Az Asahi napilap értesülései szerint Japán pénzügyi felügyelete, az FSA (Financial Services Agency) új szabályozási csomagon dolgozik, amely pénzügyi termékké minősítené a kriptovalutákat, és jelentősen csökkentené a nyereség adókulcsát. A tervek egy része már kiszivárgott, több nemzetközi hírügynökség is foglalkozott vele.
A kripto pénzügyi termékké válik
A javaslat lényege, hogy a kriptót pénzügyi termékként kezeljék, hasonlóan a részvényekhez és más tőzsdei instrumentumokhoz. Ennek két fő következménye lenne:
-
a kriptókra insider kereskedelemre vonatkozó szabályok is kiterjednének,
-
a szabályozás 105 Japánban elérhető kriptovalutára vonatkozna – köztük olyan nagyokra, mint a bitcoin és az ethereum.
Ezzel a lépéssel az FSA gyakorlatilag kimondaná: a kripto nem „játékpénz”, hanem olyan befektetési termék, amelyre ugyanúgy vonatkoznak a piacvédelmi szabályok, mint a tőzsdei részvényekre.
Komoly adócsökkentés a kriptónyereségre
A tervek másik kulcseleme, hogy jelentősen csökkenne a kriptónyereség adókulcsa:
-
jelenleg a kriptóból származó profit akár 55%-os adókulcs alá eshet,
-
az új javaslat szerint egységesen 20%-os adó vonatkozna a nyereségre,
-
ez megegyezne a japán részvénykereskedés adókulcsával.
Ez a mostani rendszerhez képest óriási könnyítés lenne, és lényegében adózási szempontból „normalizálná” a kriptót más pénzügyi eszközökhöz képest.
Bankok és biztosítók is árulhatnának kriptót
A kiszivárgott csomag része az is, hogy bankok és biztosítók is értékesíthetnének kriptót az ügyfeleiknek, értékpapír-leányvállalataikon keresztül.
Ez azt jelentené, hogy:
-
a kriptó nem csak kriptotőzsdéken lenne elérhető,
-
hanem klasszikus banki és biztosítói csatornákon keresztül is,
-
ez hatalmas legitimitásnövekedést hozna a kriptoeszközöknek a hagyományos pénzügyi rendszerben.
Szigorúbb transzparencia az árfolyamkockázatról
Az FSA a nyitás mellé szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget is rendelne: a kriptotőzsdéknek és szolgáltatóknak részletesen be kellene mutatniuk az ügyfeleknek:
-
az árfolyam-ingadozás kockázatait,
-
a piaci volatilitást,
-
a lehetséges veszteség mértékét.
A megközelítés lényege: „legyen kriptó, de normális fogyasztóvédelemmel és egyértelmű kockázatközléssel”.
Várható menetrend a szabályozásnál
A japán pénzügyi felügyelet célja, hogy a következő rendes parlamenti ülésszakon átmenjenek a szükséges jogszabály-módosítások, így 2026 környékén már életbe léphetnek az új szabályok. A részletekről az FSA hivatalosan még nem mondott sokat, de a piacon már most komolyan veszik a kiszivárgott irányt.
Globális jelentőség a kriptopiacon
Nemzetközi szinten ez több okból is nagy ügy:
-
Japán az egyik legkomolyabban szabályozott, mégis kripto-barát piac a világon.
-
Ha itt a kriptó pénzügyi termék státuszt kap 20%-os adókulccsal, az precedens lehet más fejlett piacoknak (EU, Dél-Korea stb.).
-
A bankok és biztosítók bevonása új tőkét és új befektetői rétegeket hozhat a piacra, miközben a szabályozás is erős marad.
Ez a modell nagyjából félúton van a „Wild West” és a „totális tiltás” között: legális, adózott, intézményesített kriptó.