Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Soproni Gazdasági Fórumon arról beszélt, hogy a kormány „teljes mértékben elutasítja” a bankadó eltörlésének ötletét, és épp ellenkező irányba mennek: a bankokra kivetett extra teherből finanszírozzák a kkv-knak szánt adócsökkentéseket és támogatási programokat.
A miniszter szerint a cél az, hogy a magyar vállalkozások ne forráshiány miatt mondjanak le beruházásokról, még akkor sem, ha a nemzetközi környezet recessziós, a szomszédban háború van.
A bankadó marad, cserébe kkv-adócsökkentés és támogatási programok jönnek
Nagy Márton hangsúlyozta: vannak politikai szereplők, akik a bankadó megszüntetését és a vállalkozói támogatások leépítését szorgalmazzák, a kormány viszont ennek az ellenkezőjét teszi.
A fő üzenet:
-
a 80–90 milliárd forintos kkv-adócsökkentési csomagot a bankadó emelése finanszírozza,
-
a csomag része a korábban bejelentett 11 pontos könnyítés (áfahatár-emelés, KIVA-bővítés, egyéni vállalkozói terhek csökkentése stb.),
-
emellett futnak a kkv-knak szóló fejlesztési programok, például:
-
a Demján Sándor Tőkeprogram, ahol megduplázták azt az összeget, amit egy vállalkozásba be lehet fektetni,
-
a fix 3 százalékos kkv-hitel,
-
és a Demján 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Program, ahol vissza nem térítendő támogatással tolják a fejlesztéseket.
-
A miniszter szerint a kormány évente mintegy 3200 milliárd forintot költ gazdaságfejlesztésre, és ennek érdemi része a vállalkozásokhoz kerül.
Euróbevezetés: most még nem, csak ha „felzárkóztunk”
Felmerült az euró bevezetése is. Nagy Márton szerint:
-
jelenleg nem szabad belépni az eurózónába,
-
ugyanakkor a jövőben lehet olyan időszak, amikor ez racionális döntés lesz.
A miniszter úgy fogalmazott: Magyarország akkor léphet optimálisan az euróövezetbe, ha a hazai fejlettségi szint eléri az EU-átlag 85–90 százalékát. Jelenleg kb. 75 százalékon állunk, vagyis még látnak felzárkózási pályát a forinttal.
14. havi nyugdíj: februárban jön az első negyed
A beszédben a nyugdíjasokat érintő lépések is szóba kerültek. Nagy Márton jelezte, hogy:
-
a 14. havi nyugdíj első részletét – annak egynegyedét – februárban fogják folyósítani,
-
így februárban a nyugdíjasok:
-
az alapnyugdíjat,
-
a 13. havi nyugdíjat,
-
és a 14. havi első negyedét is megkapják,
-
-
az év végéig a nyugdíjasoknak juttatott többlet (inflációs korrekciók, élelmiszer-utalványok, plusz juttatások) több száz milliárd forintos nagyságrendű lesz.
A kormány ezzel azt üzeni: a magas infláció utóhatásait részben plusz juttatásokkal próbálja kompenzálni a nyugdíjasoknál.
Üzenet a vállalkozói szektornak: a kormány szerint „nem a pénzcsap elzárása” jön
A soproni fórumon elhangzottak alapján a kormány azt próbálja kommunikálni a kkv-knak, hogy:
-
nem forrásszűkítésre készülnek,
-
hanem a bankrendszer nagyobb terhelése mellett is fent akarják tartani a támogatott hiteleket és tőkeprogramokat,
-
a vállalkozások forráshoz jutását gazdaságpolitikai sarokkőnek tekintik.
A politikai üzenet elég egyértelmű:
👉 nem engedik el a kkv-k kezét, de a számlát elsősorban a bankrendszer fizeti, magasabb bankadó formájában.