Új energiatároló pályázat vállalkozásoknak
A Jedlik Ányos Energetikai Program friss felhívása kifejezetten azokat a vállalkozásokat célozza, amelyek saját fogyasztásra szolgáló energiatároló rendszert és – opcionálisan – megújuló energiatermelő eszközöket telepítenének.
A konstrukció lényege:
-
vissza nem térítendő támogatás energiatárolási és megújuló energiás beruházásokra,
-
a támogatás saját forrással kiegészített beruházásra jár,
-
a pályázatok 2026. január 12-től adhatók be,
-
a benyújtási időszak 2026. február 15-ig tart, illetve a keret kimerüléséig.
A program célja, hogy a cégek csökkentsék az energiakitettségüket, jobban ki tudják használni a megújuló energiát, és a magas energiaárak mellett is kiszámíthatóbb legyen a működésük.
Kik pályázhatnak és mekkora keret áll rendelkezésre?
A felhívás egyik nagy vonzereje, hogy gyakorlatilag minden Magyarországon működő vállalkozás előtt nyitva áll, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel.
A legfontosabb keretszámok:
-
Támogatási keretösszeg: 50 milliárd forint
-
Ebből 25 milliárd forint kifejezetten kkv-knak van elkülönítve
-
Egy pályázó egy pályázatot nyújthat be
-
Egy pályázatban egy megvalósítási helyszín szerepelhet
A projektnek Magyarország területén kell megvalósulnia, és a beruházás csak a pályázat benyújtása után kezdhető el – aki előbb „beleugrik” a fejlesztésbe, könnyen kizárhatja magát.
Támogatási összegek és intenzitások
A program a nagyobb volumenű, komoly beruházásokat támogatja, ennek megfelelően az összegek is jelentősek:
-
Minimum támogatási összeg: 10 millió Ft
-
Maximum támogatási összeg: 1 milliárd Ft
-
A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
A támogatási intenzitás vállalatméret szerint differenciált:
-
mikro- és kisvállalkozás: max. 50%
-
középvállalkozás: max. 40%
-
nagyvállalat: max. 30%
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kkv esetében egy 400 millió forintos projekt esetén elvileg akár 200 millió forint támogatás is elérhető, ha minden feltételnek megfelel, és a költségszerkezet is rendben van.
Milyen beruházásokat támogat a Jedlik-pályázat?
A felhívás kifejezetten energiatárolási beruházásokra épül, kiegészítve megújuló termelési elemekkel. A főbb irányok:
Önállóan támogatható tevékenység:
-
villamos- vagy hőenergiát tároló egységek, létesítmények beszerzése és telepítése.
Kiegészítő, nem önállóan támogatható tevékenységek például:
-
saját felhasználású fotovoltaikus (napelemes) rendszerek kiépítése vagy bővítése,
-
a tároló működéséhez szükséges irányítástechnikai és IT-eszközök,
-
hálózati csatlakozás, mérőhely szabványosítása, fázisbővítés,
-
a telepítéshez kapcsolódó építési munkák,
-
projektelőkészítés (pl. megvalósíthatósági tanulmány), projektmenedzsment, műszaki ellenőri szolgáltatások,
-
bizonyos általános rezsiköltségek.
Fontos korlát, hogy a saját felhasználású fotovoltaikus rendszer költsége csak korlátozott mértékben számolható el a teljes projekthez képest, így a pályázati költségvetés felépítésekor külön figyelni kell az arányokra.
Támogatás + TAO-kedvezmény: ritka, erős kombináció
A sztori csavarja, hogy a Jedlik-pályázat nem önmagában áll, hanem társasági adókedvezménnyel is kombinálható. A társasági adótörvény energiatárolókra vonatkozó szabályai alapján:
-
az energiatároló bekerülési értékének alapvetően akár 30%-a leírható a társasági adóból,
-
kkv-knál ez további plusz 10–20 százalékponttal növelhető, vállalatmérettől függően,
-
a támogatás és az adókedvezmény együtt is igénybe vehető, de az összesített támogatási intenzitásnak meg kell maradnia a jogszabályi plafon alatt (általában 50% körül).
Egyszerűsített példa:
-
Egy kisvállalkozás energiatároló beruházásának összege 300 millió Ft.
-
A Jedlik-pályázatból mondjuk 35% támogatást, azaz 105 millió Ft-ot kap.
-
A fennmaradó részre még TAO-kedvezményt is érvényesíthet, amíg el nem éri az engedélyezett maximum támogatási intenzitást (például 50%).
Ha valaki csak a pályázatot kéri, de nem tervezi meg tudatosan a TAO-kedvezmény igénybevételét, könnyen lehet, hogy több tízmillió forintnyi adómegtakarítástól esik el.
Tipikus buktatók, ahol elúszhat a pénz
A szakértői elemzések alapján több olyan pont is van, ahol a cégek el tudják rontani a folyamatot – és ezzel elbukhatják a támogatást vagy az adókedvezményt. A leggyakoribb hibák:
-
túl korai beruházáskezdés – a projekt megkezdése a kötelező bejelentés vagy a pályázat benyújtása előtt,
-
hiányos vagy hibás bejelentés a minisztérium felé,
-
kapcsolt vállalkozástól történő beszerzés megfelelő piaci ár-alátámasztás nélkül,
-
olyan műszaki megoldás, amely nem felel meg például annak a feltételnek, hogy az energiatároló döntően megújuló energiából legyen feltöltve,
-
rosszul felépített költségvetés: nem elszámolható tételek beemelése, hibás arányok a tároló és a fotovoltaikus rendszer költségei között,
-
adminisztratív hibák a pályázati dokumentációban és az elszámolásban.
A lényeg: nem elég maga a jó projektötlet, a jogi-adózási kereteket is precízen kell követni.