1. Hatáskörbővítés a legfőbb szerv hatásköreinek csökkentésével
A gyakorlatban előfordul, hogy a társaság tagjai a létesítő okirat módosításával olyan hatásköröket ruháznak a vezető tisztségviselőre, amelyek a törvény szerint a legfőbb szerv kompetenciájába tartoznának. Ezen hatáskör-átrendezés célja lehet a döntéshozatal felgyorsítása és a vezető tisztségviselő mozgásterének növelése. Fontos azonban figyelembe venni az alábbi szempontokat:
- Jogbiztonság és védelem: Biztosítani kell, hogy a változtatások ne sértsék a hitelezők, a kisebbségi tagok és egyéb érintettek jogait.
- Felügyeleti korlátok: A társaság törvényes működésének ellenőrzése nem akadályozható.
Bizonyos esetekben a vezető tisztségviselő számára döntés-előkészítési feladatok is delegálhatók, azonban ez nem járhat a legfőbb szerv hatáskörének csorbításával.
2. Hatáskörbővítés a felügyelőbizottság hatásköreinek csökkentésével
A magyar társasági jog világosan rögzíti, hogy az ügyvezetői hatáskör nem bővíthető a felügyelőbizottság hatásköreinek rovására. A Ptk. 3:123. § egyértelműen kimondja, hogy az ügyvezető nem ruházható fel saját tevékenységének ellenőrzésével.
- Feladatkörök elkülönítése: Az ügyvezetői és a felügyelőbizottsági hatáskörök egyértelmű szétválasztása szükséges.
- Ellenőrzési funkció megőrzése: Az ellenőrzési feladatkört nem érintheti az ügyvezetői hatáskör bővítése.
3. Teljes hatáskör-átstrukturálás a társasági szervezetben
Bizonyos esetekben a társaság alapítói a törvényes modelltől teljesen eltérő működési struktúrát kívánnak alkalmazni, amelyet a létesítő okiratban rögzítenek. Ez jellemzően külföldi anyavállalatok magyarországi leányvállalatainál merül fel.
- Nemzetközi modellek adaptálása: Az alkalmazott struktúrák és modellek átvételekor a magyar társasági jog szabályainak betartása elengedhetetlen.
- Egyedi belső szabályzatok: A külföldi modell adaptációja során szükséges a belső szabályzatok és a létesítő okirat pontosítása.
–
A vezető tisztségviselő hatáskörének bővítése hatékonyabbá teheti a döntéshozatalt és növelheti a szervezeti rugalmasságot, azonban a jogi megfelelés elengedhetetlen. A hitelezők és a kisebbségi tagok érdekeinek védelme, valamint az ellenőrzési funkciók megőrzése kulcsfontosságú a társaság működésének stabilitása érdekében.
Érintett jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről