztette az érintett termékek kereskedését,
-
mások belső árazási modellekkel próbáltak dolgozni, magasabb kockázattal és szélesebb spreadekkel.
Miért súlyos ez rendszerkockázati szempontból?
A futures a globális pénzügyi rendszer core infrastruktúrája:
-
fedezik vele az olaj-, arany-, részvény- és kötvénypozíciókat,
-
benchmarkot adnak hatalmas intézményi portfóliók értékeléséhez,
-
árképzési referenciát jelentenek az azonnali piacoknak is.
Ha ez a réteg órákra kiesik, akkor:
-
Mebicsaklik az árazás – a szereplők nem tudják, mihez igazítsák a kockázatot.
-
Nő az elszámolási kockázat, mert a pozíciókat nem lehet időben zárni vagy módosítani.
-
Erősödik a bizalmi kockázat: ha egy ekkora szereplő is el tud esni egy adatközpont-hibán, akkor hol van a „too big to fail” tech-oldalon?
Az amerikai felügyeletek – például a CFTC és az SEC – jelezték, hogy folyamatosan monitorozzák az eseményeket, és vizsgálják az incidens hatásait.
Mekkora monstrum a CME valójában?
A CME a legnagyobb tőzsdeüzemeltető piaci kapitalizáció alapján, és a világ egyik legszélesebb termékpalettáját kínálja: kamatok, részvényindexek, fémek, energia, mezőgazdaság, sőt kriptofutures-ek is futnak rajta.
Egy átlagos napon a derivatív forgalom több tízmillió szerződés – ilyen volumen mellett egy 10+ órás outage nem „apró technikai malőr”, hanem komoly rendszerkockázati jelzés.