A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok kötelező voltának 2023-as megszüntetése óta sok vállalkozás bizonytalan abban, milyen kötelezettségek terhelik őket ezen a területen. A jogszabályi változások miatt a munkáltatóknak nagyobb felelősség hárul arra, hogy eldöntsék, milyen esetekben indokolt a vizsgálatok elvégzése. Cikkünkben a jelenlegi jogi környezetet és annak gyakorlati következményeit vizsgáljuk meg.
Jogszabályi háttér
A hatályos Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 51. §-ának értelmében a munkáltató felelős az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosításáért. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmében a munkáltatónak megfelelő körülményeket kell biztosítania, és adott esetben orvosi vizsgálatokat kell előírnia.
A Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény) szintén megerősíti, hogy a munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha a munkavégzés nem jelent egészségi kockázatot rá, illetve másokra. Különösen fontos, hogy a fiatalkorú dolgozók, a terhes vagy szoptató anyák, valamint az idősebb munkavállalók esetében kiemelt figyelmet fordítsanak a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra.
Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg. A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabály utoljára érdemben 2023. december 13. napjával került módosításra.
A munkáltató döntési felelőssége
A munkáltatónak először is meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan jogszabály, amely előírja a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kötelező jellegét. Ez főleg veszélyes vagy fokozott expozícióval járó munkakörök esetén lehet releváns, például vegyszerekkel dolgozóknál, emelőgépeket kezelőknél vagy építőipari munkáknál. Ha ilyen előírás nincs, akkor a munkáltatónak a munkahelyi kockázatértékelés alapján kell meghoznia a döntést.
A kockázatértékelés során figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a munkavállaló állapotát és az előzményeket. Például egy stresszes munkakör esetében pszichológiai alkalmassági vizsgálat is indokolt lehet.
A képernyő előtti munkavégzés szabályai
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok szabályozásának módosítása ellenére a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet nem változott. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató továbbra is köteles a képernyős munkakörben dolgozó munkavállalók szem- és látásvizsgálatát biztosítani a munkavégzés megkezdése előtt, majd kétévente, valamint indokolt esetben soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni.
A képernyős munkavégzés szabályai kiterjednek a munkakörnyezet megfelelő kialakítására is, beleértve a monitorok elhelyezését, a szünetek biztosítását és a munkaidő beosztását.
A vizsgálatok kiszervezhetősége
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása továbbra is történhet bélős vagy külső szolgáltató által. A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani valamennyi munkavállalója részére.
Ajánlás a munkáltatóknak
A jelenlegi szabályozási anomáliák miatt javasolt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat továbbra is folytatni, hogy elkerülhetők legyenek a jogi és egészségügyi kockázatok.