Új szakasz kezdődött a fogyasztási cikkek javításának uniós és magyar szabályozásában. A 2026. július 31. után kötött fogyasztói szerződéseknél már alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint kijavítás esetén a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.
A magyar végrehajtási szabályok további részei 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba. Ettől kezdve a meghatározott termékek gyártóinak a szavatossági időn túl is lehet javítási kötelezettségük, a pótalkatrészeket és a javításhoz szükséges információkat pedig nem lehet indokolatlanul elérhetetlenné vagy megfizethetetlenné tenni.
Az új rendszer a gyártók mellett az importőrök, forgalmazók, javítószolgálatok és webáruházak működését is érintheti.
Mit jelent a javításhoz való jog?
A javításhoz való jog célja, hogy egy meghibásodott terméket ne kelljen automatikusan lecserélni vagy hulladékként kidobni, ha gazdaságosan és biztonságosan megjavítható.
Az uniós szabályozás többek között azt kívánja elérni, hogy:
- a fogyasztó könnyebben találjon javítószolgálatot;
- a javítás észszerű áron és időn belül történjen meg;
- elérhetőek legyenek a szükséges pótalkatrészek;
- a gyártó ne akadályozza szoftveresen vagy műszakilag a javítást;
- a független javítók is hozzáférhessenek a szükséges alkatrészekhez;
- a javítás vonzóbb alternatíva legyen a termék cseréjénél.
Az uniós várakozások szerint az intézkedések a javítási piac bővülését és új európai munkahelyek létrejöttét is segíthetik. A Tanács becslése 4,8 milliárd euró növekedési és beruházási hatással számol.
A termékek élettartamának meghosszabbítása egyre kevésbé pusztán környezetvédelmi ügy. A fenntarthatóság pénzügyi és üzleti kérdéssé is vált, mert a tartósabb termékek, a visszahívások, a javítási kapacitás és a pótalkatrész-ellátás közvetlenül befolyásolhatják a vállalkozás költségeit és hírnevét.
Két külön helyzetet kell megkülönböztetni
A szabályok megértéséhez fontos szétválasztani a szavatossági időn belüli és az azon kívüli javítást.
Javítás a kellékszavatossági idő alatt
Ha a fogyasztó hibás terméket kap, a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet. A vásárló főszabály szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, az alkalmazandó fogyasztóvédelmi szabályok szerint.
A 2026. július 31. után kötött szerződéseknél, ha a termék szerződésszerű állapotának helyreállítása kijavítással történik, a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.
A vállalkozásnak a kijavítás előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy választhat a kijavítás és a kicserélés között, valamint arról is, hogy a javítás a szavatossági idő meghosszabbodásával járhat.
Ez a változás arra ösztönözheti a vásárlókat, hogy a működőképesen javítható termék cseréje helyett elfogadják a kijavítást.
Javítás a szavatossági időn kívül
A 2026. augusztus 31-én hatályba lépő magyar szabályozás alapján a meghatározott javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártójának a fogyasztó kérésére akkor is biztosítania kell a javítást, ha a hiba már nem tartozik a klasszikus kellékszavatossági szabályok alá.
A javítás:
- lehet díjmentes;
- történhet észszerű díj ellenében;
- észszerű időn belül kell megtörténnie;
- a fogyasztó számára indokolatlan nehézség nélkül igénybe vehető kell legyen.
A részletszabályokat a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
Mely termékeket kell kötelezően javítani?
A kötelezettség nem terjed ki automatikusan minden Magyarországon forgalmazott termékre.
Elsősorban azoknál az áruknál alkalmazandó, amelyekre uniós jogszabály javíthatósági követelményt állapít meg. Ilyenek lehetnek például:
- háztartási mosógépek;
- mosogatógépek;
- hűtőberendezések;
- porszívók;
- mobiltelefonok;
- vezeték nélküli telefonok;
- táblagépek;
- egyes elektronikus kijelzők;
- meghatározott szerverek és adattárolók.
A pontos termékkört az alkalmazandó uniós jogi aktusokra hivatkozó miniszteri rendelet határozza meg. A vállalkozásoknak ezért nemcsak a magyar kormányrendeletet, hanem a termékükre vonatkozó ágazati uniós követelményeket is követniük kell.
Az EU összefoglalója szerint a javítási kötelezettség többek között mosógépekre, porszívókra és mobiltelefonokra terjedhet ki.
Ki köteles elvégezni vagy megszervezni a javítást?
Elsődlegesen a gyártó felel a kötelező javítás biztosításáért.
Ha a gyártó nem rendelkezik az Európai Unióban székhellyel vagy telephellyel, a kötelezettség sorrendben átszállhat:
- a gyártó meghatalmazott képviselőjére;
- ennek hiányában az importőrre;
- importőr hiányában a forgalmazóra.
A gyártónak, importőrnek vagy forgalmazónak nem kell feltétlenül saját műhelyében elvégeznie a javítást. A feladat teljesítéséhez alvállalkozót vagy külső javítószolgálatot is igénybe vehet.
Ez különösen a harmadik országból importáló webáruházaknál fontos. Ha az ázsiai vagy amerikai gyártó nem rendelkezik megfelelő uniós képviselettel, a javítási feladat könnyen az importőrnél landolhat.
Mit jelent az észszerű ár?
A szabályozás nem határoz meg minden termékre konkrét javítási díjat. A javítás ára azonban nem lehet olyan magas, hogy gyakorlatilag eltántorítsa a fogyasztót a javítástól.
Az ár megítélésekor jelentősége lehet:
- a termék eredeti vételárának;
- korának és állapotának;
- a hiba jellegének;
- a szükséges alkatrész költségének;
- a munkadíjnak;
- a szállítási költségnek;
- a javítás bonyolultságának;
- egy hasonló új vagy felújított termék árának.
Egy 80 000 forintos terméknél például nehezen nevezhető vonzónak egy 75 000 forintos javítás, különösen akkor, ha a fogyasztó nem kap megfelelő garanciát a javítás eredményére.
A vállalkozásoknak célszerű előre kialakítaniuk a díjszámítás és az árajánlatadás rendszerét. A világos költségek, reális határidők és követhető ügyintézés a hosszú távú ügyfélkapcsolat szempontjából is sokkal többet érhet, mint egy homályos „majd bevizsgáljuk” üzenet.
Pótalkatrészt is észszerű áron kell biztosítani
A javíthatósági követelménnyel érintett termékhez tartozó pótalkatrészeket és tartozékokat olyan áron kell kínálni, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól.
A gyártó nem alakíthatja úgy az árképzést, hogy:
- egy apró alkatrész ára megközelítse az egész termékét;
- csak indokolatlanul nagy alkatrészcsomagot lehessen megvásárolni;
- a független javítók lényegesen rosszabb feltételeket kapjanak;
- a szállítási díj aránytalanul megemelje a javítás költségét.
A tipikus javítások becsült díját a gyártónak vagy a helyette kötelezett gazdasági szereplőnek szabadon hozzáférhető honlapon kell elérhetővé tennie.
Nem lehet szoftveresen blokkolni a javítást
A gyártó nem akadályozhatja indokolatlanul a javítást:
- szerződéses feltétellel;
- hardveres korlátozással;
- szoftveres párosítással;
- diagnosztikai eszköz visszatartásával;
- szükséges információ elzárásával.
Nem tiltható meg automatikusan az sem, hogy a független javító:
- eredeti pótalkatrészt;
- használt pótalkatrészt;
- kompatibilis alkatrészt;
- 3D nyomtatással készült alkatrészt
használjon, ha az megfelel a termékbiztonsági és szellemitulajdon-védelmi követelményeknek.
Korlátozás akkor lehet indokolható, ha azt például termékbiztonsági, adatvédelmi vagy szellemitulajdon-védelmi ok teszi szükségessé. Egy általános „csak márkaszerviz nyúlhat hozzá” kikötés azonban önmagában nem feltétlenül lesz elég.
A korábbi, független javítás nem lehet automatikus elutasítási ok
Ha a terméket korábban nem a gyártó saját szervize javította, a gyártó pusztán erre hivatkozva nem tagadhatja meg automatikusan a későbbi kötelező javítást.
Természetesen más lehet a helyzet, ha a korábbi, szakszerűtlen beavatkozás közvetlenül okozta az új hibát, vagy a termék javíthatatlanná vált.
A vállalkozásnak ezért egyedileg kell megvizsgálnia:
- mi a jelenlegi hiba oka;
- összefügg-e a korábbi beavatkozással;
- biztonságosan javítható-e a termék;
- milyen alkatrészre és munkára van szükség.
A puszta tény, hogy egy független javító már felnyitotta a készüléket, nem teszi láthatatlanná a gyártó kötelezettségét.
Mi történik, ha a termék nem javítható?
Ha a javítás technikailag lehetetlen, a gyártót nem terheli javítási kötelezettség.
A gyártó ilyenkor felajánlhat a fogyasztónak felújított terméket. A felújított áru használata a szavatossági ügyintézésben is megjelenik: a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére felújított áruval teljesítheti a kicserélési kötelezettséget.
Fontos, hogy a felújított termék:
- megfelelően működjön;
- biztonságos legyen;
- állapotáról pontos tájékoztatás készüljön;
- ne keltsen új terméknek megfelelő benyomást, ha nem az;
- a fogyasztó kifejezetten elfogadja ezt a megoldást.
Kérhető diagnosztikai díj
A javítószolgálat díjat kérhet a hiba jellegének, a szükséges javításnak és a várható árnak a meghatározásához szükséges diagnosztikai vizsgálatért.
Ennek feltétele, hogy:
- a díj ténylegesen felmerült költséget fedezzen;
- a fogyasztót előzetesen tájékoztassák;
- a diagnosztikai szolgáltatás feltételei egyértelműek legyenek;
- a díj ne legyen megtévesztő vagy aránytalan.
Nem szerencsés tehát a készülék átvétele után előhúzni egy korábban nem közölt „szétszerelési és bevizsgálási díjat”. Az ilyen gyakorlat a fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének kockázatát is növelheti.
Mi az európai javítási adatlap?
A javítószolgálat az európai javítási adatlap átadásával is teljesítheti a javítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettségét.
Az adatlap tartalmazhatja:
- a javítószolgálat nevét és elérhetőségét;
- a javítandó termék megnevezését;
- a hiba jellegét;
- a javasolt javítás típusát;
- a javítás díját vagy számítási módját;
- a maximális várható díjat;
- a javítás határidejét;
- a csereeszköz elérhetőségét;
- az átadás helyét;
- a kapcsolódó szolgáltatások költségét;
- az ajánlat érvényességi idejét.
Az adatlapot díjmentesen, tartós adathordozón kell átadni. A benne szereplő feltételek főszabály szerint 30 napig érvényesek, és ezen időszak alatt a javítószolgálat nem módosíthatja őket egyoldalúan.
Az adatlap használata nem minden javítónál kötelező, de jelentősen csökkentheti a későbbi vitákat arról, hogy pontosan milyen munkát, mennyiért és milyen határidővel vállalt a szolgáltató.
Lehet csereárut biztosítani a javítás idejére
A gyártó a javítás időtartamára:
- díjmentesen;
- vagy észszerű díj ellenében
csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak.
A szavatossági ügyintézés során a vállalkozás díjmentes csereárut is biztosíthat, amely akár megfelelően felújított termék is lehet.
A csereeszköz különösen olyan termékeknél jelenthet komoly ügyfélélményt, amelyek nélkül a fogyasztó mindennapi élete nehezen működik, például:
- mosógép;
- mobiltelefon;
- hűtőszekrény;
- üzleti laptop;
- kommunikációs eszköz.
A kölcsönzés feltételeit, a termék állapotát és a visszaadás határidejét célszerű írásban rögzíteni.
Mit kell módosítaniuk a webáruházaknak?
A webáruházaknak akkor is lehet feladatuk, ha a tényleges javítást külső márkaszerviz végzi.
Érdemes felülvizsgálni:
- az általános szerződési feltételeket;
- a szavatossági és jótállási tájékoztatót;
- a reklamációs felületet;
- a javítás vagy csere választásának folyamatát;
- a szervizelérhetőségeket;
- a termék támogatási és alkatrész-információit;
- az ügyfélszolgálati sablonokat;
- a javítás lezárásának dokumentálását.
A 2026-os webáruházi tájékoztatási szabályok a termékek tartósságára, javíthatóságára és szoftverfrissítéseire vonatkozó információkat is egyre fontosabbá teszik.
Ezt nem célszerű összekeverni az online elállási funkcióval. Az elállás a szerződés megszüntetésére, a javítás pedig a hibás vagy már nem megfelelően működő termék helyreállítására szolgáló, külön jogi folyamat.
Mikor indul az európai javítási platform?
Az Európai Bizottság egy online javítási platformot is létrehoz, amelynek nemzeti felületein a fogyasztók:
- javítószolgálatokat;
- felújított termékeket értékesítő vállalkozásokat;
- hibás termékeket felújításra felvásárló szereplőket;
- közösségi javítási kezdeményezéseket
kereshetnek majd.
A magyar végrehajtási szabályok alapján a platformhoz kapcsolódó rendelkezések 2027. július 31-én lépnek hatályba. A javítószolgálatok regisztrációja önkéntes lesz.
A platform jó láthatóságot biztosíthat azoknak a javítóknak, amelyek:
- pontos árakat közölnek;
- megfelelő dokumentációval dolgoznak;
- vállalható határidőket tartanak;
- rendszeresen frissítik elérhetőségeiket;
- kezelik az online ügyfélmegkereséseket.
A felület használata informatikai és ügyfélszolgálati felkészülést is igényelhet. A magyar kkv-k digitális lemaradása ezen a területen is versenyhátránnyá válhat, mert a fogyasztók várhatóan egyre inkább online keresik majd a javítási lehetőségeket.
Mire figyeljenek az importőrök?
Az importőröknek különösen fontos tisztázniuk, hogy az EU-n kívüli gyártó:
- biztosít-e javítási szolgáltatást;
- rendelkezik-e uniós meghatalmazott képviselővel;
- átadja-e a javítási dokumentációt;
- biztosít-e diagnosztikai szoftvert;
- szállít-e pótalkatrészeket;
- meddig támogatja a terméket;
- viseli-e a javítás vagy visszahívás költségeit;
- együttműködik-e fogyasztói panasz esetén.
Ha nincs uniós képviselő, a javítási kötelezettség az importőrre, végső esetben pedig a forgalmazóra hárulhat.
A beszállítói szerződésekben ezért célszerű külön szabályozni:
- az alkatrészellátás időtartamát;
- az alkatrészek árát;
- a műszaki dokumentáció átadását;
- a szoftverfrissítéseket;
- a diagnosztikai hozzáférést;
- a javítási költségek megtérítését;
- a fogyasztói igények továbbítását;
- a termék kifutása utáni támogatást.
Mit tegyenek most az érintett vállalkozások?
1. Azonosítsák az érintett termékeket
Készüljön lista azokról az árukról, amelyekre uniós javíthatósági követelmény vonatkozhat.
2. Határozzák meg a vállalkozás szerepét
Termékenként tisztázni kell, hogy a cég:
- gyártó;
- meghatalmazott képviselő;
- importőr;
- forgalmazó;
- javítószolgálat;
- webáruházként értékesítő kereskedő.
3. Vizsgálják felül az ÁSZF-et
A kijavításra, kicserélésre, szavatossági időre és ügyintézésre vonatkozó tájékoztatást hozzá kell igazítani az új szabályokhoz.
4. Készüljön javítási folyamat
Meg kell határozni:
- ki fogadja a kérelmet;
- ki vizsgálja meg a terméket;
- ki ad árajánlatot;
- ki végzi el a javítást;
- ki tájékoztatja a fogyasztót;
- hogyan dokumentálják a teljesítést.
5. Rendezzék a pótalkatrész-ellátást
A vállalkozásnak tudnia kell, mely alkatrészek:
- honnan szerezhetők be;
- mennyi idő alatt érkeznek meg;
- milyen áron adhatók tovább;
- milyen termékváltozatokkal kompatibilisek.
6. Készítsék elő a javítási adatlapot
A sablonnak tartalmaznia kell minden szükséges adatot, és biztosítani kell, hogy a munkatársak pontosan töltsék ki.
7. Oktassák az ügyfélszolgálatot
Az ügyintézőknek ismerniük kell:
- a javítás és csere közötti különbséget;
- a szavatossági idő meghosszabbodását;
- a diagnosztikai díj szabályait;
- a független javítók szerepét;
- a csereeszköz lehetőségét.
8. Dokumentálják a javítás lezárását
Rögzíteni kell:
- az átvétel időpontját;
- a bejelentett hibát;
- a diagnózist;
- az elvégzett munkát;
- a beépített alkatrészt;
- az átadás időpontját;
- a szavatossági idő új végét.