A cégvezető a gazdasági társaságok sajátos ügyvezetői pozíciója. A Ptk. szerint a cégvezető a társaság munkavállalója, akit az ügyvezetési feladatok ellátásában való közreműködésre jogosítanak fel. Ez a definíció több fontos elemet is tartalmaz:
- Munkavállaló: A cégvezető nem önálló vállalkozó vagy megbízott, hanem a társaság alkalmazottja, így rá a munkajog szabályai vonatkoznak.
- Ügyvezetési feladatok: A cégvezető az ügyvezetésben, azaz a társaság irányításában vesz részt, de nem hoz önálló döntéseket.
- Közreműködés: A cégvezető nem helyettesíti az ügyvezetést, hanem azt segíti, támogatja munkájában.
A cégvezető jogállása
A cégvezető jogállása több szempontból is különleges. Egyrészt, bár az ügyvezetésben vesz részt, nem tekinthető vezető tisztségviselőnek. Ez azért fontos, mert a vezető tisztségviselőkre szigorúbb szabályok és nagyobb felelősség vonatkozik. A cégvezetőre ezzel szemben a munkajog szabályai az irányadók.
Másrészt a cégvezető rendelkezhet általános képviseleti joggal is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a cég nevében eljárhat, például szerződéseket köthet. Az általános képviseleti jog azonban nem kötelező, a társasági szerződésben vagy alapszabályban kell erről rendelkezni.
A cégvezető feladatai és jogköre
A cégvezető elsődleges feladata az ügyvezetés támogatása. Ez magában foglalhatja például:
- Adminisztratív feladatok: levelezés, iratkezelés, szerződések előkészítése.
- Döntés-előkészítés: információk gyűjtése, elemzések készítése az ügyvezetés számára.
- Képviselet: a cég nevében való eljárás, ha erre felhatalmazást kapott.
A cégvezető jogköre attól függ, hogy milyen feladatokkal bízták meg. Általában csak meghatározott ügycsoportokban járhat el, de az általános képviseleti jog esetén szélesebb körű jogosultságokkal rendelkezik. A cégvezető jogkörét a társasági szerződés vagy alapszabály határozza meg.
A cégvezető felelőssége
A cégvezető a tevékenységéért felelősséggel tartozik a társaság felé. Ez a felelősség a munkajog szabályai szerint alakul, azaz a cégvezető akkor felelős, ha vétkesen okoz kárt a társaságnak. A vétkesség lehet szándékos vagy gondatlan.
A cégvezető felelőssége korlátozott, általában csak a munkabérének egy bizonyos részét lehet levonni kártérítés címén. A cégvezető azonban teljes kártérítéssel tartozik, ha a kárt szándékosan okozta.
A cégvezető és az ügyvezetés kapcsolata
A cégvezető az ügyvezetés irányítása alatt áll. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetés adhat utasításokat a cégvezetőnek, és ellenőrizheti a munkáját. A cégvezetőnek az utasításokat követnie kell, kivéve, ha azok jogszabályba vagy a társaság érdekeibe ütköznek.
A cégvezető és az ügyvezetés közötti kapcsolat bizalmi jellegű. Fontos, hogy az ügyvezetés megbízhasson a cégvezető szakértelmében és lojalitásában. A cégvezetőnek pedig együtt kell működnie az ügyvezetéssel a társaság céljainak elérése érdekében.
A cégvezető kinevezése és visszahívása
A cégvezetőt a társaság legfőbb szerve (általában a taggyűlés) nevezi ki és hívja vissza. A kinevezéshez és a visszahíváshoz is határozat szükséges. A cégvezető visszahívása bármikor megtörténhet, akár indokolás nélkül is.
A cégvezető kinevezéséről és visszahívásáról a cégnyilvántartásban bejegyzést kell kérni. Ez biztosítja a nyilvánosság számára az információt arról, hogy ki jogosult a cég képviseletére.
A cégvezető a gazdasági társaságok munkavállalója, aki az ügyvezetést segíti munkájában. Jogállása speciális, mivel nem vezető tisztségviselő, de rendelkezhet képviseleti joggal. Feladatai és jogköre a társasági szerződésben vagy alapszabályban meghatározottak szerint alakul. A tevékenységéért a munkajog szabályai szerint felelős a társaság felé.
A cégvezető fontos szereplője a gazdasági társaságoknak, mivel tehermentesíti az ügyvezetést az adminisztratív és döntés-előkészítési feladatoktól. Emellett az általános képviseleti joggal rendelkező cégvezető a társaság nevében is eljárhat, ami rugalmasságot biztosít a cég működésében.
A cégvezető intézménye összességében hasznos és praktikus megoldás a gazdasági társaságok számára, amely elősegíti a hatékony és zökkenőmentes működést. Fontos azonban, hogy a cégvezető feladatait és jogkörét a társasági szerződésben vagy alapszabályban világosan meghatározzák, és hogy a cégvezető tisztában legyen a rá vonatkozó felelősségi szabályokkal.