A szolgáltatási piac még mindig nem működik igazán egységesen
Az Európai Unió régóta építi az egységes piacot, a gyakorlatban azonban a szolgáltatások területén még ma is sok a láthatatlan fal. Egy friss uniós jelentés szerint a szolgáltató vállalkozások továbbra is komoly akadályokba ütköznek, ha egy másik tagállamban szeretnének megjelenni, ügyfelet szerezni vagy rendszeresen tevékenységet végezni.
Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a szolgáltatások az uniós gazdaság egyik legnagyobb pillérét adják. A könyvelés, a tanácsadás, az IT, a mérnöki tevékenység, a szakipari szolgáltatások, az egészségügyi, szépségipari és jogi terület mind olyan szegmens, ahol elvileg nagy értéket teremthetne a valóban nyitott belső piac. A gyakorlatban azonban a cégek sok esetben még mindig nem szabadon, hanem különféle adminisztratív és szabályozási akadályokon át tudnak csak mozogni.
A probléma már nem új, de még mindig nem oldódott meg
A most közzétett jelentés egyik legkeményebb üzenete az, hogy a korábban azonosított akadályok jelentős része hosszú évek után is fennmaradt. Ez arra utal, hogy a szolgáltatási piac felszabadítása ugyan régi cél, de a megvalósítás sokkal lassabban halad, mint ahogyan azt a vállalkozások vagy a döntéshozók korábban remélték.
A gond nem egyetlen nagy tiltásból áll, hanem sok kisebb fékből rakódik össze. Ilyenek lehetnek az eltérő engedélyezési szabályok, a különböző képesítési vagy regisztrációs elvárások, a párhuzamos adminisztráció, a nehezen átlátható nemzeti előírások, valamint azok az eljárások, amelyek papíron megengedik a piaci belépést, a gyakorlatban mégis lelassítják vagy megdrágítják azt.
A vállalkozások számára ez azért különösen kellemetlen, mert a határon átnyúló szolgáltatás sokszor nem egy nagy beruházással indul, hanem kisebb megbízásokkal, fokozatos piacépítéssel. Ha már ezen a ponton túl sok akadály jelenik meg, sok cég inkább el sem indul külföld felé.
A szolgáltató cégeket az engedélyezési és megfelelési teher fogja vissza
A jelentés alapján az egyik fő probléma az, hogy a tagállamok között még mindig túl nagy az eltérés az engedélyezési, igazolási és bejelentési rendszerekben. Ez azt jelenti, hogy amit az egyik országban természetes vállalkozási működésnek tekintenek, az egy másikban külön nyilvántartási, szakmai vagy adminisztratív feltételekhez kötött lehet.
Ez a helyzet különösen a szabályozott szakmákban jelent gondot. Sok szolgáltató cég nem azért nem lép be más piacokra, mert nincs kereslet vagy nincs szakmai tudása, hanem azért, mert az előzetes megfelelés túl bonyolult, lassú vagy költséges. Egy kis- vagy középvállalkozás számára ez már önmagában elegendő ok lehet arra, hogy végül lemondjon a terjeszkedésről.
A probléma azért is komoly, mert éppen azok a cégek ütköznek falakba, amelyek rugalmasságukkal, gyorsaságukkal és specializált tudásukkal erősíthetnék az uniós versenyt.
Nemcsak vállalkozási gond, hanem növekedési fék is
A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a belső akadályok nem pusztán kényelmetlenséget jelentenek a cégeknek. Ezek valójában gazdasági fékek. Ha a szolgáltatások szabadabban mozoghatnának az uniós piacon, az a növekedésre, a versenyre, az innovációra és a hatékonyságra is kedvezően hatna.
Ez magyar szemmel is fontos. Sok hazai vállalkozás számára a külpiaci terjeszkedés első logikus állomása nem a tengerentúl, hanem az Európai Unió más tagállama lenne. Ha azonban a belső piacon is töredezett szabályozási környezet fogadja őket, akkor az uniós jelenlét is nehezebbé és költségesebbé válik.
A mostani figyelmeztetés tehát nem elméleti vita, hanem gyakorlati üzleti kérdés: mennyire képes az EU valódi belső piacként működni a szolgáltatások területén is.
A döntéshozóknak pontosabban kellene kijelölniük a legnagyobb akadályokat
Az uniós ellenőrző szerv szerint nem elég általánosságban beszélni a szolgáltatási piac problémáiról. Sokkal célzottabb fellépésre lenne szükség. Először is világosabban meg kellene nevezni, mely akadályok okozzák a legnagyobb gazdasági veszteséget, és mely területeken lenne a legnagyobb haszna a gyors beavatkozásnak.
Ez azért fontos, mert nem minden szabály azonos súlyú. Vannak olyan előírások, amelyek valóban a fogyasztóvédelmet, a szakmai minőséget vagy a munkavállalói jogokat szolgálják. Más szabályok viszont inkább történelmi maradványok, nemzeti beidegződések vagy olyan adminisztratív rétegek, amelyek ma már inkább gátolják, mint segítik a piac működését.
A vállalkozások számára a valódi könnyebbséget nem hangzatos célkitűzések, hanem a konkrét és mérhető egyszerűsítések hoznák el.
A versenyképességi vita egyre inkább ide fut be
Az elmúlt hónapokban egyre több uniós vita szól arról, hogyan lehetne javítani Európa versenyképességét az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben. A figyelem gyakran az iparra, az energiára vagy a technológiára összpontosul, pedig a szolgáltatási piac legalább ennyire fontos terület.
Ha egy európai cég saját kontinensén belül is nehézkesen tud terjeszkedni, az önmagában versenyhátrányt jelent. Nem kell hozzá külső válság vagy globális sokk, elég az is, ha a belső piac nem elég gyors, nem elég egységes és nem elég kiszámítható.
A mostani jelentés ezért jól illeszkedik abba a szélesebb európai vitába, amely arról szól, hogy a szabályozási környezet mennyiben segíti, és mennyiben hátráltatja a vállalkozásokat.
A hazai cégeknek is érdemes figyelniük
A magyar vállalkozások számára a téma nem távoli uniós adminisztráció. Azoknak a cégeknek, amelyek más tagállamok felé nyitnának, szolgáltatást exportálnának, külföldi ügyfélkört építenének vagy határon átnyúló projektmunkákat vállalnának, ezek a szabályozási akadályok közvetlen üzleti jelentőséggel bírnak.
Érdemes ezért figyelni, milyen uniós és nemzeti lépések követik a jelentést. Ha az Európai Bizottság valóban célzottabban kezd fellépni a legnagyobb korlátok ellen, az a jövőben egyszerűbb piacra lépést, kevesebb adminisztrációt és gyorsabb ügyintézést hozhat a szolgáltató cégek számára.
A mostani helyzet legfontosabb tanulsága az, hogy az egységes piac még mindig nem teljes a szolgáltatásoknál. Aki ebben a szegmensben működik, annak érdemes nemcsak a hazai szabályváltozásokat figyelnie, hanem az uniós mozgásokat is, mert ezek a következő években közvetlenül befolyásolhatják a növekedési lehetőségeket.