Menü Bezárás

Áttekintés a hazai helyi adózás egyik központi eleméről

Az iparűzési adó (IPA) a magyar önkormányzati adórendszer egyik legjelentősebb és legnagyobb bevételi súllyal bíró adóneme. A vállalkozások által fizetendő adó célja, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi forráshoz jussanak a gazdasági tevékenységet végzők után. Az adó kiterjed minden olyan vállalkozási tevékenységre, amelyet egy adott önkormányzat területén végeznek, és bevételekhez juttatja a helyi közigazgatási szerveket, lehetővé téve számukra a közfeladatok ellátását.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk az iparűzési adó legfontosabb jellemzőit, különös tekintettel az adó alanyaira, tárgyára, az adóalap meghatározásának módszereire, az adómértékekre, az adóbevallás és fizetés szabályaira, valamint az utóbbi évek fontosabb változásaira.

1. Az iparűzési adó jogszabályi háttere

Az IPA-t a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza. Az adónem bevezetésének célja az volt, hogy a helyi önkormányzatok saját bevételhez juthassanak a területükön működő gazdasági szereplők után. A törvény széles mozgásteret ad az önkormányzatoknak az adómérték meghatározásában, azonban a jogalkotó egyértelműen meghatározott felső korlátot is megszab.

2. Az adó alanya – kik kötelesek IPA-t fizetni?

Az iparűzési adó alanya minden vállalkozó, aki gazdasági tevékenységet végez Magyarországon. A törvény a vállalkozó fogalmát tág értelemben határozza meg. Az adó alanyai lehetnek:

  • egyéni vállalkozók,

  • gazdasági társaságok (pl. Kft., Rt.),

  • szövetkezetek,

  • ügyvédi irodák,

  • egyes esetekben az alapítványok és egyesületek is, amennyiben vállalkozási tevékenységet folytatnak.

Nem köteles IPA-t fizetni az, aki kizárólag mezőgazdasági őstermelőként tevékenykedik, amennyiben az éves árbevétele nem haladja meg a törvényben rögzített határt.

3. Az adó tárgya – mi után kell fizetni?

Az iparűzési adó tárgya a vállalkozási tevékenység önkormányzat területén elért bevétele, csökkentve a meghatározott, elismert költségtételekkel. Ez a tevékenység lehet szolgáltatásnyújtás, kereskedelem, termelés vagy bármilyen más, bevételtermelő gazdasági tevékenység.

A bevétel számításánál a nettó árbevétel az alap, amelyből a törvény meghatározott költségeket (pl. eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítések, közvetített szolgáltatások) lehet levonni.

4. Az adóalap meghatározása

Az adóalap megállapítása többféle módon történhet, attól függően, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó, és él-e az adózó az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével.

a) Általános módszer

A nettó árbevételből a következő tételek vonhatók le:

  • Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ),

  • Közvetített szolgáltatások értéke,

  • Alvállalkozói teljesítések értéke,

  • Anyagköltség,

  • K+F közvetlen költségek (korlátozottan).

A levonható költségek mértéke jogszabályban maximált – például az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttesen nem haladhatják meg az árbevétel 85%-át.

b) Egyszerűsített módszerek

1. Tételes IPA fizetés: kizárólag kisadózók (KATA alanyok) számára volt korábban elérhető, évente fix összegű IPA fizetéssel. 2022-től ennek szabályai megváltoztak, a jogosultság köre jelentősen szűkült.

2. Egyszerűsített adóalap-megállapítás (Htv. 39/A. §): 25 millió forint éves bevétel alatt választható. Itt sávosan, átalányként határozza meg a törvény az adóalapot:

  • Bevétel ≤ 12 millió Ft → adóalap: 2,5 millió Ft

  • 12–18 millió Ft között → adóalap: 6 millió Ft

  • 18–25 millió Ft között → adóalap: 8,5 millió Ft

Ez a módszer jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a mikro- és kisvállalkozások számára.

5. Az adó mértéke

Az iparűzési adó maximális mértékét a törvény 2%-ban határozza meg, de az egyes önkormányzatok ennél alacsonyabb kulcsot is meghatározhatnak, sőt, dönthetnek úgy is, hogy egyáltalán nem vetnek ki iparűzési adót a területükön működő vállalkozásokra.

Igen, léteznek Magyarországon iparűzési adómentes települések is. Ezek a települések különösen vonzóvá válhatnak a kis- és középvállalkozások, valamint a székhelyszolgáltatást kereső cégek számára, hiszen az IPA-mentesség jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

Példa: Újlengyel – adómentes övezet a vállalkozásoknak

Az egyik legismertebb ilyen település Újlengyel (Pest vármegyében), amely nem alkalmaz iparűzési adót, így azok a vállalkozások, amelyek itt működnek vagy itt tartják a székhelyüket, mentesülnek az IPA fizetési kötelezettség alól. Ez különösen előnyös lehet azoknak a cégeknek, akik másutt magas adókulccsal szembesülnének.

Cégünk Újlengyelben kedvező áron nyújt székhelyszolgáltatást, lehetővé téve, hogy ügyfeleink élvezhessék az iparűzési adómentesség pénzügyi előnyeit. Ez a megoldás egyszerre biztosít jogi megfelelést, adminisztratív kényelmet és jelentős költségcsökkentést, miközben minden törvényi előírásnak megfelel.

6. Bevallás, előlegfizetés és határidők

Az iparűzési adó éves bevallás alapján fizetendő, azonban az adóévet megelőző időszak alapján adóelőleget is kell teljesíteni:

  • Előleg I. részlet: március 15-ig,

  • Előleg II. részlet: szeptember 15-ig,

  • Éves bevallás határideje: május 31.

A bevallásokat és befizetéseket önkormányzatonként külön-külön kell teljesíteni, ha a vállalkozás több településen is tevékenységet végez. Ekkor adóalap-megosztási szabályokat kell alkalmazni (pl. foglalkoztatotti létszám és eszközérték alapján).

7. Mentességek, kedvezmények

Az önkormányzatok helyi rendeletben dönthetnek az alábbiakról:

  • Adómentesség bizonyos árbevétel alatt (pl. évi 2,5–3 millió Ft bevétel),

  • Kedvezmények egyes célcsoportoknak (pl. kezdő vállalkozásoknak),

  • Halasztás, részletfizetés méltányossági alapon.

Fontos, hogy a központi kormányzat által előírt könnyítéseket is figyelembe kell venni, különösen válsághelyzetek (pl. COVID) idején.

8. Elektronikus ügyintézés és NAV rendszer

2021-től az iparűzési adóval kapcsolatos bevallásokat egységesen a NAV-on keresztül kell benyújtani (önkormányzati adóbevallási rendszer – OBR). Az önkormányzatok ezeket az adatokat a NAV-tól kapják meg. Az IPA fizetése továbbra is közvetlenül az önkormányzat számlájára történik.

Ez az elektronikus rendszer jelentősen csökkentette az adminisztratív terheket, különösen azok számára, akik több önkormányzat területén is működnek.

TÁRCSÁZOM