Az ügyvezető a gazdasági társaság operatív irányításáért felelős szerv, akinek a Ptk. széleskörű jogokat biztosít a társaság céljainak megvalósítása érdekében. Az irányítási jogkör kiterjed a társaság minden olyan ügyére, amelyet jogszabály vagy a társasági szerződés nem utal más szerv (pl. taggyűlés, felügyelőbizottság) hatáskörébe. Az ügyvezetőnek önállóan kell döntenie és cselekednie a társaság érdekében, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a társasági szerződés rendelkezéseit.

Az ügyvezető irányítási jogkörének tartalma

Az irányítási jogkör a társaság mindennapi működtetésétől a stratégiai döntések meghozataláig számos területet felölel. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között:

• A társaság üzleti stratégiájának kidolgozása és megvalósítása: Az ügyvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a társaság tevékenysége összhangban legyen a kitűzött célokkal és a piaci körülményekkel.
• A társaság erőforrásainak hatékony felhasználása: Az ügyvezetőnek biztosítania kell, hogy a társaság anyagi és emberi erőforrásait a lehető leghatékonyabban használják fel.
• A társaság pénzügyeinek kezelése: Az ügyvezetőnek gondoskodnia kell a társaság pénzügyi stabilitásáról és a jogszabályoknak megfelelő számviteli rendről.
• A társaság képviselete harmadik személyekkel szemben: Az ügyvezető jogosult a társaság nevében szerződéseket kötni, tárgyalásokat folytatni és jognyilatkozatokat tenni.
• A munkavállalók irányítása: Az ügyvezető felelős a munkavállalók felvételéért, elbocsátásáért és a munkaszervezet hatékony működtetéséért.
• A társaság jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása: Az ügyvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a társaság tevékenysége mindenben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.

Az ügyvezető irányítási jogkörének korlátai

Az ügyvezető irányítási jogköre nem korlátlan. A Ptk. és a társasági szerződés számos korlátot állít fel, amelyeket az ügyvezetőnek be kell tartania.

• A Ptk. által más szerv hatáskörébe utalt ügyek: A Ptk. bizonyos kérdésekben kizárólag a taggyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja a döntést. Ilyen például a társasági szerződés módosítása, az osztalékfizetés vagy a vezető tisztségviselők megválasztása.
• A társasági szerződésben foglalt korlátozások: A társasági szerződés további korlátokat állíthat fel az ügyvezető irányítási jogkörével kapcsolatban. Például meghatározhatja azokat az ügyleteket, amelyekhez a taggyűlés vagy a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
• A jogszabályi előírások: Az ügyvezetőnek mindenkor be kell tartania a hatályos jogszabályokat. Az irányítási jogkörét nem gyakorolhatja a jogszabályokba ütköző módon.
• A társaság érdeke: Az ügyvezetőnek minden döntését és intézkedését a társaság érdekének figyelembevételével kell meghoznia. Nem helyezheti saját vagy harmadik személyek érdekeit a társaság érdekei elé.

Az ügyvezető irányítási jogkörének gyakorlása

Az ügyvezetőnek az irányítási jogkörét a gondos és lojális eljárás követelményeinek megfelelően kell gyakorolnia. Ez azt jelenti, hogy a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel kell eljárnia, és mindenkor a társaság legjobb érdekeit kell szem előtt tartania.

Az ügyvezetőnek önállóan kell döntenie és cselekednie, de döntéseit megalapozottan és átláthatóan kell meghoznia. Köteles tájékoztatni a taggyűlést és a felügyelőbizottságot a társaság helyzetéről és a fontosabb döntésekről.

Az ügyvezetőnek együtt kell működnie a társaság többi szervével, és tiszteletben kell tartania azok hatáskörét. A taggyűléssel és a felügyelőbizottsággal való együttműködés a társaság hatékony működésének alapvető feltétele.

Az irányítási jogkör delegálása

Az ügyvezető bizonyos esetekben delegálhatja irányítási jogkörét más személyekre. A delegálás azonban nem mentesíti az ügyvezetőt a felelősség alól. Az ügyvezető felelős a delegált személyek tevékenységéért, és köteles ellenőrizni, hogy azok a társaság érdekében járnak-e el.

A delegálásnak írásban kell történnie, és pontosan meg kell határozni a delegált személy hatáskörét és felelősségét. A delegálás nem terjedhet ki a Ptk. vagy a társasági szerződés által más szerv hatáskörébe utalt ügyekre.

Az irányítási jogkörrel való visszaélés

Az ügyvezető visszaélhet irányítási jogkörével, ha azt a társaság érdekeivel ellentétesen gyakorolja. A visszaélésnek számos formája lehet, például:

• Saját vagy harmadik személyek érdekeinek előnyben részesítése: Az ügyvezető nem helyezheti saját vagy harmadik személyek érdekeit a társaság érdekei elé.
• Jogszabályok megsértése: Az ügyvezető nem gyakorolhatja irányítási jogkörét a jogszabályokba ütköző módon.
• A társaság vagyonának eltulajdonítása vagy hűtlen kezelése: Az ügyvezető köteles a társaság vagyonát gondosan kezelni, és azt nem használhatja fel saját céljaira.
• A társaság üzleti titkainak felfedése: Az ügyvezető köteles a társaság üzleti titkait megőrizni, és azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

Az irányítási jogkörrel való visszaélés súlyos következményekkel járhat. A társaság kártérítést követelhet az ügyvezetőtől, de akár büntetőjogi felelősségre vonás is szóba jöhet bizonyos esetekben.

Az irányítási jogkör megszűnése

Az ügyvezető irányítási jogköre megszűnik:

• Az ügyvezetői megbízatás megszűnésével: Az ügyvezetői megbízatás megszűnhet lemondással, felmentéssel, a megbízás időtartamának lejártával vagy az ügyvezető halálával.
• A társaság jogutód nélküli megszűnésével: A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az ügyvezető irányítási jogköre is megszűnik.

Az irányítási jogkör megszűnése után az ügyvezetőnek átadnia kell a társaság ügyeit az új ügyvezetőnek vagy a felszámolónak.

–

Az ügyvezető irányítási jogköre a gazdasági társaságok működésének egyik legfontosabb eleme. Az ügyvezetőnek széleskörű jogai vannak a társaság céljainak megvalósítása érdekében, de ezeket a jogokat a jogszabályoknak és a társasági szerződésnek megfelelően, a társaság érdekeit szem előtt tartva kell gyakorolnia. Az irányítási jogkörrel való visszaélés súlyos következményekkel járhat, ezért az ügyvezetőnek mindenkor körültekintően és felelősségteljesen kell eljárnia.