EUDR 2026: új termékkör és vállalati teendők

Újabb fontos állomásához érkezett az Európai Unió erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletének, az EUDR-nek a bevezetése.

Az Európai Bizottság 2026. július 13-án két új intézkedést fogadott el. Az egyik pontosítja és egyszerűsíti a rendelet hatálya alá tartozó termékek listáját, a másik pedig meghatározza az elektronikus EUDR információs rendszer működésének technikai szabályait. A csomag a korábban elfogadott halasztásra és egyszerűsítésekre épül.

Az EUDR a nagy- és középvállalkozásokra főszabály szerint 2026. december 30-tól, a legtöbb mikro- és kisvállalkozásra pedig 2027. június 30-tól alkalmazandó. A korábbi uniós faanyag-kereskedelmi rendelet hatálya alá tartozó mikro- és kisvállalkozásoknak azonban már 2026 decemberében alkalmazniuk kell az új előírásokat.

A változás különösen az importőrök, gyártók, élelmiszeripari vállalkozások, nagykereskedők, kávé- és kakaóforgalmazók, faipari cégek, bútorforgalmazók, valamint egyes gumi- és állati eredetű termékeket értékesítő vállalkozások számára lehet lényeges.

A rendelet bevezetését az elmúlt időszakban többször módosították. A korábbi bizonytalanságokat és halasztási terveket az erdőirtási szabályok lassításáról szóló cikkünkben is bemutattuk. Most azonban már nem pusztán politikai tervekről van szó: a technikai rendszer működik, a termékkör pontosítása megérkezett, a decemberi határidő pedig látótávolságba került.

Mi az EUDR célja?

Az EUDR célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió piacán forgalomba hozott vagy az EU-ból exportált érintett termékek ne kapcsolódjanak erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.

A rendelet hét alapvető árucsoporthoz kapcsolódik:

• szarvasmarha;
• kakaó;
• kávé;
• olajpálma;
• természetes gumi;
• szója;
• fa.

Nemcsak maguk az alapanyagok tartozhatnak a rendelet alá, hanem az azokból készült, a jogszabály mellékletében és vámtarifaszámok alapján meghatározott termékek is. Az érintett vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy a termék erdőirtásmentes, a termelési ország szabályainak megfelelően készült, és rendelkezik a szükséges kellő gondossági nyilatkozattal.

Ez azt jelenti, hogy egy kávéimportőr, bútorgyártó vagy gumiterméket forgalmazó vállalkozás számára már nem lehet elegendő egy általános beszállítói nyilatkozat arról, hogy az áru „fenntartható”.

A megfeleléshez nyomon követhető, ellenőrizhető és a konkrét terméktételhez kapcsolható információkra lesz szükség.

Nem minden fából, kávéból vagy gumiból készült termék tartozik automatikusan a rendelet alá

Az EUDR hatályának megítélésekor a termék kereskedelmi megnevezése önmagában nem elegendő.

A döntő szempont az, hogy:

1. a termék kapcsolódik-e a hét érintett alapanyag valamelyikéhez;
2. szerepel-e az EUDR I. mellékletében;
3. milyen vámtarifaszám, illetve KN-kód alá tartozik;
4. milyen formában és feldolgozottsági szinten kerül forgalomba;
5. importálják, először hozzák forgalomba, továbbértékesítik vagy exportálják.

Két nagyon hasonló termék közül ezért előfordulhat, hogy az egyik a rendelet hatálya alá tartozik, a másik pedig nem.

A vállalkozásoknak nem célszerű pusztán a beszállító megnevezésére vagy a számlán szereplő rövid termékleírásra hagyatkozniuk. A vámtarifaszámok és a tényleges termékösszetétel ellenőrzése kulcsfontosságú lesz.

Mely termékeket venné ki a Bizottság az EUDR hatálya alól?

A júliusban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus több terméket törölne az EUDR hatálya alól.

A módosítás alapján kikerülhetnek többek között:

• a szarvasmarhabőrök és irhák;
• a bőrtermékek egy része;
• az újrafutózott gumiabroncsok;
• a vetési célú szójabab;
• egyes vulkanizált gumitermékek;
• a szállító- és hajtószíjak;
• a repülőgépek és gépjárművek egyes ülései.

A módosítás indoka, hogy ezeknek a termékeknek az erdőirtással való kapcsolata, piaci jelentősége vagy ellenőrizhetősége nem indokolta megfelelően a teljes EUDR-adminisztráció fenntartását.

A termékkört módosító jogi aktust még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell vizsgálnia, ezért annak végleges hatálybalépését külön ellenőrizni kell.

A vállalkozás tehát egyelőre ne törölje automatikusan valamely termékét a megfelelési projektből csak azért, mert az szerepel a Bizottság júliusi listáján. A végleges, hatályos melléklet lesz az irányadó.

Új termékek is bekerülhetnek

A termékkör nemcsak szűkülhet, hanem bizonyos pontokon bővülhet is.

Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepel:

• az instant vagy oldható kávé;
• egyes pálmaolaj-származékok;
• a fagyasztott marhanyelv.

Az újonnan hozzáadott termékekre az EUDR előírásait a Bizottság terve szerint csak 2027. december 30-tól kellene alkalmazni, így az érintett cégek hosszabb felkészülési időt kapnának.

Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak fontos, amelyek ugyan nem importálnak kávébabot, de oldható kávét, kávékeveréket vagy más feldolgozott terméket hoznak be és értékesítenek.

A termék pontos vámtarifaszámának ellenőrzése itt is fontosabb lesz, mint a csomagolás elején szereplő fantázianév.

Bizonyos minták, használt termékek és csomagolóanyagok mentesülhetnek

A Bizottság pontosítani kívánja, hogy a kizárólag elemzésre, vizsgálatra vagy tesztelésre használt minták nem tartoznak az EUDR hatálya alá.

Célzott kivételek vonatkozhatnak továbbá:

• hulladékokra;
• használt és másodkézből származó termékekre;
• bizonyos csomagolóanyagokra;
• gyógyszerek előállításához használt egyes termékekre.

A „csomagolóanyag” kivételt azonban nem érdemes túl tágan értelmezni. Más lehet egy kizárólag a szállított áru védelmét szolgáló fa raklap helyzete, és más egy önálló termékként értékesített fa csomagolóeszközé.

Mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott terméket önállóan hozzák-e forgalomba, mi a rendeltetése, és milyen KN-kód alá tartozik.

Ki számít operátornak?

A rendelet központi szereplője az úgynevezett operátor.

Operátor lehet az a természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi tevékenysége során:

• elsőként helyez el egy érintett terméket az uniós piacon;
• vagy az érintett terméket az Európai Unióból exportálja.

Egy magyar importőr tipikusan operátor lehet, amikor EU-n kívüli országból elsőként hoz be és bocsát szabad forgalomba kávét, kakaót, gumiterméket vagy más érintett árut.

Operátor lehet az uniós gyártó is, ha az érintett alapanyagból új, szintén az EUDR hatálya alá tartozó terméket állít elő és hoz forgalomba.

Az operátor viseli az elsődleges felelősséget a kellő gondossági eljárásért és a nyilatkozat benyújtásáért. A nyilatkozat benyújtásával felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel az EUDR alapvető követelményeinek.

Mi változik a továbbértékesítők és feldolgozók helyzetében?

A módosított szabályozás külön kategóriaként kezeli a továbbfeldolgozást végző downstream operátorokat, valamint a kereskedőket.

Fontos könnyítés, hogy ezeknek a szereplőknek főszabály szerint nem kell minden egyes alkalommal új kellő gondossági nyilatkozatot benyújtaniuk, és nem kell ismételten teljes körűen ellenőrizniük, hogy az eredeti operátor elvégezte-e a kellő gondossági eljárást.

Ugyanakkor továbbra is adatokat kell gyűjteniük és megőrizniük többek között:

• a beszállítóról;
• a vevőről;
• az érintett termékhez tartozó nyilatkozat hivatkozási számáról vagy azonosítójáról;
• az ellátási láncban történő továbbadásról.

A szükséges adatokat legalább öt évig meg kell őrizni, és hatósági kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

Ez tehát egyszerűsítés, nem teljes mentesség.

A nagykereskedő nem mondhatja egyszerűen azt, hogy „a beszállító azt írta, hogy rendben van”. Olyan nyilvántartásra lesz szüksége, amelyből később egyértelműen visszakereshető, kitől, milyen terméket, milyen EUDR-azonosítóval szerzett be.

Az első továbbértékesítő szerepe különösen fontos

A módosított rendszer szerint a kellő gondossági nyilatkozat hivatkozási számát elsősorban az ellátási lánc első downstream operátorának vagy első kereskedőjének kell begyűjtenie és megőriznie.

A lánc későbbi szereplőire már egyszerűbb nyilvántartási követelmények vonatkozhatnak. A cél az, hogy az információs rendszer ne kapjon minden egyes továbbértékesítésnél új, nagyrészt ismétlődő nyilatkozatot.

A vállalkozásoknak ezért a saját helyzetük elemzésekor nemcsak azt kell megállapítaniuk, milyen terméket értékesítenek, hanem azt is, hol helyezkednek el az ellátási láncban.

Ugyanaz a cég az egyik terméknél operátor, egy másiknál első kereskedő, egy harmadiknál pedig a lánc későbbi továbbértékesítője lehet.

Mit jelent a kellő gondossági eljárás?

Az EUDR szerinti kellő gondossági eljárás három fő pillérből áll.

1. Információgyűjtés

Az operátornak össze kell gyűjtenie a termékre és az alapanyagra vonatkozó szükséges adatokat.

Ide tartozhat:

• a termék megnevezése;
• mennyisége;
• vámtarifaszáma;
• termelési országa;
• a beszállító adatai;
• a termőterület vagy termelési hely földrajzi adatai;
• az előállítás időpontja;
• a jogszerű termelést igazoló dokumentumok.

2. Kockázatértékelés

A vállalkozásnak értékelnie kell annak kockázatát, hogy a termék nem felel meg a rendelet követelményeinek.

Ennek során figyelembe veheti többek között:

• a termelési ország kockázati besorolását;
• az ellátási lánc összetettségét;
• a dokumentumok hitelességét;
• a korrupciós és jogérvényesítési kockázatokat;
• az alapanyagok keveredésének lehetőségét;
• az erdőirtásra utaló információkat.

3. Kockázatcsökkentés és nyilatkozat

Ha a kockázat nem elhanyagolható, a vállalkozásnak további dokumentumot, ellenőrzést, auditot vagy más kockázatcsökkentő intézkedést kell alkalmaznia.

Az érintett termék csak akkor hozható forgalomba vagy exportálható, ha az operátor arra jut, hogy nincs, vagy csak elhanyagolható mértékű a nem megfelelés kockázata.

Ezt követően nyújtható be az elektronikus kellő gondossági nyilatkozat.

Mit tud az EUDR elektronikus információs rendszere?

Az EUDR információs rendszere szolgál a kellő gondossági nyilatkozatok és az egyszerűsített nyilatkozatok benyújtására.

A júliusi végrehajtási intézkedés technikai szabályokat állapít meg a rendszer működésére, továbbá egyszerűsített nyilatkozatot biztosít a mikro- és kis méretű elsődleges termelőknek. A rendszerhez automatizált API-kapcsolatok is kialakíthatók, ami különösen a nagyobb tételszámmal dolgozó importőrök és gyártók számára lehet fontos.

A Bizottság tájékoztatása szerint az információs rendszert a technikai frissítést követően 2026 júniusának végén ismét megnyitották, és további funkciók bevezetése várható. A vállalkozások számára július végétől képzéseket is szerveznek.

A nagyobb vállalkozásoknak érdemes már most megvizsgálniuk:

• manuálisan vagy API-n keresztül kívánják-e benyújtani a nyilatkozatokat;
• ki fogja kezelni a felhasználói jogosultságokat;
• melyik vállalati rendszerből érkeznek a termékadatok;
• hogyan kapcsolják össze a terméktételt az EUDR hivatkozási számmal;
• miként adják tovább az azonosítót a vevőknek;
• hogyan archiválják a dokumentációt legalább öt évig.

Egy több száz vagy több ezer tétellel dolgozó vállalkozásnál ez már nem egyszerű böngészős adatbevitel, hanem vállalatirányítási és adatkapcsolati projekt lehet.

Különösen érintettek lehetnek az importőrök

Az EU-n kívülről érkező érintett termékeknél az importőr rendszerint az első uniós operátor.

Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozásnak kellhet:

• bekérnie a termelési és földrajzi adatokat;
• ellenőriznie a termék jogszerű eredetét;
• elvégeznie a kockázatértékelést;
• benyújtania a kellő gondossági nyilatkozatot;
• a nyilatkozat hivatkozási számát a vámkezeléshez rendelkezésre bocsátania.

A vámhatóság a termék szabad forgalomba bocsátása előtt ellenőrizheti a szükséges nyilatkozati azonosítót, és kockázat esetén felfüggesztheti a vámeljárást.

A megfelelés így több ponton hasonlíthat a karbonintenzív termékeket érintő CBAM-importőri adatszolgáltatáshoz: a magyar cég sokszor olyan adatért felel, amelyet valójában egy EU-n kívüli gyártótól kell megszereznie.

A legnagyobb kockázatot ezért nem feltétlenül maga az elektronikus űrlap jelenti, hanem az, ha a külföldi beszállító nem tud megfelelő pontosságú adatot szolgáltatni.

A vámkezelés előtt kell rendelkezésre állnia az azonosítónak

Import és export esetén a kellő gondossági nyilatkozat hivatkozási számát vagy a mikro- és kis elsődleges termelő nyilatkozati azonosítóját a vámhatóság számára még az áru szabad forgalomba bocsátása vagy kivitele előtt elérhetővé kell tenni.

Ez azt jelenti, hogy az EUDR-folyamatot nem lehet a vámkezelés után, adminisztratív utómunkaként bepótolni.

A vállalkozásnak össze kell hangolnia:

• a beszerzést;
• a szállítmányozást;
• a vámügynököt;
• az EUDR-adatkezelést;
• a raktári bevételezést;
• és a termékértékesítést.

Az elektronikus vámeljárásokkal kapcsolatban a webáruházaknak és importőröknek az uniós kiscsomagok vámkezeléséről szóló változásokat is érdemes figyelemmel kísérniük.

Az EUDR más termékkört érint, de a tanulság hasonló: a vámeljárás egyre kevésbé választható el a termékadatok és az elektronikus megfelelési nyilatkozatok kezelésétől.

Mit jelent a halasztás a mikro- és kisvállalkozásoknak?

A legtöbb mikro- és kisvállalkozás 2027. június 30-ig kapott haladékot.

Ez a könnyítés azonban nem vonatkozik azokra a mikro- és kisvállalkozásokra, amelyek már a korábbi uniós faanyag-kereskedelmi rendelet hatálya alatt működtek. Nekik 2026. december 30-tól kell alkalmazniuk az EUDR szabályait.

A mikro- és kis méretű elsődleges termelők külön könnyítést kapnak. Nekik teljes körű, minden egyes szállítmányra vonatkozó nyilatkozat helyett egyszeri egyszerűsített nyilatkozatot kellhet benyújtaniuk.

Bizonyos esetekben a termőterület geolokációs adata helyett annak postai címe is használható, ha az egyértelműen azonosítja a termelési helyet.

Ez főként az elsődleges termelők adminisztrációját csökkenti. Egy kávé- vagy kakaóimportőr, kereskedő vagy feldolgozó nem válik automatikusan egyszerűsített elsődleges termelővé pusztán azért, mert kisvállalkozás.

Nem ESG-jelentésről van szó

Az EUDR megfelelés könnyen összekeverhető az ESG- vagy CSRD-adatszolgáltatással, de a két rendszer nem ugyanaz.

Az ESG-jelentés a vállalkozás egészének környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét vizsgálhatja.

Az EUDR ezzel szemben konkrét:

• termékhez;
• terméktételhez;
• alapanyaghoz;
• beszállítóhoz;
• termelési helyhez;
• és ellátási lánchoz

kapcsolódó nyomon követési rendszer.

A magyar kkv-k számára biztosított ESG-jelentési haladék ezért önmagában nem mentesíti a vállalkozást az EUDR alól.

Egy cég lehet úgy EUDR-köteles importőr, hogy közben egyáltalán nem kötelezett önálló fenntarthatósági jelentés készítésére.

A tanúsítvány önmagában nem feltétlenül elegendő

Sok vállalkozás FSC-, PEFC-, Rainforest Alliance- vagy más fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező terméket vásárol.

Ezek a tanúsítványok hasznos információforrást jelenthetnek, de az EUDR szerinti jogi felelősséget nem feltétlenül veszik át az operátortól.

A vállalkozásnak továbbra is meg kell győződnie arról, hogy:

• a tanúsítvány a konkrét terméktételhez kapcsolódik;
• az adatok hitelesek és ellenőrizhetők;
• rendelkezésre állnak a szükséges földrajzi adatok;
• nincs ellentmondás a szállítási és termelési dokumentumok között;
• az ellátási láncban nem keveredett nem megfelelő eredetű alapanyag.

Egy szép zöld embléma tehát hasznos lehet, de nem működik jogi teleportkapuként a megfeleléshez.

A fenntarthatósági megfelelés üzleti és pénzügyi jelentőségéről az ESG és fenntarthatóság pénzügyi hatásait bemutató cikkünkben írtunk részletesebben.

Mi történik a korábban beszerzett készletekkel?

Fontos kérdés, mi történik azokkal a termékekkel és alapanyagokkal, amelyeket a vállalkozás még az EUDR alkalmazásának kezdete előtt helyezett az uniós piacra.

A Bizottság frissített gyakori kérdései szerint az átmeneti időszakban piacra helyezett termékeknél a későbbi feldolgozó vagy kereskedő megfelelő és ellenőrizhető bizonyítékkal igazolhatja, hogy az alapanyag vagy érintett termék még az EUDR alkalmazási időpontja előtt került az uniós piacra. Importált terméknél például a vámáru-nyilatkozat is fontos bizonyíték lehet.

Ezért a vállalkozásoknak különösen gondosan meg kell őrizniük:

• a vámokmányokat;
• a szállítóleveleket;
• a számlákat;
• a raktári bevételezési dokumentumokat;
• a gyártási és feldolgozási adatokat;
• a tételazonosítókat.

A régi készlet és az újonnan beszerzett áru összekeverése később komoly bizonyítási problémát okozhat.

Mekkora lehet a bírság?

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk.

Jogi személyek esetén a pénzbírság maximális összegének legalább a vállalkozás előző pénzügyi évi, uniós szinten elért teljes éves árbevételének 4 százalékát el kell érnie, és szükség esetén meg kell haladnia a jogsértésből származó gazdasági előnyt.

A szankciók között ezenkívül szerepelhet:

• az érintett termék elkobzása;
• a bevétel elkobzása;
• ideiglenes kizárás közbeszerzésekből;
• a termék forgalmazásának korlátozása;
• kötelezés a jogsértő állapot megszüntetésére.

A pénzügyi kockázat mellett az ellátás leállása is komoly probléma lehet. Egy importált alapanyag feltartóztatása termeléskiesést, szerződésszegést vagy vevővesztést okozhat.

Mit tegyenek most az érintett vállalkozások?

A nagy- és középvállalkozások számára a december 30-i határidő már elég közel van ahhoz, hogy a felkészülés ne maradjon egy következő negyedéves megbeszélés napirendi pontja.

1. Készítsenek terméklistát

Gyűjtsék össze:

• az érintett alapanyagokat;
• a késztermékeket;
• a KN-kódokat;
• a származási és termelési országokat;
• a beszállítókat;
• az éves beszerzési mennyiségeket.

2. Határozzák meg a szerepüket

Termékenként vizsgálják meg, hogy a vállalkozás:

• operátor;
• downstream operátor;
• első kereskedő;
• későbbi kereskedő;
• importőr;
• exportőr;
• vagy kizárólag végfelhasználó.

3. Keressék meg a hiányzó beszállítói adatokat

Már most kérjék be:

• a termelési hely adatait;
• a geolokációt;
• a termelés időpontját;
• a jogszerű eredetet igazoló dokumentumokat;
• a meglévő tanúsítványokat;
• a tételkövetés módját.

4. Módosítsák a szerződéseket

A beszállítói szerződésekben célszerű rendezni:

• az adatátadási kötelezettséget;
• a határidőket;
• a hibás adatért való felelősséget;
• az audit lehetőségét;
• a dokumentumok megőrzését;
• az áru visszautasításának vagy a szerződés felmondásának feltételeit.

5. Teszteljék az információs rendszert

Jelöljék ki:

• a felhasználókat;
• a jogosultságokat;
• az adatbeviteli folyamatot;
• a jóváhagyó személyt;
• az API-fejlesztés szükségességét;
• a helyettesítési rendet.

6. Válasszák külön a régi és új készleteket

Olyan raktári és könyvelési nyilvántartást alakítsanak ki, amelyből bizonyítható:

• mikor szerezték be a terméket;
• mikor került az uniós piacra;
• mely tételből készült a végtermék;
• mely EUDR-azonosító kapcsolódik hozzá.

7. Készüljenek fel az ellenőrzésre

A hatóság nemcsak a nyilatkozat meglétét vizsgálhatja, hanem a mögötte álló:

• kockázatértékelést;
• dokumentumokat;
• beszállítói adatokat;
• geolokációt;
• belső eljárásokat;
• és döntési folyamatot is.

Nem érdemes decemberre hagyni az adatgyűjtést

Az EUDR legnehezebb része várhatóan nem maga az elektronikus nyilatkozat kitöltése lesz.

A valódi munka az ellátási lánc feltérképezése, a vámtarifaszámok ellenőrzése, a termelési helyek azonosítása, a hiányzó beszállítói dokumentumok beszerzése és az adatok vállalati rendszerekbe illesztése.

Egy külföldi beszállító januárban sem feltétlenül fog tudni megfelelő geolokációs adatot küldeni, ha azt december 28-án kérik tőle először.

A 2026. júliusi uniós intézkedések több ponton egyszerűsítik a megfelelést, de egyértelművé teszik azt is, hogy az EUDR alkalmazása ténylegesen közeledik.

A vállalkozásoknak most kell eldönteniük:

• mely termékeik érintettek;
• milyen szerepet töltenek be az ellátási láncban;
• milyen adatok hiányoznak;
• hogyan nyújtják be a nyilatkozatokat;
• és ki viseli a megfelelési felelősséget.

Aki ezt még ősszel rendezi, annak decemberben egy működő rendszer indul el. Aki december végén kezdi el megkérdezni, mit jelent az a „geolokációs adat”, annak a jogszabály könnyen egy adminisztratív falrengeteggé változhat.