Újabb jelentős módosítás előtt állhat az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló szabályozása. Az Európai Parlament 2026. június 16-án szavaz arról a megállapodásról, amely elhalasztaná a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó legfontosabb kötelezettségek alkalmazását.
A tervezett változás több időt adna az AI-fejlesztőknek, szolgáltatóknak és az ilyen rendszereket alkalmazó vállalkozásoknak a felkészülésre. A szabályozás hatálya alá tartozhatnak többek között a munkaerő-felvételnél, hitelbírálatnál, oktatásban, egészségügyben vagy biometrikus azonosításnál használt mesterségesintelligencia-rendszerek.
A módosítás másik lényeges eleme, hogy az Európai Unió kifejezetten betiltaná azokat az AI-rendszereket, amelyek gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló vagy az érintett beleegyezése nélkül készített intim képeket állítanak elő.
A javaslatról a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói már ideiglenes megállapodásra jutottak. A parlamenti szavazás azonban még szükséges ahhoz, hogy a szabályozás elfogadási folyamata továbbléphessen.
Későbbre tolódhatnak a magas kockázatú rendszerek kötelezettségei
Az uniós AI-rendelet eredeti szabályai alapján a rendelkezések jelentős része 2026 augusztusától vált volna alkalmazandóvá.
A mostani megállapodás ezt az időpontot több magas kockázatú rendszer esetében kitolná.
A tervezet szerint az általános magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket 2027. december 2-től kellene alkalmazni.
Azoknál az AI-rendszereknél, amelyek valamely szabályozott termék biztonsági alkatrészeként működnek, a határidő még későbbre, 2028. augusztus 2-ra kerülne.
Ilyen megoldások jelenhetnek meg például:
- orvostechnikai eszközökben;
- gépek és ipari berendezések vezérlésében;
- járművek biztonsági rendszereiben;
- felvonókban és más közlekedési eszközökben;
- egyéni védőeszközökben;
- repülési vagy vasúti rendszerekben.
A halasztás mögött részben az áll, hogy ezekre a termékekre már most is részletes ágazati biztonsági szabályok vonatkoznak. Az új megállapodás célja az egymással párhuzamos vagy ismétlődő kötelezettségek csökkentése.
A halasztás nem jelenti az AI-rendelet eltörlését
A változás nem szüntetné meg a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelményeket.
A vállalkozásoknak továbbra is fel kell majd készülniük többek között:
- kockázatkezelési rendszer kialakítására;
- megfelelő minőségű adatok használatára;
- részletes technikai dokumentációra;
- az AI működésének naplózására;
- emberi felügyelet biztosítására;
- pontossági és megbízhatósági követelmények teljesítésére;
- kiberbiztonsági intézkedésekre;
- incidensek kezelésére;
- hatósági együttműködésre.
A javaslat csak több időt adna ezek bevezetésére.
Az érintett vállalkozások számára ezért félrevezető lenne abból kiindulni, hogy a megfelelési feladatok lekerültek a napirendről. A szükséges rendszerek, dokumentumok és belső felelősségi körök kialakítása nagyobb szervezeteknél hosszabb folyamat lehet.
A munkaerő-felvételnél használt AI kiemelt terület marad
Magas kockázatúnak minősülhetnek azok az AI-rendszerek, amelyek meghatározó szerepet játszanak a munkavállalók kiválasztásában vagy értékelésében.
Ide tartozhat például az a rendszer, amely:
- önéletrajzokat rangsorol;
- automatikusan kiszűri a jelentkezőket;
- pontozza az álláskeresőket;
- videóinterjúkat elemez;
- javaslatot tesz előléptetésre;
- értékeli a munkavállalói teljesítményt;
- meghatározza a feladatok vagy műszakok kiosztását;
- részt vesz a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntésben.
Az ilyen technológia közvetlenül befolyásolhatja egy személy munkához jutását és megélhetését. Emiatt az uniós szabályozás különösen szigorú ellenőrzést ír elő.
A munkáltató nem háríthatja teljesen a felelősséget arra a szoftverszolgáltatóra, amelytől az AI-rendszert megvásárolta vagy előfizette.
A rendszer használójának is meg kell értenie annak működését, korlátait és lehetséges torzításait.
A hitelbírálati és biztosítási rendszerek is érintettek lehetnek
A magas kockázatú kategóriába kerülhetnek olyan rendszerek is, amelyek természetes személyek hitelképességét értékelik.
Az AI például elemezheti:
- a jövedelmi adatokat;
- a korábbi pénzügyi viselkedést;
- a fizetési előzményeket;
- a bankszámlaforgalmat;
- a meglévő tartozásokat;
- a kérelmező által megadott egyéb adatokat.
A rendszer eredménye befolyásolhatja, hogy az ügyfél kap-e hitelt, milyen kamatot ajánlanak számára, illetve milyen feltételekkel köthet szerződést.
Hasonló kockázat merülhet fel bizonyos élet- és egészségbiztosítási döntéseknél is.
Az automatikus értékelés gyorsíthatja az ügyintézést, de fennáll annak veszélye, hogy hibás, elavult vagy torz adatok alapján születik hátrányos döntés.
Az oktatásban alkalmazott AI is szigorúbb ellenőrzés alá kerülhet
A szabályozás azokat az AI-rendszereket is magas kockázatúnak tekintheti, amelyek meghatározzák egy személy oktatáshoz vagy szakképzéshez való hozzáférését.
Ide tartozhatnak azok a rendszerek, amelyek:
- értékelik a felvételi jelentkezéseket;
- besorolják a tanulókat;
- vizsgaeredményeket állapítanak meg;
- megfigyelik a vizsgázók viselkedését;
- tanulási teljesítményt elemeznek;
- javaslatot tesznek a továbbhaladásra;
- kiszűrik a feltételezett csalásokat.
Az oktatási döntések hosszú távon is hatással lehetnek egy személy életére, ezért különösen fontos az emberi felülvizsgálat lehetősége.
A rendszer nem működhet úgy, hogy az érintett számára teljesen átláthatatlan módon dönt a továbbtanulásról vagy a vizsgaeredményről.
A vállalkozások számára az AI-rendszer szerepe a döntő
Nem minden, munkahelyen vagy üzleti környezetben használt AI minősül magas kockázatúnak.
Egy általános szövegíró, fordító vagy összefoglaló rendszer használata önmagában rendszerint nem tartozik ebbe a kategóriába.
A besorolás szempontjából az számít, hogy a rendszer:
- milyen célra készült;
- milyen döntést támogat;
- milyen mértékben befolyásolja az érintett személyt;
- önállóan vagy emberi ellenőrzéssel működik;
- jelentős hatással van-e alapvető jogokra;
- biztonsági alkatrészként működik-e egy szabályozott termékben.
Ugyanaz az általános AI-modell eltérő jogi megítélés alá kerülhet attól függően, milyen vállalati folyamatba építik be.
Egy szöveggeneráló rendszer használható egyszerű marketinganyag elkészítésére, de beépíthető olyan HR-megoldásba is, amely jelentkezőket értékel. A második esetben már lényegesen szigorúbb követelmények merülhetnek fel.
A halasztás a kisebb vállalkozásoknak is felkészülési időt ad
A magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szabályok nem kizárólag a nagy technológiai vállalatokat érinthetik.
Kisebb cégek is használhatnak olyan külső szolgáltatást, amely:
- állásjelentkezőket rangsorol;
- ügyfelek hitelképességét elemzi;
- biometrikus azonosítást végez;
- egészségügyi adatokat értékel;
- oktatási vagy vizsgáztatási döntéseket támogat.
A halasztás lehetőséget biztosíthat arra, hogy ezek a vállalkozások áttekintsék a már használt szoftvereket, és tisztázzák a szolgáltatókkal a megfelelési feladatokat.
A szerződésekben különösen fontos lehet rögzíteni:
- melyik fél minősül az AI-rendszer szolgáltatójának;
- melyik fél a rendszer alkalmazója;
- ki készíti el a technikai dokumentációt;
- ki kezeli az incidenseket;
- ki felel az adatok minőségéért;
- hogyan biztosítható az emberi ellenőrzés;
- milyen tájékoztatást kapnak az érintettek;
- milyen audit- és ellenőrzési jog illeti meg a vállalkozást.
Kifejezetten betiltanák a vetkőztető AI-alkalmazásokat
A parlamenti megállapodás egyik legfontosabb új eleme a beleegyezés nélküli intim tartalmakat előállító mesterségesintelligencia-rendszerek tilalma.
A szabályozás alapján tilos lenne olyan AI-rendszert fejleszteni, forgalomba hozni vagy használni, amely valós személyről a beleegyezése nélkül valósághű intim képet készít.
A tilalom kiterjedne például arra, ha a rendszer:
- ruhát távolít el egy fényképről;
- meztelen testet generál egy azonosítható személyhez;
- szexuális tevékenységbe helyezi az érintettet;
- intim testrészeket állít elő;
- hamis pornográf felvételt készít;
- gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmat generál.
Az ilyen eszközök súlyos személyiségi jogi, adatvédelmi és büntetőjogi következményekkel járhatnak.
Az áldozatok sok esetben nem is tudnak arról, hogy róluk mesterségesen előállított intim kép terjed az interneten.
A tilalom nemcsak a fejlesztőket érintheti
A szabályozás várhatóan nem kizárólag azokra vonatkozik, akik az alkalmazást technikailag létrehozták.
Kockázatot vállalhat az a vállalkozás is, amely:
- ilyen szolgáltatást működtet;
- hozzáférést értékesít;
- az alkalmazást reklámozza;
- weboldalán beágyazza;
- mobilalkalmazás-áruházban terjeszti;
- fizetési szolgáltatást biztosít hozzá;
- vállalati rendszerbe integrálja.
A platformoknak és alkalmazás-áruházaknak ezért várhatóan gyorsabban kell fellépniük az ilyen szolgáltatásokkal szemben.
A „csak egy technikai eszközt biztosítottunk” érvelés egyre kevésbé jelenthet biztos védelmet, ha a szolgáltatás elsődleges célja jogsértő intim tartalom előállítása.
A már alkalmazandó AI-szabályok továbbra is hatályban maradnak
A tervezett halasztás nem érinti az AI-rendelet valamennyi rendelkezését.
Bizonyos szabályok már korábban alkalmazandóvá váltak, különösen:
- egyes tiltott AI-gyakorlatok;
- az AI-műveltséggel kapcsolatos kötelezettségek;
- az irányítási rendszerre vonatkozó szabályok;
- egyes általános célú AI-modellek követelményei;
- a szankciókra vonatkozó rendelkezések.
A vállalkozásoknak ezért nem szabad úgy kezelniük a parlamenti szavazást, mintha az AI-rendelet teljes alkalmazását évekkel eltolnák.
A munkavállalók megfelelő képzése és az AI-használat belső szabályozása már most is fontos feladat.
A vállalati AI-nyilvántartás kialakítása nem halasztható sokáig
A felkészülés első lépése annak feltérképezése lehet, hogy a vállalkozás hol és milyen célból használ mesterséges intelligenciát.
Érdemes nyilvántartani:
- az alkalmazott AI-rendszer nevét;
- a szolgáltató személyét;
- a felhasználás célját;
- a kezelt adatok körét;
- az érintett munkafolyamatot;
- az emberi ellenőrzés módját;
- a rendszer által támogatott döntéseket;
- a lehetséges jogi és működési kockázatokat;
- a szerződéses és adatvédelmi dokumentumokat.
A nyilvántartás segíthet meghatározni, hogy egy adott megoldás a magas kockázatú kategóriába kerülhet-e.
Enélkül könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozás több részlege egymástól függetlenül használ AI-eszközöket, miközben a vezetésnek nincs teljes képe a technológiai kitettségről.
Az emberi ellenőrzés nem lehet puszta formalitás
A magas kockázatú rendszereknél az emberi felügyelet nem merülhet ki abban, hogy egy alkalmazott mechanikusan jóváhagyja az AI javaslatát.
Az ellenőrzést végző személynek:
- értenie kell a rendszer működését;
- ismernie kell annak korlátait;
- képesnek kell lennie a hibák felismerésére;
- jogosultsággal kell rendelkeznie a döntés megváltoztatására;
- elegendő időt kell kapnia a felülvizsgálatra;
- nem szabad automatikusan megbíznia a rendszer eredményében.
Ha az emberi döntéshozó minden esetben változtatás nélkül elfogadja az AI javaslatát, a felügyelet könnyen üres adminisztratív pecsétté válhat.
A végleges szabályok elfogadása még több lépést igényel
A parlamenti szavazás eredménye fontos mérföldkő lesz, de a módosítás jogalkotási folyamata ezzel még nem feltétlenül zárul le teljesen.
A szöveget a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia, majd sor kerülhet a jogi és nyelvi ellenőrzésre, valamint a kihirdetésre.
A vállalkozásoknak ezért a végleges jogszabályszöveget és a pontos hatálybalépési rendelkezéseket is figyelniük kell.
A jelenlegi irány azonban világos: az Európai Unió több időt adna a magas kockázatú AI-rendszerek megfelelésére, miközben egyes kifejezetten káros mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal szemben szigorúbb tilalmat vezetne be.