A reklámadó jelenlegi helyzete
A magyar reklámadó jelenleg „szundikál”:
-
az adókulcs 0%,
-
vagyis a szabályozás formálisan létezik, de tényleges adófizetés most nincs.
A felfüggesztés 2019. július 1-je óta él, miután az Európai Bizottság korábban kifogásolta a rendszer egyes elemeit, majd uniós bírósági eljárások indultak. A magyar kormány azóta évről évre meghosszabbította a 0%-os kulcsot, gyakorlatilag parkolópályára téve az adónemet.
Fordulat az őszi adócsomagban
A 2025-ös őszi adócsomagban most jött az irányváltás:
-
2026. június 30-ig még marad a 0%-os kulcs,
-
2026. július 1-jétől viszont visszatér a 7,5%-os reklámadó,
-
és vele együtt minden kapcsolódó bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámpiaci szereplőknek alig több mint egy évük van felkészülni a visszatérésre – informatikai rendszerek, szerződések, árképzés, belső folyamatok szintjén is.
Kikre fog leginkább hatni a változás?
A reklámadó elsősorban nem a kisvállalkozó Facebook-kampányára csap le, hanem a nagyobb volumenű reklámköltésekre. A terhek tipikus érintettjei:
-
médiacégek (televíziók, rádiók, nagy online portálok, óriásplakátos cégek),
-
nagyobb reklámközzétevők, akik reklámfelületet értékesítenek,
-
bizonyos esetekben nagy hirdetők, akik reklámot rendelnek, és a jogszabály alapján adóalannyá válhatnak.
A részletszabályoknál továbbra is az számít majd, hogy:
-
mekkora a reklámtevékenységből származó árbevétel,
-
milyen jogi státuszban működik a cég,
-
és melyik fél minősül adóalanynak egy adott reklámügyletben (közzétevő vs. megrendelő).
Reklámadó és a kormány vállalkozásbarát narratívája
Érdekesség, hogy a reklámadó visszavezetése közben a kormány egy 11 pontos vállalkozói adócsökkentési csomagot kommunikál, amely:
-
bővíti a kisvállalkozói kedvezmények körét,
-
kedvez az átalányadózóknak,
-
csökkenti a főállású egyéni vállalkozók szocho-alapját,
-
és általában 80–90 milliárd forintnyi könnyítést ígér több százezer vállalkozásnak.
Így a kép kettős:
-
egyrészt sok KKV valóban könnyebb helyzetbe kerül adóoldalon,
-
másrészt a reklámpiac szereplőinek és a nagyobb médiacégeknek újra megjelenik egy külön adónem, ami az üzleti modelljükre közvetlen hatással van.
Új bejelentési és bírságolási szabályok
Nem csak maga az adókulcs tér vissza, hanem a NAV-hoz kapcsolódó játék is szigorodik – ugyanakkor más logikával, mint korábban.
Bejelentkezési kötelezettség:
-
A reklámtevékenységet végző szereplőknek a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatósághoz (T201-es nyomtatvány).
-
Ez különösen a külföldi szereplőknél lesz kritikus (pl. nagy tech cégek, külföldi platformok), akiknél eddig is állandó kérdés volt, hogyan és hol adóznak a magyar reklámbevételek után.
Bírságolási rendszer: „nem azonnal öl, hanem előbb szól”
Korábban a szabályozás lehetővé tette az azonnali bírságot be nem jelentkezés esetén. Az új rendszer ezzel szemben:
-
először figyelmeztetést küld a NAV,
-
15 napos határidőt ad a kötelezettség teljesítésére,
-
csak ezután jöhet a mulasztási bírság, amely akár 10 millió forint is lehet,
-
ismételt mulasztásnál újra kiszabható a bírság,
-
ha az adózó végül rendezi a bejelentkezést, a legutóbbi bírságot elengedhetik, a korábbiakat pedig mérsékelhetik vagy törölhetik.
Ez jogtechnikailag szigorú, de „második esélyt” adó rendszer: aki időben kapcsol és pótolja, az csökkentheti a kárát.
Nyilatkozattétel, megrendelők felelőssége
Nem csak a közzétevő, hanem a megrendelő is játszik:
-
a reklámközzétevőnek a megrendelő felé nyilatkozatot kell adnia (ez alapján tudja a megrendelő, kell-e reklámadót fizetnie),
-
ha ezt elmulasztja, a NAV 15 napos határidővel szólítja fel a pótolásra,
-
ismételt mulasztásnál a bírság 500 ezer forinttól akár 10 millió forintig emelkedhet, és ismételt esetekben duplázódhat.
A nyilatkozat gyakorlati jelentősége az, hogy:
-
a megrendelő mentesülhet bizonyos kötelezettségek alól, ha rendelkezik vele,
-
enélkül viszont kockázatot visz magával egy egyszerű reklámszerződés is.