Újabb jelentős fogyasztóvédelmi változásra kell felkészülniük a webáruházaknak, a kiskereskedőknek és általában minden olyan vállalkozásnak, amely magánszemélyek részére értékesít termékeket.
A kormány 2026. július 17-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló rendelet módosítását. A tervezet célja, hogy a fogyasztók már a vásárlás előtt több információt kapjanak a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és várható használhatóságáról. A társadalmi egyeztetés 2026. július 25-én zárult le.
A tervezet meghatározó rendelkezései a jelenlegi szöveg alapján 2026. szeptember 27-én lépnének hatályba. Mivel egyelőre jogszabálytervezetről van szó, a végleges kihirdetésig még változhatnak a részletek, a vállalkozásoknak azonban már most érdemes megkezdeniük a felkészülést.
Miért van szükség az új szabályokra?
Az új előírások hátterében az Európai Unió zöld átálláshoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályozása áll.
A cél az, hogy a vásárlók ne csak az ár, a márkanév és a termék pillanatnyi tulajdonságai alapján dönthessenek. A szerződés megkötése előtt azt is könnyebben megismerhessék, hogy:
- mennyi ideig használható várhatóan a termék;
- vállal-e rá a gyártó hosszabb tartóssági jótállást;
- meddig érkeznek hozzá szoftverfrissítések;
- mennyire javítható;
- elérhetők-e hozzá pótalkatrészek;
- milyen korlátozások nehezíthetik a javítását.
Az uniós irányelv emellett a félrevezető környezetvédelmi állítások és az ellenőrizetlen fenntarthatósági címkék visszaszorítását is célozza. Az új szabályokat uniós szinten 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni.
Kikre vonatkozhatnak az új kötelezettségek?
A változás elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek fogyasztóknak, vagyis nem üzleti célból vásárló magánszemélyeknek értékesítenek.
Ide tartozhatnak többek között:
- a webáruházak;
- a hagyományos üzletek;
- a műszaki és elektronikai kereskedők;
- a háztartási gépeket értékesítő cégek;
- a digitális elemeket tartalmazó termékek forgalmazói;
- a digitális tartalmakat és szolgáltatásokat kínáló vállalkozások;
- az online piactereken értékesítő kereskedők.
A kizárólag vállalkozások közötti, úgynevezett B2B-értékesítést végző cégekre a fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírások főszabály szerint nem ugyanúgy alkalmazandók. Sok vállalkozás azonban egyszerre szolgál ki céges és lakossági vásárlókat, ezért náluk különösen fontos lehet a két értékesítési folyamat megfelelő szétválasztása.
A termék tartósságáról is tájékoztatni kell
Az egyik legfontosabb változás a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás megjelenése.
Ha a gyártó a termékre tartóssági jótállást vállal, és az erről szóló információt a kereskedő rendelkezésére bocsátja, akkor a vállalkozásnak a vásárlás előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót:
- a tartóssági jótállás fennállásáról;
- annak időtartamáról;
- valamint a kapcsolódó feltételekről.
A tájékoztatás nemcsak a webáruházakra, hanem a hagyományos üzletekre és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre is kiterjedhet.
Fontos különbség, hogy a gyártó által önként vállalt kereskedelmi jótállás nem azonos a fogyasztót jogszabály alapján megillető szavatossági vagy kötelező jótállási jogokkal.
A kereskedő ezért nem keltheti azt a látszatot, hogy a gyártó által biztosított pluszgarancia helyettesíti vagy korlátozza a fogyasztó törvényes jogait.
Új, harmonizált címke jelenhet meg
A tervezet szerint a tartóssági jótállásról szóló tájékoztatást egy uniós szinten egységesített, úgynevezett harmonizált címkén kell majd jól láthatóan megjeleníteni.
A címke arra is emlékezteti a vásárlót, hogy a gyártó által vállalt jótállás mellett a termék megfelelőségéhez kapcsolódó jogszabályi védelem is megilleti.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a harmonizált címkét akkor kell megjeleníteni, ha a gyártó az egész termékre, többletdíj nélkül és két évnél hosszabb időre vállal tartóssági jótállást, és erről a kereskedőt megfelelően tájékoztatja. Webáruház esetében a címkét egyértelműen az adott termékhez kapcsolódóan, például a termékkép mellett kell elhelyezni.
Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem lesz elegendő egy általános garanciális tájékoztatót elrejteni a webáruház láblécében vagy az ÁSZF egyik hosszabb fejezetében.
Kötelező lehet a szoftverfrissítések időtartamának feltüntetése
Külön szabályok vonatkozhatnak a digitális elemeket tartalmazó termékekre, digitális tartalmakra és digitális szolgáltatásokra.
Ha a gyártó vagy a szolgáltató az információt a kereskedő rendelkezésére bocsátja, a fogyasztót tájékoztatni kell arról az időtartamról vagy időpontról, ameddig a termékhez vagy szolgáltatáshoz szoftverfrissítést biztosítanak.
Ez érintheti például:
- az okostelefonokat;
- a tableteket;
- az okosórákat;
- az internetre kapcsolódó háztartási gépeket;
- az okostelevíziókat;
- a biztonsági kamerákat;
- az intelligens otthoni eszközöket;
- az előfizetéses vagy letölthető szoftvereket.
A vásárlás szempontjából ugyanis lényeges információ lehet, hogy egy digitális termékhez még öt évig érkeznek biztonsági frissítések, vagy a gyártó csak rövid támogatási időszakot vállal.
A kompatibilitási adatokat is pontosítani kell
A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások esetében már jelenleg is fontos a kompatibilitás és az együttműködési képesség bemutatása.
Az új tervezet ezt kiegészítené a szoftverfrissítések időtartamával. A kereskedőnek tehát nemcsak azt kellhet közölnie, hogy egy program milyen operációs rendszerrel vagy eszközzel használható, hanem azt is, hogy a fejlesztő meddig biztosít hozzá frissítéseket.
A webáruházaknak ezért érdemes megvizsgálniuk, hogy jelenlegi termékadatlapjaik alkalmasak-e ilyen információk kezelésére.
Megjelenhet a javíthatósági pontszám
Az új szabályozás egyik leglátványosabb eleme a javíthatósági pontszám lehet.
Ez egy uniós szinten harmonizált módszertan alapján megállapított érték, amely azt mutatja meg, hogy az adott termék mennyire könnyen javítható. A pontszám kialakításakor többek között figyelembe vehető:
- a pótalkatrészek elérhetősége;
- a pótalkatrészek ára;
- a termék szétszerelhetősége;
- a szükséges szerszámok elérhetősége;
- a javítási utasítások hozzáférhetősége.
Nem minden termékkategóriához áll majd azonnal rendelkezésre harmonizált javíthatósági pontszám. A szabályozás ezért arra az esetre is meghatároz tájékoztatási feladatokat, ha ilyen pontszám még nincs.
Mi történik, ha nincs javíthatósági pontszám?
Ha egy termékre nem áll rendelkezésre javíthatósági pontszám, a kereskedőnek a gyártó által átadott információk alapján többek között a következőkről kellhet tájékoztatást nyújtania:
- a szükséges pótalkatrészek elérhetőségéről;
- a pótalkatrészek becsült költségéről;
- a megrendelés módjáról;
- a javítási és karbantartási utasítások hozzáférhetőségéről;
- a javítást korlátozó körülményekről.
A tervezet ezt a tájékoztatási kötelezettséget ahhoz köti, hogy a gyártó az adatokat a kereskedő rendelkezésére bocsássa.
A kereskedőnek tehát nem feltétlenül saját magának kell műszaki vizsgálatot végeznie vagy javíthatósági adatokat előállítania. Viszont megfelelő belső folyamatot kell kialakítania arra, hogy a gyártótól vagy importőrtől érkező információk valóban megjelenjenek a vásárlók számára.
A pénztár és a megrendelési folyamat is változhat
Elektronikus szerződéskötésnél bizonyos lényeges információkat közvetlenül a fogyasztó fizetési kötelezettséggel járó nyilatkozata előtt kell megjeleníteni.
A tervezet alapján, ha a gyártó tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal, erre a webáruháznak a rendelés véglegesítése előtt is jól láthatóan fel kell hívnia a vásárló figyelmét.
Ez a gyakorlatban a kosár- vagy pénztároldal módosítását is szükségessé teheti.
A webáruházaknak nem célszerű abból kiindulniuk, hogy minden új információ egyszerűen elhelyezhető az ÁSZF-ben. A fogyasztóvédelmi szabályok gyakran meghatározzák azt is, hogy az információt mikor, hol és milyen láthatósággal kell közölni.
Hasonlóan fontos felkészülési feladatot jelent az új online elállási funkció megfelelő kialakítása, amely szintén a webáruházak vásárlási folyamatának technikai átalakítását igényelheti.
Környezetbarát szállítási lehetőségekről is tájékoztatni kellhet
A tervezet a távollévők között kötött szerződésekhez kapcsolódó szállítási tájékoztatást is módosítaná.
A jelenlegi normaszöveg szerint a vállalkozásnak nemcsak a fuvarozás feltételeiről, hanem az elérhető környezetbarát szállítási lehetőségekről is tájékoztatást kellene nyújtania. Ez a rendelkezés szintén 2026. szeptember 27-én lépne hatályba.
A jogszabálytervezetből egyelőre nem következik, hogy minden webáruháznak kötelezően új, környezetbarát szállítási módot kellene bevezetnie. Ha azonban ilyen lehetőség rendelkezésre áll, azt a fogyasztó számára érthetően be kellhet mutatni.
A környezeti szempontok tudatos beépítése nemcsak megfelelési kérdés, hanem üzleti lehetőség is lehet. Erről korábban a környezettudatos vállalkozás kialakításáról szóló cikkünkben is írtunk.
A régi készleteket sem feltétlenül lehet figyelmen kívül hagyni
Fontos kérdés, hogy az új előírások csak a szeptember 27. után beszerzett vagy gyártott termékekre vonatkoznak-e.
Az Európai Bizottság 2026 júniusában kiadott értelmező kérdés-válasz dokumentuma szerint az új környezetvédelmi állításokra és fenntarthatósági címkékre vonatkozó szabályokat a már korábban gyártott, megrendelt, forgalomba hozott vagy az üzletek polcaira kihelyezett termékeknél is alkalmazni kell 2026. szeptember 27-től.
Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet lényeges, amelyek:
- nagy raktárkészlettel dolgoznak;
- saját márkás termékeket forgalmaznak;
- hosszú időre előre gyártatnak csomagolást;
- fenntarthatósági állításokat helyeznek el a termékeken;
- saját környezetvédelmi címkéket használnak.
Egy régi csomagolás vagy termékleírás tehát szeptember végétől akkor is problémás lehet, ha azt hónapokkal korábban készítették el.
Nem elég csak az ÁSZF-et módosítani
A változás több vállalati dokumentumot és technikai felületet is érinthet.
A felkészülés során érdemes áttekinteni:
- a webáruház termékoldalait;
- a kosár- és pénztároldalt;
- az általános szerződési feltételeket;
- a vásárlás előtti tájékoztatókat;
- a jótállási és szavatossági dokumentumokat;
- a fizikai üzletekben elhelyezett feliratokat;
- a termékcsomagolásokat;
- a reklámokat és a környezetvédelmi állításokat;
- az ügyfélszolgálat által használt válaszsablonokat;
- a beszállítóktól átvett termékadatokat.
Az új megfelelési feladatok áttekintésében segítséget jelenthet a vállalkozásoknak szóló fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás igénybevétele is.
A gyártói és beszállítói adatok kezelése kulcskérdés lesz
A tervezet több helyen úgy fogalmaz, hogy a kereskedő akkor köteles közölni az adatot, ha azt a gyártó vagy szolgáltató a rendelkezésére bocsátja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak rendezniük kell az információ átvételének és továbbításának módját.
Érdemes lehet egységes adatlapot kérni a beszállítóktól, amely tartalmazza:
- a kereskedelmi jótállás időtartamát;
- a szoftvertámogatás végét;
- a javíthatósági pontszámot;
- a pótalkatrész-információkat;
- a javítási útmutatók elérhetőségét;
- az esetleges javítási korlátozásokat;
- a használható harmonizált címkéket.
Enélkül könnyen előfordulhat, hogy a webáruház rendelkezik az információval valamelyik e-mailben vagy gyártói dokumentumban, de az nem kerül át a termékoldalra.
A webáruház technikai fejlesztőjét is időben értesíteni kell
A változás nem pusztán jogi dokumentumok átírásából áll.
A webáruház rendszerének képesnek kell lennie új termékadatok tárolására és megjelenítésére. Szükség lehet például:
- új termékadatmezők létrehozására;
- címkék és tájékoztató ábrák feltöltésére;
- a pénztároldal módosítására;
- a mobilos megjelenés ellenőrzésére;
- a szállítási lehetőségek új jelölésére;
- a termékimportálási CSV-fájlok bővítésére;
- az ügyviteli és készletkezelő rendszer összekapcsolására.
A webáruházaknak közben más pénzügyi és adminisztratív előírásokra is figyelniük kell. Az online értékesítéshez kapcsolódó fizetések ellenőrzéséről a CESOP-rendszert bemutató cikkünkben írtunk részletesebben.
A hagyományos üzleteknek pedig az új tájékoztatások mellett a készülő e-pénztárgépes szabályokat is érdemes követniük.
Milyen ellenőrzési listát érdemes készíteni?
A vállalkozások a következő lépések alapján kezdhetik meg a felkészülést.
1. Az érintett termékek azonosítása
Elsőként azt kell meghatározni, hogy mely termékek rendelkeznek digitális elemmel, kereskedelmi tartóssági jótállással vagy javíthatósági információval.
2. Beszállítói adatok bekérése
A gyártóktól és importőröktől írásban célszerű bekérni minden olyan adatot, amelyet később a fogyasztók számára meg kell jeleníteni.
3. Termékoldalak felülvizsgálata
Ellenőrizni kell, hogy a webáruházban hol és milyen formában lehet megjeleníteni az új tájékoztatásokat.
4. A pénztároldal átvizsgálása
Meg kell nézni, hogy a rendelés véglegesítése előtt a szükséges információk megfelelően és jól láthatóan szerepelnek-e.
5. ÁSZF és tájékoztatók módosítása
A fogyasztóvédelmi dokumentumokat hozzá kell igazítani a végleges jogszabályhoz.
6. Marketingállítások ellenőrzése
Át kell vizsgálni az olyan kifejezéseket, mint a „zöld”, „környezetbarát”, „karbonsemleges”, „fenntartható” vagy „természetbarát”, és ellenőrizni kell az állítások bizonyíthatóságát. Az uniós szabályozás szerint az általános környezetvédelmi állítások megfelelően igazolt, kiváló környezeti teljesítmény nélkül tiltottá válhatnak.
7. A régi készletek felmérése
Nemcsak az újonnan feltöltött termékeket, hanem a már készleten lévő áruk csomagolását és online leírását is át kell tekinteni.
A végleges jogszabályt még meg kell várni
A jelenleg elérhető normaszöveg társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet, ezért nem tekinthető kihirdetett, végleges jogszabálynak.
A vállalkozásoknak a módosítások végrehajtása előtt ellenőrizniük kell:
- a Magyar Közlönyben megjelenő végleges szöveget;
- a pontos hatálybalépési szabályokat;
- az esetleges átmeneti rendelkezéseket;
- a harmonizált címkék hivatalos magyar nyelvű változatát;
- a fogyasztóvédelmi hatóság későbbi útmutatóit.
A szeptember végi tervezett alkalmazási időpont miatt azonban nem lenne szerencsés a felkészülést az utolsó hetekre hagyni.
Érdemes most megkezdeni az előkészítést
Az új tájékoztatási rendszer jóval több lehet egy új bekezdésnél az ÁSZF-ben.
A vállalkozásoknak össze kell hangolniuk a gyártói adatokat, a termékoldalakat, a webáruház technikai működését, a fizetési folyamatot, a jótállási tájékoztatókat és a marketingkommunikációt.
A szabályozás ugyan új adminisztratív feladatokat hozhat, de lehetőséget is teremt. Azok a vállalkozások, amelyek átláthatóan mutatják be termékeik várható élettartamát, javíthatóságát és szoftvertámogatását, nagyobb bizalmat építhetnek ki vásárlóik körében.
A megfelelő tájékoztatás ugyanis nem pusztán jogi kötelezettség. Az ügyfélélmény és a fogyasztói elégedettség szempontjából is komoly versenyelőnyt jelenthet.