Új finanszírozási rendszer kialakítását gyorsítaná fel az Európai Unió annak érdekében, hogy az európai megtakarítások nagyobb része vállalati beruházásokba, technológiai fejlesztésekbe és növekedés előtt álló cégekbe kerüljön.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozóján ismét kiemelt témává vált az úgynevezett Megtakarítási és Beruházási Unió. A kezdeményezés célja, hogy mélyebb és egységesebb európai tőkepiac jöjjön létre, amely hatékonyabban kapcsolja össze a befektetőket a finanszírozást kereső vállalkozásokkal.
A változás hátterében az áll, hogy Európában jelentős mennyiségű lakossági megtakarítás található bankbetétekben, miközben számos innovatív vállalkozás nehezen jut hozzá a növekedéshez szükséges tőkéhez. Több ezer milliárd eurónyi lakossági megtakarítás marad olyan betétekben, amelyek csak korlátozottan kapcsolódnak be a vállalkozások finanszírozásába.
A bankhitel önmagában már nem elegendő
Az európai vállalkozások finanszírozásában hagyományosan a bankhitelek töltik be a meghatározó szerepet. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek általában folyószámlahitelből, beruházási hitelből, lízingből vagy támogatott konstrukciókból finanszírozzák fejlesztéseiket.
A banki finanszírozás azonban nem minden vállalkozás számára megfelelő.
Egy gyorsan növekvő technológiai cég például kezdetben még nem feltétlenül rendelkezik stabil nyereséggel, jelentős ingatlanvagyonnal vagy olyan fedezettel, amely alapján nagyobb összegű bankhitelhez juthatna.
Hasonló helyzetbe kerülhet egy új terméket fejlesztő ipari vállalkozás, egy kutatás-fejlesztési projektet megvalósító társaság vagy egy olyan cég, amely rövid idő alatt szeretne több uniós piacon megjelenni.
Ezeknél a vállalkozásoknál a részvényjellegű finanszírozás, a kockázati tőke vagy a növekedési tőke gyakran jobban illeszkedik a működéshez, mint a rendszeres törlesztést igénylő bankhitel.
A megtakarítások jelentős része nem jut el a vállalkozásokhoz
Az európai háztartások összességében jelentős vagyonnal rendelkeznek, ennek nagy része azonban bankszámlákon, rövid távú megtakarításokban vagy alacsonyabb kockázatú pénzügyi termékekben marad.
Ez biztonságot jelenthet a megtakarítóknak, de korlátozza azt az összeget, amely részvényeken, befektetési alapokon vagy más tőkepiaci megoldásokon keresztül közvetlenül eljuthatna a vállalkozásokhoz.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben a cégek finanszírozásában lényegesen nagyobb szerepet játszanak a tőkepiacok, a nyugdíjalapok, a befektetési alapok és a kockázatitőke-befektetők.
Az európai modell erősebb banki függősége miatt egy vállalkozás finanszírozási lehetőségei jelentősen beszűkülhetnek, ha a bankok szigorítják hitelezési feltételeiket, megemelkednek a kamatok vagy bizonytalanabbá válik a gazdasági környezet.
Az uniós kezdeményezés ezért nem a bankhitelek megszüntetését célozza. A cél egy olyan második finanszírozási pillér megerősítése, amely a vállalkozásokat közvetlenül összekapcsolja a befektetőkkel.
Egységesebb európai tőkepiac alakulhat ki
Az Európai Unión belül jelenleg számos nemzeti szabály vonatkozik a befektetési alapokra, értékpapírokra, vállalati részvényekre, adózásra, felügyeletre és befektetővédelemre.
Ez megnehezítheti, hogy egy másik tagállamban működő befektető egyszerűen és átláthatóan fektessen be egy magyar, lengyel, francia vagy német vállalkozásba.
Egy befektetési alapnak eltérő engedélyezési, jelentési és értékesítési szabályokkal kell szembenéznie az egyes országokban. A vállalkozások számára pedig költséges lehet a külföldi befektetők megszólítása vagy egy másik tagállam tőkepiacán történő megjelenés.
Az új rendszer egyik fő feladata ezeknek az akadályoknak a csökkentése lenne.
A pénzügyi piacok integrációjáról és felügyeletéről szóló intézkedések célja, hogy könnyebbé váljon a tőke mozgása a tagállamok között, miközben megmarad a befektetők megfelelő védelme.
A növekvő vállalkozások kerülhetnek a középpontba
A kezdeményezés elsősorban azoknak a cégeknek jelenthet új lehetőséget, amelyek már túljutottak az induló szakaszon, működő üzleti modellel és növekvő árbevétellel rendelkeznek, de jelentős további tőkére van szükségük.
Ezek a vállalkozások gyakran már túl nagyok a kisebb startupbefektetésekhez, ugyanakkor még nem elég nagyok ahhoz, hogy egyszerűen megjelenjenek valamelyik jelentősebb tőzsdén.
Ebben az átmeneti szakaszban sok európai cég finanszírozási falba ütközik.
A további növekedéshez szükséges összeg már túl magas lehet a tulajdonosok számára, a banki hitel túlzott eladósodást okozhat, a megfelelő növekedési tőke pedig gyakran csak az Egyesült Államokban vagy más külső piacokon érhető el.
Ennek következtében ígéretes európai vállalkozások külföldi befektetők tulajdonába kerülhetnek, vagy működésük egy részét Európán kívülre helyezhetik.
Az új uniós finanszírozási rendszer ezt a tőkehiányos szakaszt próbálná áthidalni.
Több kockázati és növekedési tőke jelenhet meg
A tervezett intézkedések között szerepel a kockázati és növekedési tőkealapokra vonatkozó szabályok átalakítása is.
A cél az, hogy ezek az alapok könnyebben működhessenek több tagállamban, nagyobb forrásokat vonhassanak be, és egyszerűbben fektethessenek különböző országok vállalkozásaiba.
Ez különösen az innovatív cégek számára lehet fontos.
Egy új technológia, digitális szolgáltatás vagy ipari megoldás kifejlesztése gyakran többéves befektetést igényel, miközben a vállalkozás még nem termel olyan nyereséget, amelyből a fejlesztések finanszírozhatók lennének.
A tőkebefektető ilyen esetben nem havi törlesztőrészletet vár. Tulajdonrészt szerez a vállalkozásban, és abban érdekelt, hogy a cég értéke hosszabb távon növekedjen.
Ez nagyobb mozgásteret adhat a vállalkozásnak, ugyanakkor a korábbi tulajdonosok részesedése és döntési befolyása csökkenhet.
A kisebb kkv-k nem automatikusan jutnak majd befektetőhöz
A változásokból nem következik, hogy minden kisvállalkozás számára megnyílik a kockázati tőke vagy a tőzsdei finanszírozás.
Egy helyi szolgáltató, kisebb kereskedelmi vállalkozás vagy hagyományos családi cég számára továbbra is a bankhitel, a lízing, a pályázati támogatás vagy a saját forrás maradhat a leginkább megfelelő megoldás.
A befektetők elsősorban olyan vállalkozásokat keresnek, amelyeknél jelentős növekedési lehetőséget látnak.
Általában fontos szempont:
- a gyorsan bővíthető üzleti modell;
- a növekvő árbevétel;
- az exportképesség;
- az egyedi termék vagy technológia;
- a megfelelő vállalatirányítás;
- az átlátható pénzügyi működés;
- a felkészült vezetői csapat;
- a későbbi értékesítés vagy tőzsdei megjelenés lehetősége.
Egy tőkebefektetés ezért nem egyszerűen olcsó pénz. A befektető belépése komoly átvilágítással, rendszeres jelentési kötelezettséggel és a fontos üzleti döntések közös meghozatalával járhat.
A magyar vállalkozások számára is megnyílhat a külföldi tőke
Az egységesebb európai rendszer egyik legfontosabb eredménye az lehet, hogy a magyar vállalkozások könnyebben kerülhetnek más uniós országok befektetőinek látóterébe.
Egy magyar cégnek jelenleg gyakran személyes kapcsolatokra, nemzetközi tanácsadókra vagy külföldi vállalati struktúrára van szüksége ahhoz, hogy jelentősebb európai alapoktól vonjon be tőkét.
A szabályok egységesítése és a befektetési alapok határokon átnyúló működésének egyszerűsítése csökkentheti ezeket az akadályokat.
Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet előnyös, amelyek magyarországi központtal működnek, de termékeiket vagy szolgáltatásaikat több országban szeretnék értékesíteni.
A befektető ilyenkor nem csupán pénzügyi forrást biztosíthat. Nemzetközi kapcsolatrendszert, piaci tapasztalatot, vezetési tudást és új üzleti partnereket is hozhat a vállalkozásba.
Felértékelődik az átlátható vállalati működés
A tőkepiaci finanszírozás egyik alapfeltétele az átláthatóság.
Egy befektető nem kizárólag az árbevételt és a nyereséget vizsgálja. Részletesen áttekintheti a társaság szerződéseit, tulajdonosi szerkezetét, adózási helyzetét, követeléseit, munkavállalói rendszerét, informatikai biztonságát és jogi kockázatait is.
Azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyeknél:
- naprakész a könyvelés;
- megfelelőek a belső szabályzatok;
- rendezett a tulajdonosi struktúra;
- pontosak a vezetői kimutatások;
- elkülönülnek a magán- és vállalati kiadások;
- dokumentáltak a működési folyamatok;
- egyértelműen azonosíthatók a tényleges tulajdonosok;
- rendezettek a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok.
A befektetői felkészülés ezért gyakran már évekkel a tényleges tőkebevonás előtt megkezdődik.
A tulajdonosoknak részesedést kell átadniuk
A bankhitel és a tőkebefektetés közötti egyik legfontosabb különbség a tulajdonjog.
A hitelt felvevő vállalkozás tulajdonosi szerkezete nem változik, viszont vissza kell fizetnie a tőkét és a kamatot.
Tőkebefektetés esetén nincs hagyományos törlesztés, de a befektető tulajdonrészt kap. Ez azt jelenti, hogy jogosult lehet osztalékra, információkra, valamint bizonyos döntések jóváhagyására.
A vállalkozás alapítójának ezért mérlegelnie kell, hogy a nagyobb növekedés érdekében mekkora részesedést és döntési jogot hajlandó átadni.
Egy megfelelő befektető jelentősen felgyorsíthatja a fejlődést. Egy rosszul kialakított megállapodás viszont hosszú távú tulajdonosi konfliktusokat okozhat.
A befektetési szerződésben ezért különösen fontos lehet a szavazati jogok, az osztalékfizetés, a további tőkebevonás, az üzletrész értékesítése és a befektető kiszállásának szabályozása.
A megtakarítók számára nagyobb választék jelenhet meg
A Megtakarítási és Beruházási Unió nemcsak a vállalkozások finanszírozásáról szól. A lakossági befektetők számára is több hosszú távú megtakarítási lehetőséget szeretnének kialakítani.
A cél az, hogy a magánszemélyek a hagyományos bankbetétek mellett könnyebben férjenek hozzá európai részvényekhez, befektetési alapokhoz és nyugdíjcélú megtakarításokhoz.
Ez potenciálisan magasabb hozamot eredményezhet, de nagyobb kockázattal is járhat.
A bankbetéttel szemben egy részvény vagy befektetési alap értéke csökkenhet, ezért a rendszer kialakításánál kiemelt szerepet kap a befektetők tájékoztatása és védelme.
Az uniós cél nem az, hogy a lakosság kötelezően kockázatos eszközökbe helyezze megtakarításait, hanem hogy a betétek mellett egyszerűbb és átláthatóbb befektetési lehetőségek is rendelkezésre álljanak.
Jelentős beruházási forrásra van szüksége Európának
Az Európai Uniónak az energetikai átállás, a digitalizáció, a védelem, az infrastruktúra és a technológiai fejlesztések finanszírozásához évente több száz milliárd eurónyi további beruházásra lehet szüksége.
Ekkora összeget kizárólag állami költségvetésekből vagy uniós támogatásokból nem lehet biztosítani.
A magántőke bevonása ezért az európai gazdaságpolitika egyik központi kérdésévé vált.
A cél az, hogy az európai megtakarítások ne kizárólag külföldi részvényekbe, nem európai befektetési alapokba vagy alacsony hozamú betétekbe kerüljenek, hanem nagyobb arányban finanszírozzák az európai vállalkozások fejlesztéseit.
A változás fokozatosan jelenhet meg a magyar piacon
Az uniós tárgyalások még nem jelentenek azonnal igényelhető támogatást vagy új vállalkozói hitelprogramot.
A kezdeményezés több jogszabályból, felügyeleti változásból és pénzügyi piaci reformból áll. Ezek elfogadása és gyakorlati alkalmazása több lépésben történhet meg.
A magyar vállalkozások számára a változás elsőként valószínűleg a befektetési alapok, tőkeközvetítők, bankok és vállalati tanácsadók új termékein keresztül válhat érzékelhetővé.
Megjelenhetnek nagyobb növekedési tőkealapok, határon átnyúló befektetési konstrukciók, egyszerűbb finanszírozási platformok és kifejezetten középvállalatokra szabott megoldások.
A vállalkozásoknak ezért érdemes nemcsak a banki finanszírozást és a pályázatokat figyelniük. A következő években a tulajdonrész ellenében bevonható tőke is egyre fontosabb finanszírozási csatornává válhat.