A magyar vállalkozások, könyvelők és adótanácsadók jelentős része hosszú évek óta az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot, vagyis az ÁNYK-t használja a bevallások, adatlapok és más dokumentumok elkészítésére és benyújtására.
Ennek az időszaknak azonban hamarosan vége.
Az ÁNYK 2026. december 31-ig használható. 2027. január 1-jétől a NAV-hoz már csak az új, korszerűbb és egyre inkább adatalapú digitális megoldásokon keresztül lehet adatokat és dokumentumokat beküldeni. Az átállás minden adózót érinthet, legyen szó egyéni vállalkozóról, kisebb cégről, könyvelőirodáról vagy saját ügyviteli rendszerrel rendelkező nagyvállalatról.
A változás nem egyszerű programcsere. Nem arról van szó, hogy az ÁNYK helyett mindenki letölt majd egy másik alkalmazást, és ugyanott folytatja a munkát. Az egyes ügyek több különböző felületre kerülhetnek át, így az adózóknak és képviselőiknek meg kell találniuk az adott bevalláshoz vagy bejelentéshez tartozó megfelelő csatornát.
Mi az ÁNYK?
Az ÁNYK 2008 óta a magyar elektronikus adóügyintézés egyik meghatározó eszköze.
A programmal többek között:
- adóbevallásokat;
- adat- és változásbejelentő lapokat;
- foglalkoztatási nyomtatványokat;
- kérelmeket;
- meghatalmazásokat;
- adatszolgáltatásokat;
- valamint más hatósági dokumentumokat
lehetett elkészíteni és elektronikusan benyújtani.
A használatához le kellett tölteni és telepíteni a keretprogramot, majd az adott ügyhöz tartozó külön nyomtatványt is. A felhasználónak gondoskodnia kellett a Java-környezet, a nyomtatványverziók és az ÁNYK frissítéséről is.
A NAV adatai szerint évente több mint 30 millió űrlap érkezik be az ÁNYK-n keresztül. Egy ilyen méretű rendszer kivezetése ezért nem egyetlen informatikai kapcsoló lecsapását jelenti, hanem többéves digitális átalakulás eredménye.
Miért vezetik ki az ÁNYK-t?
Az ÁNYK alapvetően nyomtatványközpontú rendszer. A felhasználó kiválaszt egy adatlapot, kitölti annak mezőit, lefuttatja az ellenőrzést, majd beküldi a dokumentumot.
Az új digitális megoldások ezzel szemben egyre inkább adatalapú működésre épülnek. A cél az, hogy:
- kevesebb adatot kelljen kézzel beírni;
- a NAV rendelkezésére álló adatok előre megjelenjenek;
- a hibákra már az adatbevitel során figyelmeztessen a rendszer;
- csökkenjen az utólagos javítások és hiánypótlások száma;
- a könyvelési és ügyviteli programok közvetlenül kommunikálhassanak a NAV rendszereivel;
- gyorsabbá és egyszerűbbé váljon az ügyintézés.
Az ÁNYK kivezetése egy szélesebb digitalizációs folyamat része. Ugyanebbe az irányba mutat az elektronikus számlázás térnyerése és az uniós áfaszabályozás átalakulása is. Az e-számlázás várható 2026-os és későbbi változásai ezért nemcsak a számlázási programokat, hanem a vállalkozások teljes adminisztrációját érinthetik.
Pontosan mikor szűnik meg az ÁNYK?
Az ÁNYK 2026. december 31-ig használható.
2027. január 1-jétől már kizárólag az új digitális megoldások útján lehet adatokat beküldeni a NAV-hoz. A NAV 2026 júliusában külön ÁNYK-átállási tudástárat is létrehozott, amely ügyfélcsoportonként mutatja be az elérhető lehetőségeket.
Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik. Egyes nyomtatványok:
- már 2026-ban is elérhetők az új felületeken;
- egy ideig párhuzamosan használhatók ÁNYK-ban és más rendszerben;
- vagy már az ÁNYK végleges megszűnése előtt átkerülhetnek kizárólag az új felületre.
Ezért nem célszerű abból kiindulni, hogy 2026. december 31-ig minden pontosan a régi módon működik.
Mi váltja fel az ÁNYK-t?
Az ÁNYK-nak nem lesz egyetlen, minden ügyet kezelő utódja.
Az új rendszerben több platform működik majd egymás mellett. A legfontosabbak:
- az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, vagyis az ONYA;
- a NAV M2M, vagyis gép-gép kapcsolat;
- az eÁFA;
- a NAV Ügyfélportálja, vagyis az ÜPO;
- valamint az egyes ügytípusokhoz kialakított célrendszerek.
Az, hogy egy vállalkozás melyik megoldást használja, függhet:
- a benyújtandó nyomtatvány típusától;
- a vállalkozás méretétől;
- a beküldések gyakoriságától;
- a használt könyvelési programtól;
- valamint attól, hogy a cég saját maga vagy meghatalmazott útján intézi az ügyeit.
ONYA: online nyomtatványkitöltés telepítés nélkül
Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, vagyis az ONYA böngészőből használható. Nem szükséges külön keretprogramot vagy Java-környezetet telepíteni.
Az ONYA különösen alkalmas lehet:
- egyéni vállalkozóknak;
- kisebb vállalkozásoknak;
- ritkábban ügyet intéző adózóknak;
- egyszerűbb adat- és változásbejelentésekhez;
- valamint olyan cégeknek, amelyek nem használnak összetett vállalatirányítási rendszert.
Az ONYA előnye, hogy:
- internetes böngészőből elérhető;
- okostelefonról vagy táblagépről is használható lehet;
- a dokumentumok felhőben tárolhatók;
- a NAV által ismert adatok bizonyos esetekben előre kitölthetők;
- a rendszer már kitöltés közben jelezheti a hibákat;
- nincs szükség külön nyomtatványfrissítések telepítésére.
Egyre több korábbi ÁNYK-nyomtatvány jelenik meg az ONYA-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jelenlegi űrlap változatlan formában egyszerűen átköltözik oda.
M2M: közvetlen kapcsolat a könyvelési program és a NAV között
Az M2M a „machine to machine”, vagyis gép-gép kapcsolat rövidítése.
Ebben a rendszerben a megfelelő könyvelési, bérszámfejtési vagy ügyviteli program közvetlenül kommunikálhat a NAV rendszerével. Az adatküldéshez nem feltétlenül kell minden alkalommal külön nyomtatványt megnyitni és kézzel végigkattintani.
Az M2M-rendszer lehetővé teheti:
- az adatok automatikus összeállítását;
- a bevallások és adatszolgáltatások ellenőrzését;
- a dokumentumok közvetlen beküldését;
- a NAV válaszainak fogadását;
- a beküldési státuszok nyomon követését;
- valamint a hibák automatikus feldolgozását.
A NAV 2026-ban folyamatosan teszi közzé az M2M-csatornán benyújtható új formátumú bizonylatok technikai leírásait. A rendszer különösen fontos lehet a könyvelőirodáknak, a sok bevallást kezelő szolgáltatóknak és a saját ügyviteli rendszerrel rendelkező cégeknek.
Egy kisebb vállalkozásnak rendszerint nem kell saját informatikai kapcsolatot fejlesztenie. A szükséges megoldást jellemzően a könyvelési program szolgáltatója vagy a könyvelőiroda biztosítja.
A cégvezetőnek azonban érdemes időben megkérdeznie:
- felkészült-e a könyvelőprogram az ÁNYK kivezetésére;
- várható-e kötelező programfrissítés;
- változik-e a szolgáltatás díja;
- szükséges-e új regisztráció;
- és hogyan kezelik majd a NAV visszaigazolásait.
eÁFA: adatalapú megoldás az áfabevalláshoz
Az általános forgalmi adó bevallásánál az eÁFA egyre fontosabb szerepet kap.
Az eÁFA nem egyszerűen az ÁNYK-ban megszokott áfabevallás böngészős másolata. A rendszer a NAV rendelkezésére álló adatokra, például az Online Számla rendszerben található információkra is épít.
Az eÁFA segítségével:
- megjelenhetnek a NAV által ismert bizonylatok;
- csökkenhet a kézi adatbevitel;
- könnyebben felismerhetők az eltérések;
- több automatikus ellenőrzés végezhető;
- és mérséklődhet a hibás bevallások száma.
A rendszer használata ugyanakkor nem teszi automatikussá az adózási döntéseket. A vállalkozásnak vagy könyvelőjének továbbra is vizsgálnia kell például:
- a levonási jog fennállását;
- a teljesítési időpontokat;
- a bizonylatok helyes besorolását;
- az adómentes és adóköteles ügyleteket;
- valamint a könyvelési és NAV-adatok közötti eltéréseket.
Az automatizálás gyorsíthatja a folyamatot, de a rossz adatot is képes elegáns sebességgel rossz helyre küldeni.
A HIPAK-bevallás már elérhető az ONYA-ban
A 25HIPAK és 26HIPAK, vagyis a helyi iparűzési adó bevallására szolgáló űrlapok 2026-ban már az ONYA felületén is elérhetők.
A HIPAK-bevallás 2026. december 31-ig az ÁNYK-ban is használható, ezért az átmeneti időszakban mindkét felületen benyújtható. A változás elsősorban a beadás módját érinti, a bevallás szerkezete és működése ettől önmagában nem módosult.
A benyújtási felület változása nem változtatja meg automatikusan a helyi iparűzési adó alapvető szabályait. A vállalkozásoknak továbbra is ellenőrizniük kell:
- melyik önkormányzatnál áll fenn adókötelezettségük;
- van-e telephelyük más településen;
- szükséges-e az adóalap megosztása;
- milyen adóalap-megállapítási módszert alkalmaznak;
- és milyen határidőig kell a bevallást benyújtani.
Meghatalmazott útján történő benyújtásnál a megfelelő UJEGYKE-jogosultságok meglétére is figyelni kell.
Mi történik az egyéni vállalkozói ügyintézéssel?
Az egyéni vállalkozói nyilvántartási ügyek jelentős része már 2026-ban sem az ÁNYK-ban intézendő.
Az egyéni vállalkozók 2026. február 19-től a NAV Ügyfélportálján elérhető Vállalkozói Ügysegédet használhatják többek között:
- a vállalkozói tevékenység megkezdésére;
- az adatváltozások bejelentésére;
- a tevékenység szüneteltetésére;
- a szünetelés utáni folytatásra;
- a vállalkozás megszüntetésére;
- valamint hatósági bizonyítvány igénylésére.
A korábbi Webes Ügysegéd Vállalkozói Moduljával 2026. március 2-től már nem indítható új ügy. Az egyéni vállalkozók aktuális ügyintézési lehetőségeit a Vállalkozói Ügysegéd 2026-os bevezetését bemutató összefoglaló részletesebben ismerteti.
Ez jól mutatja, milyen irányba halad a NAV digitális rendszere: a korábbi, általános nyomtatványkezelés helyett egyre több ügyhöz külön, célzott elektronikus felület készül.
Mire kell felkészülniük a vállalkozásoknak?
1. Fel kell térképezni a jelenleg használt nyomtatványokat
A vállalkozásnak és a könyvelőnek érdemes listát készítenie arról, milyen ÁNYK-nyomtatványokat használt az elmúlt egy-két évben.
Ilyenek lehetnek például:
- havi vagy negyedéves bevallások;
- éves adóbevallások;
- foglalkoztatási bejelentések;
- adat- és változásbejelentő lapok;
- helyi iparűzési adóbevallások;
- kérelmek;
- adatszolgáltatások;
- meghatalmazások;
- speciális ágazati nyomtatványok.
A lista alapján nyomtatványonként meg kell vizsgálni, hogy az adott ügy 2027-től:
- ONYA-ban;
- M2M-kapcsolaton keresztül;
- eÁFA-ban;
- valamelyik célrendszerben;
- vagy más módon
lesz-e intézhető.
2. Időben egyeztetni kell a könyvelővel
A vállalkozások nagy részénél az ÁNYK-t nem közvetlenül a cégvezető, hanem a könyvelő vagy bérszámfejtő használja.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az átállás kizárólag a könyvelő dolga.
A vállalkozásnak érdemes megkérdeznie:
- mely új rendszereket fogja használni a könyvelő;
- felkészült-e az alkalmazott program az M2M-kapcsolatra;
- szükség lesz-e új meghatalmazásokra;
- változnak-e a dokumentumátadási folyamatok;
- hogyan kapja meg a vállalkozás a beküldési igazolásokat;
- várható-e díjváltozás.
A digitális átállás ismét megmutatja, miért fontos a megfelelő és felkészült könyvelő kiválasztása. A könyvelő feladata nemcsak az adatok rögzítése, hanem az is, hogy időben jelezze a vállalkozást érintő rendszer- és szabályváltozásokat.
3. Ellenőrizni kell a könyvelési és ügyviteli programokat
A vállalkozásnak vagy könyvelőjének írásos tájékoztatást érdemes kérnie a szoftver szolgáltatójától arról, hogy:
- a program támogatja-e az új NAV-rendszereket;
- mikor érkezik a szükséges frissítés;
- lesz-e tesztelési lehetőség;
- szükséges-e új előfizetés;
- hogyan történik a regisztráció;
- és miként kezelhetők a NAV-tól érkező válaszok.
Nem célszerű arra építeni, hogy „biztosan frissül majd valahogy”. Az év végi meglepetésekből ritkán születik könyvelési tündérmese.
4. Felül kell vizsgálni a képviseleti jogosultságokat
Az új felületeken is csak az járhat el a vállalkozás nevében, aki megfelelő képviseleti vagy meghatalmazotti jogosultsággal rendelkezik.
Ellenőrizni kell:
- a törvényes képviselő adatait;
- a könyvelő meghatalmazását;
- az UJEGYKE-bejelentéseket;
- a szervezeti képviseletet;
- a ténylegesen eljáró magánszemély jogosultságát;
- és a cégen belüli hozzáférések naprakészségét.
Egy hibátlanul elkészített bevallás sem küldhető be megfelelő jogosultság nélkül.
5. Figyelni kell az elektronikus hitelesítésre
A vállalkozásoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy az elektronikusan benyújtott dokumentumokhoz milyen:
- azonosítási mód;
- képviseleti jogosultság;
- elektronikus aláírás;
- vagy elektronikus hitelesítés
szükséges.
Az egyes elektronikus aláírások joghatása és gyakorlati felhasználása eltérhet egymástól. Az elektronikus aláírások gyakorlati használatáról szóló összefoglaló segíthet eligazodni az elérhető megoldások között.
6. A belső folyamatokat is módosítani kell
Az ÁNYK kivezetése nemcsak azt változtatja meg, melyik gombot kell megnyomni.
Felül kell vizsgálni azt is:
- ki készíti elő az adatokat;
- ki ellenőrzi a bevallást;
- ki jogosult a beküldésre;
- hol tárolják a visszaigazolásokat;
- hogyan igazolják a határidőben történő teljesítést;
- ki kezeli a hibaüzeneteket;
- és hogyan jutnak vissza a NAV válaszai a vállalkozáshoz.
Egy automatizált adatküldési folyamatnál különösen fontos egyértelműen meghatározni, ki veszi észre, ha a gépek párbeszéde hirtelen sértődött hallgatásba fordul.
Továbbra is figyelni kell a határidőkre
Az új rendszerek bevezetése nem változtat azon, hogy az adózási és bevallási határidők betartása a vállalkozás felelőssége.
Az Ügyfélportál megújult NAV Adónaptára segítséget nyújthat a fontosabb kötelezettségek nyomon követésében, de a könyvelői és belső határidő-ellenőrzést nem helyettesíti.
Ha egy bevallás azért késik, mert:
- nincs megfelelő jogosultság;
- nem frissítették a programot;
- hibás az M2M-regisztráció;
- a vállalkozás rossz felületen próbálkozik;
- vagy a könyvelő nem tud belépni az új rendszerbe,
a határidő nem hosszabbodik meg automatikusan.
Mi történik rendszerleállás esetén?
A digitális rendszerek fejlettebbé válása nem jelenti azt, hogy megszűnnek a karbantartások és az időszakos üzemszünetek.
Az elektronikus ügyintézést továbbra is befolyásolhatja:
- tervezett karbantartás;
- technikai hiba;
- túlterhelés;
- jogosultsági probléma;
- vagy a kapcsolódó szolgáltatások leállása.
A NAV 2026-os üzemszüneteiről szóló tájékoztatás követése különösen a fontosabb bevallási határidők előtt lehet hasznos.
Nem érdemes a benyújtást az utolsó nap utolsó órájára hagyni. A digitális rendszer gyors, de a határidő előtti öt percben hajlamos drámai főszereplővé válni.
Miért nem érdemes 2026 decemberéig várni?
Az év vége a legtöbb vállalkozásnál és könyvelőirodánál eleve zsúfolt időszak.
Egyszerre jelentkezhet:
- az év végi zárás;
- a leltározás;
- a szabadságok kezelése;
- a következő évi adózási döntések előkészítése;
- a szerződések felülvizsgálata;
- a bérszámfejtési változások kezelése;
- és az informatikai rendszerek frissítése.
Ha a vállalkozás csak 2026 decemberében kezdi el kideríteni, hogyan nyújtja be 2027 első bevallásait, könnyen kiderülhet, hogy:
- nincs megfelelő hozzáférése;
- a könyvelő meghatalmazása hiányos;
- a szoftver nem megfelelő verziójú;
- a szükséges regisztráció nem történt meg;
- vagy a belső folyamatok nem alkalmasak az új rendszerre.
A felkészülést ezért célszerű legkésőbb 2026 őszén megkezdeni.
Az új rendszerek mindent automatikusan megoldanak?
Nem.
Az adatalapú rendszerek csökkenthetik:
- a kézi adatbevitelt;
- az elírásokat;
- a hiányosan kitöltött mezők számát;
- és az utólagos javítások szükségességét.
Nem szüntetik meg azonban:
- az adózási döntések szükségességét;
- a bizonylatok helyes minősítését;
- a levonási jog vizsgálatát;
- a határidők figyelését;
- a vállalkozói felelősséget;
- és a szakmailag felkészült könyvelő szerepét.
Az automatizálás nem gondolkodik a vállalkozás helyett. Inkább nagyon gyorsan végrehajtja azt, amit a rendszerbe betápláltak. Ez csodás, amikor az adat jó, és különösen kreatív problémákat okozhat, amikor nem.
Gyakori kérdések
Használható még az ÁNYK 2026-ban?
Igen. Az ÁNYK főszabály szerint 2026. december 31-ig használható, de egyes nyomtatványok már korábban átkerülhetnek más felületre.
2027-től minden nyomtatvány az ONYA-ba kerül?
Nem feltétlenül. Az ONYA fontos szerepet kap, de egyes ügyek az M2M-rendszerben, az eÁFA-ban, a Vállalkozói Ügysegédben vagy más célrendszerben intézhetők.
Kell új programot vásárolni?
Ez a vállalkozás méretétől és ügyintézési gyakoriságától függ. Egy kisebb vállalkozás sok ügyet az ONYA-ban is elintézhet, míg egy könyvelőiroda vagy nagyobb cég korszerűsített ügyviteli programot és M2M-kapcsolatot használhat.
Elég, ha a könyvelő foglalkozik az átállással?
A gyakorlati feladatok jelentős részét a könyvelő végezheti, de a vállalkozásnak biztosítania kell a megfelelő meghatalmazásokat, adatokat, hozzáféréseket és szerződéses feltételeket.
Mi lesz a korábbi ÁNYK-dokumentumokkal?
A korábbi bevallásokat, nyomtatványokat, feladásokat és visszaigazolásokat továbbra is az iratmegőrzési szabályok szerint kell megőrizni. Az ÁNYK megszűnése nem törli el a korábbi ügyek dokumentációs kötelezettségét.
Ellenőrzőlista vállalkozásoknak
2026 végéig érdemes ellenőrizni:
- Milyen ÁNYK-nyomtatványokat használ jelenleg a cég?
- Melyik új felület veszi át az egyes ügyeket?
- Felkészült-e a könyvelő az átállásra?
- Megkapja-e a könyvelési program a szükséges frissítéseket?
- Szükséges-e M2M-regisztráció?
- Naprakészek-e a meghatalmazások?
- Megfelelőek-e az UJEGYKE-jogosultságok?
- Ki jogosult ténylegesen a beküldésre?
- Kipróbálták-e már az ONYA megfelelő űrlapjait?
- Rendezett-e az elektronikus aláírás és hitelesítés?
- Ki kezeli a NAV visszaigazolásait?
- Hol őrzik meg a benyújtott dokumentumokat?
- Van-e belső eljárás rendszerhiba esetére?
- Megfelelően követik-e a bevallási határidőket?
- Megtörtént-e az egyeztetés a szoftverszolgáltatóval?