1. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás jogi háttere
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-a rögzíti az adóalap egyszerűsített módon történő megállapításának lehetőségét. A szabály célja az volt, hogy adminisztratív könnyítést nyújtson azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek árbevételük alapján kisvállalkozónak minősülnek.
A törvény lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások, amelyek éves – vagy napi arányosítással számított – bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, úgynevezett sávos-tételes módszerrel állapítsák meg iparűzési adóalapjukat.
2. A jogosultság feltételei – mit tekintünk bevételnek?
A jogosultság alapja a vállalkozás előző évi bevétele. A fogalom értelmezése az adózó típusától függ:
-
Társas vállalkozások esetében a nettó árbevétel számít.
-
Egyéni vállalkozók, akik az Szja törvény hatálya alá tartoznak, az összes egyéni vállalkozói bevétellel kötelesek számolni.
A bevétel meghatározásakor nem csak az értékesítésből származó árbevétel számít, hanem az is, ha például tárgyi eszközt értékesít a vállalkozás.
Fontos: A 25 millió forintos értékhatár túllépése kizárja az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségét az adott adóévben, valamint a következő adóévben is.
3. Hogyan néz ki az iparűzési adóalap a sávos rendszerben?
A Htv. 39/A § (3) bekezdése szerint a bevétel alapján meghatározott sávok és az azokhoz tartozó adóalapok a következők:
| Éves (időarányosított) bevétel |
Adóalap (Ft) |
| ≤ 12 000 000 Ft |
2 500 000 Ft |
| 12 000 001 – 18 000 000 Ft |
6 000 000 Ft |
| > 18 000 000 Ft |
8 500 000 Ft |
A fizetendő adó az adóalap és a települési adómérték (általában 2%) szorzata.
Példa 1:
Egy vállalkozás 2024-ben 11,8 millió Ft nettó árbevételt ért el.
→ Ez a legalacsonyabb sávba esik, így az adóalap 2 500 000 Ft.
→ 2% adómértékkel számolva a fizetendő adó 50 000 Ft.
Példa 2:
Másik vállalkozás 2024-ben 19,2 millió Ft árbevételt produkált.
→ Ez a legfelső sáv, így az adóalap 8 500 000 Ft.
→ Az adó mértéke 2% mellett: 170 000 Ft.
4. Év közbeni kezdés vagy szünetelés – hogyan kell arányosítani?
Ha a vállalkozás nem egész évben működött, az éves adóalapot időarányosan kell megállapítani:
Lépések:
-
Évesítsük a tényleges bevételt (bevétel / tényleges napok × 366).
-
Határozzuk meg a sáv szerinti adóalapot.
-
Ezt az adóalapot arányosítsuk a működés napjaival.
Példa:
Egy vállalkozás 2024. június 1-jén alakult és 2024. végéig 8,4 millió Ft bevételt szerzett (214 nap).
→ Évesített bevétel: 8 400 000 / 214 × 366 = kb. 14 370 093 Ft
→ Ez a középső sáv, tehát adóalap 6 000 000 Ft
→ Arányosított adóalap: 6 000 000 × 214 / 366 ≈ 3 508 197 Ft
5. Választás és bejelentés szabályai
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását be kell jelenteni az adóhatóság (önkormányzat) felé.
-
Határidő: az adóév ötödik hónapjának utolsó napja – vagyis május 31.
-
A bejelentést az adóbevallásban kell megtenni.
-
A határidő jogvesztő – utólag nem pótolható (kivéve, ha még május 31-éig korrigálják a hibás bevallást).
Újonnan alakult vállalkozás esetén elég, ha az első bevallásban jelöli a választást.
Székhely vagy telephely változásakor új önkormányzati bejelentés szükséges, legkésőbb 15 napon belül!
6. Mikor és hogyan lehet kilépni az egyszerűsítésből?
Két eset van:
-
A vállalkozás meghaladja a 25 millió Ft-os bevételi határt → automatikusan kiesik.
-
A vállalkozás önként kilép, erről a szándékáról szintén május 31-ig kell nyilatkoznia.
Példa:
Egy vállalkozás 2024-ben 21 millió Ft bevételt ért el, de 2025-re jelentős bővülést vár, ezért május 31-ig bejelenti, hogy nem kívánja tovább alkalmazni az egyszerűsítést.
7. Iparűzési adó előleg-fizetési kötelezettség
Ha az egyszerűsítést választja vagy kilép belőle, az adóelőlegeket az alábbiak szerint kell megfizetni:
| Határidő |
Előleg alapja |
| Március 15. |
Korábbi év bevallása alapján |
| Május 31. |
Előző évi adó, csökkentve a márciusi előleggel |
Példa:
Egy vállalkozó 2025-től választja az egyszerűsítést.
2024-es bevétele: 15 millió Ft → 6 millió Ft adóalap → 120 000 Ft adó
2025. március 15-ig fizetett előleg: 50 000 Ft
→ 2025. május 31-ig fizetendő: 70 000 Ft
8. Mi számít bevételnek a 25 milliós határhoz?
Nemcsak az értékesítések, de a tárgyi eszközök eladásából származó bevétel is beszámít:
Példa:
2024-ben egy vállalkozás 22 millió Ft-ot szerzett szolgáltatásból és 4 milliót eszközeladásból → összes bevétel: 26 millió Ft
→ túllépi a határt, ezért 2024-ben és 2025-ben sem választhatja az egyszerűsítést.
9. Korlátozások
-
Az egyszerűsített iparűzési adóalap mellett nem érvényesíthető adókedvezmény vagy mentesség.
-
Ha több önkormányzat területén van telephely, az adóalapot önkormányzatonként külön-külön kell számítani.
