A kormány friss rendeletben átírta a 2026-os költségvetés szabályait és a banki extraprofitadót. A döntés lényege két pontban foglalható össze:
-
a kormány év közben legfeljebb 860 milliárd forintot csoportosíthat át parlamenti jóváhagyás nélkül,
-
jelentősen emelik a bankokra és pénzügyi vállalkozásokra kivetett különadót, főleg a nagy szereplőket megcélozva.
A plusz forrást többek között a 14. havi nyugdíj első heti részletére, ágazati béremelésekre, rendvédelmi albérlettámogatásra, a Széchenyi Kártya kamattámogatására és a nevelőszülői járandóság emelésére fordítanák – legalábbis ez a hivatalos indoklás.
Mi ez az új 860 milliárdos „szabadságfok”?
A rendelet szerint a kormány 2026-ban:
-
legfeljebb 860 milliárd forintot csoportosíthat át a költségvetésen belül,
-
mindezt parlamenti jóváhagyás nélkül, kormányrendelettel teheti meg,
-
a szabály 2026. január 1-jétől lép hatályba.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet jóval szabadabban tud reagálni az év közbeni kiadási igényekre, viszont a költségvetési döntések egy része a parlament helyett a kormány kezében koncentrálódik.
Hogyan alakul át a banki extraprofitadó?
A jogszabály másik nagy eleme a bankokra és pénzügyi vállalkozásokra kivetett extraprofitadó átalakítása. A 2026-os adóévben egy kétkulcsos rendszer jön:
-
20 milliárd forintos adóalapig: 10%
-
20 milliárd forint felett: 30%
Ez egyértelműen a nagyobb bankok terhét növeli, mivel az adóalap jelentős része a magasabb, 30%-os kulcs alá esik majd.
A kormány célja, hogy a banki extraprofitadó bevétele nagyjából megduplázódjon, 360–370 milliárd forint körüli összegre.
Vége a bőkezű állampapír-kedvezménynek
A bankok eddig az állampapír-vásárlásért cserébe komoly adókedvezményt kaptak a különadóra. Ez most szigorodik:
-
jövőre legfeljebb az állampapír-állomány növekményének 10%-át írhatják le a különadóból,
-
de így is maximum a fizetendő adó 30%-áig mehet ez a kedvezmény,
-
a számításnál a napi átlagos állampapír-állomány névértékét veszik figyelembe – tehát a piaci árfolyam nem játszik szerepet.
Korábban ennél jóval bőkezűbb volt a rendszer, az állampapír-vásárlás akár a különadó felét is elvihette. Most sokkal kisebb lesz a manőverezési lehetősége a bankoknak.
Miért pont most? – Makró háttér
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi jelzései alapján:
-
a gyengébb GDP-növekedés,
-
a magasabb infláció,
-
a többletkiadások (14. havi nyugdíj, adócsökkentések, kedvezményes hitelek, béremelések)
együttesen rontják az államháztartási egyenleget. A kormány 2025-re és 2026-ra is 5%-os hiánycéllal számol, és a jövő évi pénzforgalmi hiányt 5445 milliárd forintra emeli, amit részben 2026 eleji devizakötvény-kibocsátással finanszírozna.
A minisztérium szerint a bankrendszer bírja a terhelést:
-
a bankszektor megtérülése (ROE) 18–19%,
-
az éves, nem konszolidált adózás előtti eredmény 1500 milliárd forint felett van – ez alapján a kormány úgy látja, van tér a magasabb közteherre.
Ki fizeti végül a számlát?
Itt jön a klasszikus kérdés: ki issza meg ennek a levét?
Lehetséges következmények:
-
a nagyobb bankok díjemeléssel, kamatmarzsok szűkítésével, akciók visszavágásával reagálhatnak,
-
drágulhatnak egyes pénzügyi szolgáltatások (számlavezetés, tranzakciós díjak, hiteltermékek),
-
a kisebb, kevésbé nyereséges bankoknál szűkülhet az árazási mozgástér, ami versenyoldalon is hozhat változásokat.
A kormány kommunikációja szerint a pluszbevétel egy részét kisvállalkozói adócsökkentésekre fordítanák, de a rendelet konkrét szabályokat erről nem tartalmaz – ez későbbi jogszabályokra maradhat.