Az Európai Bizottság olyan adózási csomagot terjesztett elő, amely alapjaiban egyszerűsítheti az Európai Unión belül működő cégcsoportok, befektetők és határon átnyúló vállalkozások adózását.
A 2026-os EU adózási Omnibus egyik legfontosabb eleme az osztalék-, kamat- és jogdíjfizetések forrásadójának eltörlése lenne az uniós vállalkozások közötti ügyleteknél.
A csomag emellett:
- egyszerűsítené a határon átnyúló átalakulások adózását;
- kedvezőbbé tenné a kutatás-fejlesztési beruházások elszámolását;
- enyhítené a vállalati hitelek kamatlevonási korlátozását;
- csökkentené a kettős vagy kevés hozzáadott értékű adatszolgáltatásokat;
- gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tenné a nemzetközi adóviták rendezését.
Fontos azonban, hogy egyelőre európai bizottsági javaslatról van szó, nem közvetlenül alkalmazandó, hatályos szabályról. A tervezethez az Európai Parlament véleménye és a tagállamokat képviselő Tanács elfogadása szükséges. Az adóügyi irányelveknél a Tanácsban egyhangú döntés kell.
Mi az a forrásadó?
Forrásadóról akkor beszélünk, amikor egy kifizetésből már abban az országban levonják az adót, ahonnan a pénz érkezik.
Ilyen lehet például, amikor:
- egy külföldi leányvállalat osztalékot fizet a magyar anyavállalatnak;
- egy uniós társaság kamatot fizet egy másik tagállamban működő cégnek;
- egy vállalkozás jogdíjat fizet egy másik tagállamban bejegyzett márka-, szabadalom- vagy szoftvertulajdonosnak.
A forrásadó problémája nemcsak maga a levont összeg. A vállalkozásnak gyakran külön igazolásokkal, adóhatósági nyomtatványokkal, előzetes engedélyekkel vagy visszaigénylési eljárással kell bizonyítania, hogy jogosult a kedvezményre vagy mentességre.
Előfordulhat, hogy a levont adót később visszakapja, addig azonban a pénz hiányzik a vállalkozás likviditásából. Egy nagyobb osztalék- vagy kamatfizetésnél ez már nem adminisztratív porszem, hanem komoly finanszírozási tétel.
Mit változtatna az új uniós javaslat?
A Bizottság javaslata alapján az uniós vállalkozások közötti:
- osztalék;
- kamat;
- jogdíj;
- más nyereségfelosztás
főszabály szerint forrásadó nélkül lenne kifizethető, ha a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek. A cél a tagállamok közötti befektetések és vállalati pénzmozgások akadályainak csökkentése.
Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet fontos, amelyek:
- másik uniós tagállamban rendelkeznek leányvállalattal;
- külföldi tulajdonostól vagy kapcsolt cégtől kapnak finanszírozást;
- licenc- vagy jogdíjszerződések alapján működnek;
- több országban használnak közös márkát, szoftvert vagy technológiát;
- uniós vállalatfelvásárlásban vagy befektetésben gondolkodnak.
Egy határokon átnyúló cégcsoport kialakítása során az adózási és finanszírozási struktúra legalább olyan fontos, mint a társaságok jogi felépítése.
Megszűnnének a minimális részesedési feltételek
A jelenlegi uniós szabályok csak bizonyos tulajdoni részesedési arány, illetve tartási idő mellett biztosítanak mentességet az osztalék-, kamat- és jogdíjfizetéseknél.
A javaslat egyik legnagyobb változása, hogy megszüntetné a mentességhez kapcsolódó:
- minimális részesedési arányt;
- kötelező részesedéstartási időt;
- több eltérő tagállami eljárási feltételt.
Ez azt jelentené, hogy nemcsak a szorosan összekapcsolódó, nagy tulajdoni hányaddal rendelkező vállalatok, hanem kisebb részesedések és szélesebb vállalati kapcsolatok is bekerülhetnének a szabály hatálya alá.
A könnyítés nem jelentené azt, hogy minden külföldre utalt pénz automatikusan adómentessé válna. A tényleges jogosult személyére, a rendeltetésszerű joggyakorlásra és az adóelkerülés megakadályozására vonatkozó szabályok továbbra is megmaradnának.
Kevesebb előzetes engedély, több utólagos ellenőrzés
A javaslat alapján a tagállamok főszabály szerint nem követelhetnének előzetes engedélyt vagy külön adminisztratív eljárást a forrásadó-mentesség alkalmazásához.
A jogosultságot a vállalkozásnak kellene megvizsgálnia és dokumentálnia. Az adóhatóság ezt később ellenőrizhetné.
Ha mégis levonnák a forrásadót, a tagállamoknak észszerű időn belül biztosítaniuk kellene annak visszatérítését. Tőzsdei értékpapíroknál a FASTER rendszer gyorsított eljárásai is alkalmazhatók lennének.
Ez egyszerűbb rendszert hozhat, de nagyobb felelősséget is helyezhet a vállalkozásokra. A mentességet alátámasztó iratokat ugyanis már a kifizetés előtt célszerű lesz összegyűjteni.
Ilyen dokumentum lehet:
- adóilletőségi igazolás;
- társasági és tulajdonosi dokumentáció;
- tényleges tulajdonosi nyilatkozat;
- kölcsön- vagy licencszerződés;
- a kifizetés gazdasági célját igazoló irat;
- kapcsolt vállalkozási dokumentáció.
Mit jelenthet ez az osztalékfizetésnél?
Egy magyar anyavállalat külföldi leányvállalatától kapott osztalékánál jelenleg előfordulhat, hogy a leányvállalat országa a kifizetéskor adót von le.
A társaság később:
- mentességre hivatkozhat;
- adóegyezményt alkalmazhat;
- beszámíthatja a levont adót;
- vagy visszatérítési kérelmet nyújthat be.
Az új rendszer célja az lenne, hogy a jogosult uniós vállalkozás már eleve a teljes osztalékot megkaphassa, ne kelljen hónapokig vagy akár hosszabb ideig a visszatérítésre várnia.
Ez megkönnyítheti a leányvállalatok nyereségének cégcsoporton belüli mozgatását, az újrabefektetést és a vállalatfelvásárlások finanszírozását.
Könnyebb lehet a tagi és cégcsoporton belüli finanszírozás
A kamatfizetések forrásadójának eltörlése különösen fontos lehet azoknál a vállalkozásoknál, amelyek:
- külföldi anyavállalati hitelt kapnak;
- más tagállamban működő leányvállalatot finanszíroznak;
- központi cégcsoportos finanszírozási rendszert használnak;
- kötvény- vagy más piaci finanszírozást vonnak be.
A pénzügyi konstrukció megválasztásakor ugyanakkor továbbra is külön kell vizsgálni a kamat piaci mértékét, a transzferárakat, a társaságiadó-szabályokat és a kölcsön mögötti valódi gazdasági tartalmat.
A tagi kölcsön és a követelés apportálása a belföldi vállalkozásoknál is több adózási és számviteli kérdést vethet fel. Külföldi kapcsolt vállalkozás bevonásakor ehhez további nemzetközi szabályok társulnak.
Változhat a kamatlevonási korlátozás is
Az EU adóelkerülés elleni irányelve korlátozza, hogy a vállalkozások mekkora finanszírozási költséget vonhatnak le az adóalapjukból.
Az új javaslat több ponton egyszerűsítené ezt a rendszert:
- egységesebbé tenné a 30 százalékos EBITDA-korlátot;
- kötelezővé tenné a 3 millió eurós biztonságos küszöb alkalmazását;
- a küszöböt később automatikusan indexálnák;
- bizonyos alacsony kockázatú, független harmadik féltől kapott hiteleket kivonnának a korlátozás alól.
A független banktól vagy más külső finanszírozótól kapott kölcsön csak akkor kerülhetne a könnyítés alá, ha azt a vállalkozás saját működésére használja, és nem adja tovább a cégcsoporton belül.
A változás hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben finanszírozzák beruházásaikat. Ez jól illeszkedik az uniós magántőke- és vállalati finanszírozás bővítését célzó törekvésekhez.
Kedvezőbb lehet a kutatás-fejlesztési beruházások elszámolása
A javaslat közös uniós minimumszabályt vezetne be a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül használt tárgyi eszközök adózási kezelésére.
Az érintett vállalkozás a megfelelő K+F-eszköz teljes költségét:
- azonnal, a beszerzés évében;
- vagy a következő négy adóév valamelyikében
levonhatná az adóalapjából.
A körbe tartozhatna például a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül használt:
- gép;
- berendezés;
- laboratóriumi eszköz;
- más tárgyi eszköz;
- K+F-létesítményt kiszolgáló berendezés.
A kedvezményhez az eszközt legalább három évig kutatás-fejlesztési célra kellene használni. Értékesítés, megsemmisítés vagy a jogosultság megszűnése esetén korrekciós szabályok lépnének életbe.
A gyorsabb elszámolás fő előnye a jobb cash flow. A vállalkozásnak nem kellene több éven át várnia arra, hogy az eszköz költsége fokozatos értékcsökkenésként megjelenjen az adóalapban.
Ez különösen:
- technológiai cégeknek;
- ipari fejlesztőknek;
- gyógyszeripari és egészségügyi vállalkozásoknak;
- mérnöki irodáknak;
- innovatív startupoknak
jelenthetne segítséget.
Egyszerűbbé válhatnak a határon átnyúló átalakulások
A csomag kiterjesztené az uniós adósemleges átalakulási szabályokat azokra a vállalati átalakulási formákra is, amelyeket a modern uniós cégjog már ismer.
Ez érintheti:
- a határon átnyúló egyesüléseket;
- szétválásokat;
- átalakulásokat;
- eszközátruházásokat;
- részesedéscseréket.
A cél, hogy egy valódi gazdasági átszervezésnél ne keletkezzen pusztán az átalakulás miatt azonnali adókötelezettség. Az adóztatás későbbre, az eszköz tényleges értékesítésére vagy más adóztatási eseményre tolódhatna.
Ez nem teszi automatikusan adómentessé a vállalatátszervezést. A jogutódlást, az eszközök és kötelezettségek sorsát, az adóilletőséget és a telephelyeket továbbra is részletesen kell vizsgálni.
Egy új társaság vagy leányvállalat létrehozásánál a cégalapítás gyakorlati lépéseit is előre érdemes áttekinteni.
Kevesebb ismétlődő DAC-adatszolgáltatás jöhet
A csomag második nagy eleme az adóhatóságok közötti együttműködésről szóló DAC-szabályozás teljes újraszerkesztése.
A kilenc meglévő DAC-irányelvet egyetlen egységesebb jogi keretbe rendeznék. Emellett több adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntetnének vagy összevonnának.
A tervezet szerint:
- mintegy 3000, globális minimumadó alá tartozó vállalatcsoport mentesülne bizonyos határon átnyúló konstrukciók bejelentése alól;
- más vállalkozásoknál, köztük kkv-knál is megszűnnének kevés hasznos információt eredményező jelentések;
- körülbelül 35 százalékkal csökkenhetne az érintett bejelentések száma;
- egyetlen központi értesítés válthatna fel több országban benyújtott, azonos tartalmú bejelentést.
A digitalizáció tehát nemcsak új kötelezettségeket hozhat. Az uniós elektronikus számlázás és az adóhatósági adatcsere terjedése hosszabb távon az ismétlődő adminisztráció csökkentését is lehetővé teheti.
Az online piacterek adatszolgáltatása is változhat
A DAC-javaslat emelné az online termékértékesítéshez kapcsolódó jelentési küszöböt is.
A Bizottság szerint ezzel több mint tízmillió, jellemzően magánszemélyként használt terméket értékesítő eladó kerülhetne ki az automatikus platform-adatszolgáltatásból. A digitális platformoknál ez jelentős adminisztratív megtakarítást eredményezhet.
Ez nem jelentene általános adómentességet az online értékesítésre. Csupán azt határozná meg, mikor kell a platformnak automatikusan adatot szolgáltatnia az eladóról.
Az üzletszerű, rendszeres és nyereségszerzésre irányuló értékesítés továbbra is adóköteles gazdasági tevékenységgé válhat.
A CFC-szabályoknál is csökkenhet az átfedés
A külföldi ellenőrzött társaságokra vonatkozó CFC-szabályok célja annak megakadályozása, hogy a vállalatcsoportok mesterségesen alacsony adózású országokba helyezzék át a nyereségüket.
A globális minimumadó bevezetésével azonban bizonyos nagyvállalatoknál ugyanazt a kockázatot több, egymással átfedő rendszer is kezeli.
Az Omnibus ezért:
- összehangolná a CFC-rendszert a globális minimumadóval;
- egyes minimumadó-köteles vállalatcsoportokat kivonna a párhuzamos szabály alól;
- külön könnyítést adna a kkv-knak;
- egységesebb európai modellt hozna létre.
Az egyszerűsítés nem a külföldre vitt nyereség korlátlan szabadságát jelenti. A cél a kettős adminisztráció megszüntetése ott, ahol az adóelkerülési kockázatot már más szabály hatékonyan kezeli.
Mikortól alkalmazhatók az új szabályok?
A javaslat jelenlegi szövege alapján a tagállamoknak 2028. december 31-ig kellene átültetniük az irányelv fő rendelkezéseit, amelyeket főszabály szerint 2029. január 1-jétől kellene alkalmazniuk.
Egyes speciális rendelkezések azonban csak később, 2032-ben vagy 2037-ben lépnének életbe.
Ez a menetrend csak akkor válik valósággá, ha a tagállamok elfogadják a javaslatot. Az uniós adóügyi tárgyalások során a szöveg és a határidők még módosulhatnak.
A vállalkozásoknak tehát egyelőre nem kell átírniuk a 2026-os adóbevallásukat vagy azonnal módosítaniuk a finanszírozási szerződéseiket.
Mit érdemes most tenniük a vállalkozásoknak?
Térképezzék fel a határon átnyúló pénzmozgásokat
Érdemes összegyűjteni:
- mely országokból kap a cég osztalékot;
- hová fizet kamatot vagy jogdíjat;
- hol vonnak le forrásadót;
- mennyi ideig tart a visszaigénylés;
- milyen dokumentumokat kell rendszeresen beszerezni.
Ellenőrizzék a cégcsoportos finanszírozást
A külföldi kapcsolt vállalkozástól kapott hiteleknél vizsgálni kell:
- a kamat piaci mértékét;
- a transzferár-dokumentációt;
- a kamatlevonási korlátot;
- a tényleges üzleti célt;
- a kölcsön és a saját tőke megfelelő arányát.
Készítsenek K+F-beruházási nyilvántartást
A kutatás-fejlesztést végző vállalkozások különítsék el:
- a közvetlenül K+F-re használt tárgyi eszközöket;
- a beszerzés időpontját;
- a használat célját;
- a használat várható időtartamát;
- az eszköz áthelyezését vagy értékesítését.
Ne számoljanak még biztos adómegtakarítással
A javaslat üzletileg ígéretes, de még változhat. Egy 2027-es vagy 2028-as befektetést nem célszerű kizárólag arra alapozni, hogy 2029-ben biztosan megszűnik valamelyik forrásadó.
A hosszabb távú szerződésekbe ugyanakkor már beépíthető olyan adózási klauzula, amely rendezi, mi történik a jogszabályváltozás után.
Nem adóamnesztia, hanem adminisztratív nagytakarítás
Az EU adózási Omnibus célja nem az adóztatás felszámolása.
Az osztalék, a kamat vagy a jogdíj továbbra is megjelenhet a fogadó vállalkozás adóalapjában. A csomag elsősorban azt akarja elérni, hogy ugyanazt a jövedelmet ne terhelje felesleges forrásadó, kettős adminisztráció vagy több országban ismétlődő bejelentés.
A vállalkozások számára a legfontosabb várható előnyök:
- kevesebb lekötött pénz a forrásadó-visszatérítések miatt;
- egyszerűbb cégcsoportos finanszírozás;
- kedvezőbb K+F-beruházási elszámolás;
- kiszámíthatóbb határon átnyúló átalakulások;
- kevesebb párhuzamos adatszolgáltatás;
- gyorsabb nemzetközi adóvita-rendezés.
A javaslat mögötti logika egyszerű: az adóhatóság továbbra is lásson, de a vállalkozásnak ne kelljen ugyanazt a mappát kilenc különböző ajtó alatt becsúsztatnia.
A cikk a 2026. július 30-án elérhető európai bizottsági javaslat és hivatalos uniós dokumentumok alapján készült. A csomag még nem hatályos jogszabály, tartalma és alkalmazási időpontja az uniós jogalkotási eljárás során változhat. A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi adó-, számviteli vagy jogi tanácsadásnak.