A cégvezető

A cégvezető a gazdasági társaságok sajátos ügyvezetői pozíciója. A Ptk. szerint  a társaság munkavállalója, akit az ügyvezetési feladatok ellátásában való közreműködésre jogosítanak fel. Ez a definíció több fontos elemet is tartalmaz:

• Munkavállaló: A cégvezető nem önálló vállalkozó vagy megbízott, hanem a társaság alkalmazottja, így rá a munkajog szabályai vonatkoznak.
• Ügyvezetési feladatok: Az ügyvezetésben, azaz a társaság irányításában vesz részt, de nem hoz önálló döntéseket.
• Közreműködés: A cégvezető nem helyettesíti az ügyvezetést, hanem azt segíti, támogatja munkájában.

Jogállása

A cégvezető jogállása több szempontból is különleges. Egyrészt, bár az ügyvezetésben vesz részt, nem tekinthető vezető tisztségviselőnek. Ez azért fontos, mert a vezető tisztségviselőkre szigorúbb szabályok és nagyobb felelősség vonatkozik. A cégvezetőre ezzel szemben a munkajog szabályai az irányadók.

Másrészt rendelkezhet általános képviseleti joggal is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a cég nevében eljárhat, például szerződéseket köthet. Az általános képviseleti jog azonban nem kötelező, a társasági szerződésben vagy alapszabályban kell erről rendelkezni.

Feladatai és jogköre

Elsődleges feladata az ügyvezetés támogatása. Ez magában foglalhatja például:

• Adminisztratív feladatok: levelezés, iratkezelés, szerződések előkészítése.
• Döntés-előkészítés: információk gyűjtése, elemzések készítése az ügyvezetés számára.
• Képviselet: a cég nevében való eljárás, ha erre felhatalmazást kapott.

Jogköre attól függ, hogy milyen feladatokkal bízták meg. Általában csak meghatározott ügycsoportokban járhat el, de az általános képviseleti jog esetén szélesebb körű jogosultságokkal rendelkezik. A cégvezető jogkörét a társasági szerződés vagy alapszabály határozza meg.

A felelőssége

A cégvezető a tevékenységéért felelősséggel tartozik a társaság felé. Ez a felelősség a munkajog szabályai szerint alakul, azaz a cégvezető akkor felelős, ha vétkesen okoz kárt a társaságnak. A vétkesség lehet szándékos vagy gondatlan.

Felelőssége korlátozott, általában csak a munkabérének egy bizonyos részét lehet levonni kártérítés címén. A cégvezető azonban teljes kártérítéssel tartozik, ha a kárt szándékosan okozta.

A cégvezető és az ügyvezetés kapcsolata

A cégvezető az ügyvezetés irányítása alatt áll. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetés adhat utasításokat a cégvezetőnek, és ellenőrizheti a munkáját. A cégvezetőnek az utasításokat követnie kell, kivéve, ha azok jogszabályba vagy a társaság érdekeibe ütköznek.

A cégvezető és az ügyvezetés közötti kapcsolat bizalmi jellegű. Fontos, hogy az ügyvezetés megbízhasson a cégvezető szakértelmében és lojalitásában. A cégvezetőnek pedig együtt kell működnie az ügyvezetéssel a társaság céljainak elérése érdekében.

Kinevezése és visszahívása

A cégvezetőt a társaság legfőbb szerve (általában a taggyűlés) nevezi ki és hívja vissza. A kinevezéshez és a visszahíváshoz is határozat szükséges. Visszahívása bármikor megtörténhet, akár indokolás nélkül is.

Kinevezéséről és visszahívásáról a cégnyilvántartásban bejegyzést kell kérni. Ez biztosítja a nyilvánosság számára az információt arról, hogy ki jogosult a cég képviseletére.

A cégvezető a gazdasági társaságok munkavállalója, aki az ügyvezetést segíti munkájában. Jogállása speciális, mivel nem vezető tisztségviselő, de rendelkezhet képviseleti joggal. Feladatai és jogköre a társasági szerződésben vagy alapszabályban meghatározottak szerint alakul. A tevékenységéért a munkajog szabályai szerint felelős a társaság felé.

Fontos szereplője a gazdasági társaságoknak, mivel tehermentesíti az ügyvezetést az adminisztratív és döntés-előkészítési feladatoktól. Emellett az általános képviseleti joggal rendelkező cégvezető a társaság nevében is eljárhat, ami rugalmasságot biztosít a cég működésében.

A cégvezető intézménye összességében hasznos és praktikus megoldás a gazdasági társaságok számára, amely elősegíti a hatékony és zökkenőmentes működést. Fontos azonban, hogy a feladatait és jogkörét a társasági szerződésben vagy alapszabályban világosan meghatározzák, és hogy tisztában legyen a rá vonatkozó felelősségi szabályokkal.

Törvényi hivatkozás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről