Jelentős könnyítést kaptak a hazai kis- és középvállalkozások: 2027 közepéig teljes mértékben mentesülnek az ESG adatszolgáltatási kötelezettség alól – jelentette be Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár. A döntés célja, hogy csökkentse a kkv-kra nehezedő adminisztrációs terheket, miközben lehetőséget ad a felkészülésre az elkövetkező évek fenntarthatósági kihívásaira.
Mi az az ESG, és miért kap ekkora hangsúlyt a vállalati működésben?
Az ESG (Environmental – környezeti, Social – társadalmi, Governance – vállalatirányítási) egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének mérésére szolgál. Az Európai Unió 2024-től szigorúbb előírásokat vezetett be ezen a téren, és Magyarországon is hatályba lépett az ún. ESG törvény.
A szabályozás célja, hogy a cégek működése ne csupán gazdasági szempontból legyen eredményes, hanem környezetvédelmi, társadalmi és etikai vonatkozásban is felelősségteljes legyen. A vállalatoknak éves szinten kell jelentést tenniük a karbonlábnyom csökkentéséről, a munkavállalók jóllétéről, az átlátható vállalatirányításról és a fenntartható működésről.
A magyar kkv-k mentesülnek – egyelőre
Noha az ESG törvény már életbe lépett, a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával együttműködve olyan törvénymódosító javaslatcsomagot dolgozott ki, amely két évvel elhalasztja a kkv-k ESG kötelezettségeit. Ezt a gazdasági kabinet már elfogadta, a vonatkozó jogszabály társadalmi egyeztetése pedig elindult.
Ennek értelmében egyik hazai kkv-nak sem kell 2027 előtt ESG-jelentést készítenie, és ezt követően is csupán egy egyszerűsített kérdőívet kell majd kitölteniük.
A nagyvállalatokat már érinti – és velük együtt az ellátási láncot is
Fontos megjegyezni, hogy az ESG törvény elsősorban a nagyvállalatokat, tőzsdén jegyzett cégeket és a pénzügyi szektort érinti. Ugyanakkor a szabályozás az egész ellátási láncra kiterjedhet, így a nagyvállalati partnerek elvárásai miatt akár kisebb beszállítók is érintetté válhatnak a jövőben.
Ezért bár a kkv-k jelenleg mentesülnek a közvetlen kötelezettségek alól, nem érdemes teljesen félretenni az ESG szempontokat. A jövőben versenyhátrányt jelenthet, ha egy vállalkozás nem tud megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak.
Mit tartalmaz az ESG szabályozás?
Az ESG három fő pillére alapján a vállalatoknak többek között a következő területeken kell adatokat gyűjteniük és jelentéseket készíteniük:
-
Környezeti szempontok: karbonkibocsátás, környezetszennyezés, hulladékgazdálkodás, víz- és földhasználat, megújuló energia használata, biodiverzitás.
-
Társadalmi szempontok: munkavállalói jogok, sokszínűség, munkahelyi biztonság, termékfelelősség, fogyasztóvédelem.
-
Vállalatirányítás: átláthatóság, etikai normák betartása, korrupció elleni intézkedések, vezetői elszámoltathatóság.
Az ESG jelentéseket nyilvánosan kell közzétenni, jellemzően a vállalat weboldalán vagy pénzügyi beszámoló részeként. Az adatszolgáltatás elmulasztása komoly bírságokat vonhat maga után.
A haladék lehetőség a felkészülésre – nem szabad tétlenkedni
Bár a jelenlegi döntés könnyebbséget jelent a magyar kkv-knak, a szakértők szerint ez a haladék inkább lehetőség, mint kibúvó. A fenntarthatósági szempontok világszerte meghatározóvá válnak a piaci szereplők számára, a fogyasztók és befektetők elvárásai pedig egyre határozottabbak ezen a téren.
Az ESG integrálása már nem csak kötelezettség, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet: segíthet a pozitív vállalati imázs kialakításában, javíthatja az ügyfélkapcsolatokat, és hosszú távon növeli a vállalkozás pénzügyi stabilitását is.