Az ügyvezető eljárása

A jogi személyek, legyenek azok cégek, egyesületek vagy alapítványok, a gazdasági és társadalmi életünk szerves részét képezik. Működésükhöz azonban elengedhetetlen, hogy legyen egy vagy több kijelölt személy, aki a jogi személy nevében eljárva döntéseket hoz, képviseli a szervezetet. Ez a személy az ügyvezető. Az ügyvezetők jogköre és felelőssége jelentős, döntéseik nagyban befolyásolják a szervezet életét. Ezért kiemelten fontos, hogy az ügyvezetők eljárása jogszerű, átlátható és a szervezet érdekeivel összhangban legyen.

Az ügyvezetők eljárása: Önállóság vagy együttműködés?

Az ügyvezetők eljárásának egyik legfontosabb kérdése, hogy önállóan vagy együttesen járhatnak-e el. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az ügyvezetők önállóan vagy együttesen járhatnak el a társasági szerződés, illetve az egyesület alapszabályának rendelkezései szerint.

Az önálló ügyvezetés azt jelenti, hogy az ügyvezető a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket egyedül, a többi ügyvezetővel való egyeztetés nélkül hozhatja meg. Ez a megoldás gyors és hatékony döntéshozatalt tesz lehetővé, különösen kisebb szervezeteknél vagy olyan helyzetekben, ahol az idő sürget.

Az együttes ügyvezetés ezzel szemben azt jelenti, hogy az ügyvezetők csak együttesen, közösen hozhatnak döntéseket. Ez a megoldás nagyobb körültekintést és átgondoltabb döntéshozatalt eredményezhet, mivel a különböző ügyvezetők egymást is ellenőrzik. Ugyanakkor lassíthatja a döntéshozatalt, és nehézségekhez vezethet, ha az ügyvezetők között nézeteltérés van.

A létesítő okiratban a tagok vagy alapítók szabadon dönthetnek arról, hogy az ügyvezetők önálló vagy együttes ügyvezetési joggal rendelkezzenek. A létesítő okiratban akár azt is meg lehet határozni, hogy bizonyos ügyekben önálló, míg más ügyekben együttes ügyvezetésre van szükség. Fontos azonban, hogy egy személy csak egyféleképpen járhat el: vagy mindig önállóan, vagy mindig együttesen.

A tiltakozás joga

Az önálló ügyvezetés esetén a Ptk. biztosítja az ügyvezetők számára a tiltakozás jogát. Ez azt jelenti, hogy az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen, ha azt a jogi személy érdekeivel ellentétesnek tartja. A tiltakozásról a jogi személy legfőbb szerve (általában a taggyűlés) dönt.

A tiltakozásnak halasztó hatálya van, azaz a vitatott intézkedést addig nem lehet végrehajtani, amíg a legfőbb szerv nem dönt a tiltakozásról. Ez alól kivételt képeznek a halaszthatatlan intézkedések, amelyeket a tiltakozás ellenére is végre lehet hajtani.

Az együttes ügyvezetés és a halaszthatatlan ügyek

Együttes ügyvezetés esetén az ügyvezetőknek közösen kell meghozniuk a döntéseket. Ha azonban egy ügy halaszthatatlan, akkor azt bármelyik ügyvezető egyedül is eldöntheti, de erről a többi ügyvezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.

Ha az ügyvezetők között nézeteltérés van egy ügyben, és azt nem tekintik halaszthatatlannak, akkor bármelyik ügyvezető kezdeményezheti, hogy a legfőbb szerv döntsön az ügyben.

Az ügyvezetés és a képviselet

Az ügyvezetés mellett a képviselet is az ügyvezetők feladata. A képviselet azt jelenti, hogy az ügyvezető a jogi személy nevében jár el a külvilág felé, például szerződéseket köt, vagy a jogi személyt bíróság előtt képviseli.

A képviseleti jog lehet önálló vagy együttes. Az önálló képviselet azt jelenti, hogy az ügyvezető egyedül is eljárhat a jogi személy nevében, míg az együttes képviselet esetén több ügyvezető együttes eljárására van szükség.

A képviseleti jog korlátozható is, például úgy, hogy az ügyvezető csak bizonyos értékhatárig köthet szerződéseket a jogi személy nevében. A korlátozás azonban csak a jogi személy és az ügyvezető közötti belső viszonyban érvényesül, harmadik személyekkel szemben nem.

A cégvezető

A cégvezető a gazdasági társaságok sajátos ügyvezetői pozíciója. A cégvezető a társaság munkavállalója, akit az ügyvezetési feladatok ellátásában való közreműködésre jogosítanak fel.

A cégvezető nem tekinthető vezető tisztségviselőnek, mivel tevékenységét nem önállóan, hanem a vezető tisztségviselő irányítása alatt végzi. Felelőssége ezért a munkajogi szabályok szerint alakul.

A cégvezető általában csak meghatározott ügycsoportokban járhat el a társaság nevében, de a társasági szerződés vagy alapszabály felhatalmazhatja általános képviseleti joggal is.

Az ügyvezetők jogai és kötelezettségei

Az ügyvezetőknek számos joga és kötelezettsége van. A legfontosabbak:

Jogok:
- A jogi személy képviselete
- A jogi személy ügyvezetése
- Tájékoztatás kérése a jogi személy ügyeiről
- Szavazati jog a legfőbb szerv ülésén
Kötelezettségek:
- A jogi személy érdekeinek megfelelő eljárás
- Titoktartás
- Tájékoztatás a tagoknak vagy alapítóknak
- Számadás a tevékenységéről
- A jogi személy törvényes működésének biztosítása

Az ügyvezetők felelőssége

Az ügyvezetők felelősséggel tartoznak a jogi személlyel szemben az ügyvezetési tevékenységük során okozott károkért. Ez a felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint alakul.

Az ügyvezetők bizonyos esetekben harmadik személyekkel szemben is felelősséggel tartozhatnak. Például, ha a jogi személy fizetésképtelenségével fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyva okoznak kárt, akkor személyesen is felelősségre vonhatók.

Az ügyvezetők eljárása a jogi személy sikeres működésének kulcsa. Döntéseik és cselekedeteik nagyban befolyásolják a szervezet életét, ezért kiemelten fontos, hogy az ügyvezetők eljárása jogszerű, átlátható és a szervezet érdekeivel összhangban legyen. A Ptk. részletes szabályokat tartalmaz az ügyvezetők eljárásáról, jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről, amelyek célja a jogi személyek hatékony és jogszerű működésének biztosítása.

Törvényi hivatkozás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

további cikkeink a témában: