A tipikus helyzet végelszámolás előtt
Gyakori megoldás, hogy egy végelszámolásra készülő társaság (kötelezett) nem tudja visszafizetni a másik cég felé fennálló tagi kölcsön jellegű tartozását. Ilyenkor előfordul, hogy a hitelező cég hozzájárul: a kötelezettséget egy harmadik fél, magánszemély átvállalja, így a megszűnő cég mentesül a tartozás alól.
A történet második felvonása, amikor a hitelező cég – már a magánszeméllyel szemben fennálló követelést – elengedi. E ponton jönnek a klasszikus kérdések:
-
kell-e a magánszemélynek illetéket fizetnie,
-
hogyan hat a hitelezőnél a társasági adóra,
-
és van-e “rejtett” adóalap-kockázat a költségként elszámolhatóság miatt.
A tartozás átvállalásának könyvelési üzenete
A kötelezett cégnél a tartozás átvállalása általában azt eredményezi, hogy a kötelezettség kivezetésre kerül. Ha a cég ellenszolgáltatás nélkül szabadul a tartozástól, annak számviteli és adózási kezelése jellemzően az „egyéb” eredménysoron jelenik meg. Végelszámolásnál ez különösen érzékeny, mert a záró adókötelezettségek megállapításánál ez a tétel is számíthat.
A hitelező cég tao-kezelése a követelés elengedésekor
A társasági adó szempontjából a legfontosabb válaszfal az, hogy kinek engedik el a követelést, és mi a jogviszony a felek között az elengedés pillanatában.
-
Ha a követelés kötelezettje az elengedés időpontjában kapcsolt vállalkozásnak minősülő szervezet, akkor az elengedett követelés összege meghatározott esetben adóalap-növelő tétel lehet.
-
Ha viszont magánszeméllyel szemben áll fenn a követelés, vagy olyan vállalkozással szemben, amellyel nincs kapcsolt viszony, akkor az elengedés miatt a társasági adóalapot tipikusan nem kell automatikusan módosítani ezen a jogcímen.
A “vállalkozás érdekében” szűrő külön kockázat
A gyakorlatban sokan itt csúsznak el: attól, hogy egy tétel nem esik bele az automatikus tao-adóalapmódosító szabályba, még nem biztos, hogy “gond nélkül” elismert költség lesz.
A hitelező társaságnak ugyanis minden esetben érdemes végiggondolnia és dokumentálnia, hogy a követelés elengedése a vállalkozás érdekében történt-e (üzleti racionalitás, rendezés, behajthatatlanság közeli helyzet, egyezség, reputációs/partnerkapcsolati ok stb.). Ha ez nehezen védhető, akkor adóhatósági megítélésben a ráfordítás akár adóalap-növelő irányba is elmozdulhat.
Praktikus tanács: egy 1–2 oldalas belső döntési jegyzőkönyv sokszor többet ér, mint bármilyen utólagos magyarázkodás.
A magánszemélynél szja-kötelezettség keletkezik
A magánszemély adózása a történet egyik legstabilabb pontja: elengedett tartozás esetén a magánszemély oldalán jellemzően bevétel keletkezik, mégpedig nem pénzben megszerzett bevételként.
A jövedelem jogcíme attól függ, van-e a felek között olyan jogviszony, ami “ráhúzza” a megfelelő kategóriát:
-
munkaviszony esetén akár bér jellegű,
-
egyéb jogviszony hiányában sokszor egyéb jövedelem jellegű adózás merül fel.
A részletszabályok (pl. esetleges szocho, alap-megállapítás) a konkrét konstrukciótól függnek, ezért ilyenkor érdemes adószakértővel a pontos besorolást tisztázni.
Illeték helyett adó – a lényeg 2026-ban is
A felvetés 2026-ban különösen azért gyakori, mert sokan az “új illetékszabályoktól” tartanak. A gyakorlati üzenet viszont egyszerű:
Ha az elengedett tartozás miatt a magánszemélynél adókötelezettség keletkezik (tipikusan szja), akkor ugyanarra a vagyonszerzésre illetékkötelezettség általában nem áll fenn.
Dokumentációs minimum, amit érdemes kézben tartani
-
háromoldalú megállapodás vagy egyértelmű átvállalási szerződés (hozzájárulásokkal),
-
a kötelezett mentesítésének és a követelés jogosultjának nyilatkozatai,
-
elengedésről szóló döntés/határozat és üzleti indokolás,
-
könyvelési alátámasztások, egyeztetések (követelés fennállása, esedékesség, behajthatóság körülményei).
Rövid összegzés
-
Tao oldal: magánszeméllyel szembeni elengedésnél tipikusan nincs “automatikus” tao-alapmódosítás ezen a címen, de az üzleti indokoltságot célszerű dokumentálni.
-
Szja oldal: a magánszemélynél az elengedett tartozás bevétel, a pontos jogcím a körülményektől függ.
-
Illeték: ha adókötelezettség keletkezik a magánszemélynél, illeték általában nem.
(A cikk általános tájékoztatás, egyedi ügyben a szerződések és a felek kapcsolata döntő.)