Átfogó vizsgálat indul a magyar hulladékgazdálkodási koncesszió működéséről. A kormány szükségesnek tartja a Magyar Állam és a MOL között létrejött koncessziós szerződés felülvizsgálatát, ezért részletes jelentést rendelt el a rendszer eddigi működéséről.
A vizsgálatnak ki kell térnie a koncesszió keretében megvalósított beruházásokra, valamint arra is, hogy a rendszer milyen mértékben teljesítette az előzetesen meghatározott célértékeket.
A jelentés elkészítésének határideje 2026. szeptember 1. A munkában több kormányzati terület, köztük a környezetvédelemért, a gazdaságért, az energetikáért, a beruházásokért és a pénzügyekért felelős tárca is részt vesz.
A döntés önmagában még nem módosítja a vállalkozások jelenlegi kötelezettségeit. Nem változtak meg automatikusan az EPR-szabályok, a hulladékátadási előírások, a szolgáltatási szerződések vagy a hulladékgazdálkodási díjak.
A vizsgálat eredménye azonban később jogszabály-módosításokat, szerződéses változásokat vagy a koncessziós rendszer működésének átalakítását is megalapozhatja.
A koncessziós rendszer 2023-ban indult el
A magyar hulladékgazdálkodás jelentős része 2023. július 1-jén került új működési modellbe.
A Magyar Állam 35 évre adta koncesszióba az állami hulladékgazdálkodási közfeladat meghatározott elemeinek ellátását. A pályázat nyertese a MOL Nyrt. lett, a feladatokat pedig a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szervezi és koordinálja.
A rendszer két nagy területet foglal magában:
- a lakossági közszolgáltatási feladatokat;
- a gazdálkodó szervezeteket érintő intézményi hulladékgazdálkodást.
A koncesszió hatálya alá tartozik többek között a hulladékok átvételének, gyűjtésének, elszállításának, előkezelésének, hasznosításának és értékesítésének számos eleme.
A rendszer indulásával párhuzamosan jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, valamint később az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere is.
A vizsgálat nem kizárólag pénzügyi ellenőrzést jelent
A kormányhatározat három meghatározó terület vizsgálatát írja elő:
- a koncesszió eddigi működését;
- a megvalósított beruházásokat;
- a célértékek teljesítésének helyzetét.
A működés értékelése ennél jóval több lehet egyszerű pénzügyi ellenőrzésnél. A vizsgálat során értékelhetik a gyűjtési, elszállítási és feldolgozási rendszer hatékonyságát, a szolgáltatások hozzáférhetőségét, valamint a lakossági és vállalati ügyintézés működését.
A beruházások ellenőrzése során előtérbe kerülhetnek a hulladékudvarok, válogatóművek, feldolgozókapacitások, logisztikai rendszerek és visszaváltó automaták fejlesztései.
A célértékek vizsgálata pedig érintheti a hulladékok elkülönített gyűjtését, újrahasznosítását, lerakótól történő eltérítését és más körforgásos gazdasági vállalásokat.
A jelenlegi szerződés nem szűnt meg
A felülvizsgálat elrendelése nem jelenti a koncessziós szerződés azonnali megszüntetését vagy a MOHU működésének felfüggesztését.
A vállalkozásoknak továbbra is a hatályos jogszabályok, szerződések és általános szerződési feltételek szerint kell eljárniuk.
Változatlanul teljesíteni kell többek között:
- az EPR-regisztrációt;
- az EPR-adatszolgáltatást;
- a megállapított díjak megfizetését;
- a hulladékok elkülönített gyűjtését;
- a hulladékátadási szabályokat;
- a nyilvántartási kötelezettségeket;
- a hatósági adatszolgáltatásokat;
- a Partner Portálon előírt ügyintézést.
A felülvizsgálat tehát jelenleg elsősorban a szerződés és a rendszer értékelését jelenti, nem pedig egy már elfogadott új hulladékgazdálkodási modell bevezetését.
Az EPR-rendszer működése is az érdeklődés középpontjába kerülhet
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, vagyis az EPR alapján a meghatározott termékeket első alkalommal belföldön forgalomba hozó vállalkozásoknak hozzá kell járulniuk a termékekből később képződő hulladék kezeléséhez.
Az EPR-kötelezettség számos termékkört érint, például:
- a csomagolásokat;
- az elektromos és elektronikus berendezéseket;
- az elemeket és akkumulátorokat;
- a gépjárműveket;
- a gumiabroncsokat;
- az irodai papírt;
- a reklámhordozó papírt;
- a textiltermékeket;
- a bútorokat;
- a sütőolajat és -zsírt;
- egyes fából készült termékeket.
Az EPR-rendszerben a MOHU gondoskodik a körforgásos termékekből képződő hulladék átvételének, gyűjtésének, elszállításának és kezelésének megszervezéséről.
A most elrendelt vizsgálat közvetlenül nem módosítja az EPR-díjakat vagy az adatszolgáltatási szabályokat. A koncesszió pénzügyi és működési értékelése azonban később hatással lehet az EPR-rendszer szerkezetére, a szolgáltatások színvonalára és a kapcsolódó szabályozásra.
A díjak változásáról még nincs döntés
A felülvizsgálat híre könnyen azt a benyomást keltheti, hogy rövid időn belül megváltoznak az EPR-díjak vagy a hulladékkezelési szolgáltatások árai.
Jelenleg azonban nincs olyan új szabály, amely automatikusan csökkentené vagy megemelné ezeket a díjakat.
Az EPR-díjak és más hulladékgazdálkodási díjtételek megváltoztatásához külön jogalkotási vagy hatósági döntés szükséges. Az ilyen változásokat hivatalosan ki kell hirdetni, és az alkalmazásukhoz megfelelő hatálybalépési szabályokat kell meghatározni.
A vállalkozások ezért a szeptemberi jelentés elkészültéig sem hagyhatják figyelmen kívül a jelenlegi fizetési és bevallási kötelezettségeiket.
A gazdálkodó szervezetek hulladékkezelése is érintett lehet
A koncessziós rendszer nem csupán a háztartási hulladék elszállításáról szól.
A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozhat a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött települési hulladéka, valamint számos EPR-rendszerbe tartozó termékből képződő hulladék.
A vállalkozásoknak a hulladék jellegétől függően regisztrálniuk kell, meg kell rendelniük a szükséges szolgáltatásokat, és biztosítaniuk kell a szabályos gyűjtést és átadást.
A rendszer felülvizsgálata során ezért vizsgálhatják azt is, hogy:
- megfelelően hozzáférhetők-e a szolgáltatások;
- elegendő-e az átvételi és feldolgozási kapacitás;
- kiszámíthatóan működik-e a hulladék elszállítása;
- átláthatók-e az ügyintézési folyamatok;
- megfelelően működik-e az alvállalkozói rendszer;
- teljesülnek-e a hulladékhasznosítási célok;
- indokoltak-e a jelenlegi szolgáltatási és finanszírozási megoldások.
Az esetleges változások különösen a nagyobb mennyiségű csomagolási, gyártási vagy kereskedelmi hulladékot termelő cégeket érinthetik.
A hulladékgazdálkodási szolgáltatók helyzete is változhat
A koncesszió bevezetése alapvetően átalakította a hulladékgyűjtéssel, szállítással, előkezeléssel és hasznosítással foglalkozó vállalkozások piacát.
Számos piaci szereplő koncesszori alvállalkozóként vagy más szerződéses konstrukcióban kapcsolódik a rendszerhez.
A felülvizsgálat során értékelhetik:
- az alvállalkozói hálózat működését;
- a kapacitások területi eloszlását;
- a szolgáltatási díjak és költségek arányát;
- a hulladékáramok nyomon követhetőségét;
- a feldolgozóüzemek kihasználtságát;
- az elszámolási folyamatokat;
- a fejlesztési kötelezettségek teljesítését;
- a versenysemlegesség érvényesülését.
Amennyiben a vizsgálat hiányosságokat tár fel, később módosulhatnak az alvállalkozói feltételek, a szolgáltatási elvárások vagy a szerződéses ellenőrzési mechanizmusok.
A visszaváltási rendszer is a koncessziós modell része
A kötelező visszaváltási rendszer az egyszer használatos és többutas italcsomagolások jelentős részét érinti.
A rendszer működésének látványos elemei a REpont visszaváltó automaták, de a háttérben kiterjedt informatikai, logisztikai és elszámolási hálózat működik.
A visszaváltási rendszer résztvevői között megtalálhatók:
- az italgyártók;
- az importőrök;
- a kereskedelmi üzletek;
- a vendéglátóhelyek;
- a logisztikai szolgáltatók;
- az automaták üzemeltetői;
- a hulladékfeldolgozók;
- a fogyasztók.
A jelenlegi kormányhatározat nem rendelkezik külön a visszaváltási rendszer módosításáról. A koncesszió teljes működésének értékelése során azonban annak beruházási és célérték-teljesítési adatai is jelentős információt adhatnak.
Az önkormányzatokat is érintheti a vizsgálat eredménye
A hulladékgazdálkodási rendszer működése szorosan kapcsolódik az önkormányzatokhoz.
A települések számára különösen fontos:
- a rendszeres hulladékszállítás;
- a lomtalanítás megszervezése;
- a hulladékudvarok elérhetősége;
- az illegális hulladéklerakás kezelése;
- a szelektív gyűjtés fejlesztése;
- a biohulladék elkülönített gyűjtése;
- a lakossági panaszok rendezése;
- a közterületi tisztaság fenntartása.
A felülvizsgálat során ezért nemcsak országos pénzügyi adatok, hanem a helyi szolgáltatási tapasztalatok is jelentőssé válhatnak.
Egy későbbi rendszerátalakítás módosíthatja az önkormányzatok és a koncessziós társaság közötti feladatmegosztást, finanszírozást vagy adatszolgáltatást is.
A célértékek teljesítése döntő szempont lehet
A hulladékgazdálkodási rendszer értékelésekor nem elegendő azt vizsgálni, hogy elszállították-e a hulladékot.
Magyarországnak uniós és hazai célokat is teljesítenie kell az újrahasználat, az újrafeldolgozás, a szelektív gyűjtés és a hulladéklerakás csökkentése területén.
A jelentés ezért értékelheti például:
- a települési hulladék újrafeldolgozási arányát;
- a csomagolási hulladék hasznosítását;
- az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségét;
- a biohulladék gyűjtésének fejlődését;
- a hulladéklerakókba kerülő mennyiség csökkenését;
- az újrahasználatra előkészített termékek arányát;
- a visszaváltott italcsomagolások mennyiségét;
- az új feldolgozókapacitások megvalósulását.
Ha a vizsgálat szerint valamely célterület jelentős lemaradásban van, annak rendezéséhez új beruházásokra, szigorúbb követelményekre vagy módosított ösztönzőkre lehet szükség.
A beruházások tényleges eredménye kerülhet előtérbe
A koncessziós rendszer egyik fontos vállalása a hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése.
A vizsgálat során nemcsak a beruházások összegét, hanem azok gyakorlati eredményét is értékelhetik.
Egy új létesítmény vagy technológia akkor tekinthető valódi fejlesztésnek, ha:
- növeli a feldolgozási kapacitást;
- javítja a hulladékok anyagában történő hasznosítását;
- csökkenti a lerakás szükségességét;
- javítja a lakossági és vállalati hozzáférést;
- csökkenti a szállítási távolságokat;
- átláthatóbbá teszi a hulladék útját;
- megfelelő költséggel biztosít jobb szolgáltatást.
A szeptemberre elkészülő jelentés ezért fontos alapot teremthet annak megítéléséhez, hogy a rendszer indulása óta végrehajtott fejlesztések arányban állnak-e a vállalt feladatokkal.
A vállalkozások jelenlegi teendői
A felülvizsgálat miatt a vállalkozásoknak egyelőre nem kell új bejelentést vagy rendkívüli adatszolgáltatást benyújtaniuk.
Érdemes azonban ellenőrizniük, hogy jelenlegi hulladékgazdálkodási folyamataik megfelelnek-e a hatályos szabályoknak.
A belső felülvizsgálat terjedjen ki:
- az EPR-kötelezettség megállapítására;
- a forgalomba hozott termékek megfelelő besorolására;
- az adatszolgáltatások pontosságára;
- a hulladéknyilvántartások vezetésére;
- a MOHU-regisztrációkra;
- a szolgáltatási szerződésekre;
- a hulladékátvevők és szállítók jogosultságára;
- a számlák és díjak egyeztetésére;
- a telephelyi gyűjtés szabályosságára;
- a bizonylatok megőrzésére.
A mostani vizsgálat nem ad felmentést a hatályos kötelezettségek alól. Egy esetleges későbbi változás pedig nem teszi jogszerűvé a korábbi hibás vagy hiányos teljesítést.
A szeptemberi jelentés még nem jelent automatikus jogszabályváltozást
A kormány részére készülő jelentés határideje szeptember 1., de ebből nem következik, hogy másnap már új rendszer lép életbe.
A jelentés alapján többféle döntés születhet:
- a jelenlegi rendszer változatlan fenntartása;
- egyes működési elemek módosítása;
- új beruházási követelmények meghatározása;
- szigorúbb állami ellenőrzés bevezetése;
- a koncessziós szerződés módosításának kezdeményezése;
- új díj- vagy elszámolási szabályok előkészítése;
- jogszabály-módosítások kidolgozása.
Ezek egyelőre lehetséges irányok, nem elfogadott döntések.
A vállalkozások számára akkor keletkezik új kötelezettség, ha azt jogszabályban, hatósági döntésben vagy a rájuk vonatkozó szerződés módosításában egyértelműen meghatározzák.
A felülvizsgálat hosszabb távon átalakíthatja a rendszert
A hulladékgazdálkodási koncesszió több évtizedre határozza meg a magyar piac működését, ezért annak felülvizsgálata messze túlmutat egy szokásos szakmai ellenőrzésen.
A jelentés eredménye közvetve vagy közvetlenül érintheti:
- a gyártókat és importőröket;
- a kereskedőket;
- az ipari termelőket;
- a vendéglátóhelyeket;
- az irodákat és szolgáltatókat;
- az önkormányzatokat;
- a hulladékszállítókat;
- a hulladékfeldolgozókat;
- a koncesszori alvállalkozókat;
- a lakossági szolgáltatásokat.
A következő fontos mérföldkő a szeptember elejére elkészülő kormányzati jelentés lesz. Ebből derülhet ki, hogy a vizsgálat kizárólag működési korrekciókat javasol, vagy a koncessziós modell szélesebb átalakítása is napirendre kerül.