NAV-frissítés 2026. január 19-én: miért fontos a társasházaknak
A társasházak sokszor „nem cég”, mégis simán előfordulhat, hogy adókötelezettségük keletkezik. Tipikus okok: közös tulajdon bérbeadása, reklámfelület hasznosítása, közös képviselőnek fizetett tiszteletdíj, takarító vagy karbantartó foglalkoztatása, illetve egyes ingatlanrészek értékesítése. A NAV új összefoglalója ezekhez ad praktikus keretet: mikor kell adószám, mikor szja- vagy járulékkötelezettség, és mikor jön képbe az áfa.
Adószámigénylés: a 15 napos szabály, amit nem érdemes elengedni
Ha a társasháznál adókötelezettség keletkezik, jellemzően 15 napon belül bejelentkezés és adószámigénylés szükséges. Ezt sokan akkor veszik észre, amikor már „ment a pénz” (pl. bérleti díj befolyt, tiszteletdíj kifizetve), és utólag kell rendbe rakni a bejelentéseket. Praktikus megoldás: már az első szerződéskötésnél/első kifizetésnél a könyveléssel együtt nézzék meg, kell-e adószám.
Szja a társasháznál: a közös név alatt szerzett jövedelmek logikája
A társasház adózási helyzete sokszor attól függ, hogy a bevétel „közös név alatt” keletkezik-e, és mi a bevétel jogcíme. Előfordulhat, hogy a társasház fizet szja-t bizonyos jövedelmek után, különösen akkor, ha a tulajdonosi kör vegyes, vagy az ügylet szerkezete miatt a társasház a „közös” jogalany.
Gyakorlati példa: ha a társasház pénzügyi jellegű bevételekhez jut (például kamat), azoknál sok esetben a kifizető rendezi az adót, de ettől még a társasházi adminban meg kell lennie az ügyletek nyomának.
Ingatlanrész értékesítése: döntési pont a közgyűlésnél
Közös tulajdonban lévő ingatlanrész átruházásakor a magánszemély tulajdonostársak esetében tipikusan van választási lehetőség:
-
vagy a tulajdonostársak egyénileg teljesítik az adókötelezettséget a tulajdoni hányaduk szerint,
-
vagy a társasház „egyben” jár el az szja-szabályok szerint.
Itt a kulcs nem csak az adó, hanem a dokumentáltság: közgyűlési döntés, jegyzőkönyv, határozat és az elszámolások rendje. Ha ez nincs rendesen lefektetve, a későbbi viták garantáltak (és igen, ezek mindig a legrosszabbkor jönnek).
Foglalkoztatás a társasháznál: tb-járulék és bevallási fegyelem
Ha a társasház foglalkoztat (akár munkaviszonyban, akár megbízással), akkor a klasszikus bérszámfejtési/járulékos világ belép az ajtón:
-
bizonyos esetekben biztosítási kötelezettség keletkezik,
-
a biztosított után járulékot kell levonni,
-
és a kapcsolódó bevallásokat, befizetéseket határidőre teljesíteni kell.
A leggyakoribb csúszás: a társasház nem „munkáltatóként” gondol magára, ezért a könyvelési és bérszámfejtési folyamat nincs előre felépítve. Pedig egy tiszteletdíj/megbízási díj is tud olyan helyzetet teremteni, ami már bevallás-köteles.
Szocho: amikor a jövedelem után plusz teher jön
Bizonyos kifizetéseknél szociális hozzájárulási adó is felmerülhet. A társasházi gyakorlatban ez leginkább akkor fáj, ha nem kalkulálták bele előre a kifizetések költségvetésébe, és utólag derül ki, hogy a nettó mellé milyen közterhek rakódnak.
Áfa: mikor lesz a társasház „áfás szereplő”
A társasház akkor kerülhet áfás pályára, ha a közös tulajdonhoz kapcsolódóan ellenérték fejében gazdasági tevékenységet végez (például külső félnek bérbeadás, reklámfelület értékesítése, egyes szolgáltatások „kifelé” történő nyújtása).
Fontos gyakorlati pont: a tulajdonostársak egymás közötti költségmegosztása (pl. közüzemi díjak) tipikusan nem ugyanaz, mint amikor a társasház „szolgáltat” a tagoknak. Emiatt a helyes bizonylatolás és a helyes áfa-kezelés nagyon nem mindegy.