Hogyan határozzuk meg a vállalkozásunk tevékenységi köreit?
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a cégalapítás meglehetősen macerás, és rengeteg elintéznivalóval jár.
Természetesen vannak olyan kötelező és át nem ugorható lépések, amiket mindenképpen meg kell tenni, de ezek közel sem olyan terhesek, mint amilyennek elsőre hangoznak.
Mielőtt céget alapítunk, mindenképpen érdemes egy jó könyvelőt magunk mellé fogadni, aki átsegít minket a különféle adók útvesztőjében.
Ki kell választani az ügyvezető személyét, meg kell határozni a cégformát és a cégnevet, meg kell jelölni a székhelyet (vagy igénybe vesszük a székhelyszolgáltatást), meg kell állapítani a cég jegyzett tőkéjét és tisztázni kell ennek a befizetésének a részleteit, valamint a TEÁOR 2008 szerint meg kell határozni a cég tevékenységi köreit.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi is pontosan az a TEÁOR, és hogyan kell megválasztani egy cég tevékenységi köreit.
TEÁOR 2008. Mit jelent?
A TEÁOR mozaikszó valószínűleg nagyon sok mindenkinek ismerősen cseng, hiszen találkozhattunk már vele különböző cikkekben, hirdetésekben, vagy törvénykiírásokban.
De tudjuk-e vajon, hogy mit is jelent pontosan, és mit jelöl benne a 2008-as szám?
A TEÁOR, a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer kifejezés rövidítése, amely egy olyan kódrendszer, ami a Központi Statisztikai Hivatalnál is használatos, és a cégjegyzékben is fel van tűntetve.
Ezek a TEÁOR számok mutatják meg azt, hogy mik tartoznak a cég tevékenységi köreibe.
Mióta és hol van erre szükség?
Ezt a számot a cégalapítás során mindenképpen fel kell tüntetni a bejegyzési kérelemben, az első helyen pedig a cég főtevékenységének kell szerepelnie.
A TEÁOR számok először 1973-ban jelentek meg a kormányrendeletben, a Központi Statisztikai Hivatal által.
A besorolások és a kódok 1998-ban, majd 2003-ban is változtak, ilyenkor a cégeknek kötelező volt módosítani a társasági szerződést, és az ezzel járó költségeket is maguknak kellett vállalni.
A jelenleg is érvényben lévő TEÁOR rendszer 2008. január 1-től lépett életbe, ami az Európai Unió NACE rendszerén alapul, és az Unió minden tagállamának kötelező volt alkalmazni.
A TEÁOR kód struktúrája
A TEÁOR kód felépítése 4 szintből áll, ahol 1 betű és további 3 szám foglal helyet.
Az első szint 21 darab nemzetgazdasági ágat jelöl, ez határozza meg a kód első karakterét, és A-tól U-ig jelölhetjük.
A második szinten helyezkedik el a kétszámjegyű kód, 01-től 99-ig, ahova 88 különböző ágazat tartozik.
A 272 alágazat valamelyike a harmadik szinten foglalhatja el a helyét, ami 011-től 990-ig tart.
Végül pedig, a TEÁOR kód negyedik szintjén a szakágazatok foglalják el a helyüket, ami 0111-től 9900-ig tart.
A tevékenységi kör/körök meghatározása
Lehet, most így kicsit bonyolultnak tűnik az egész, de nem kell megijedni, hisz közel sem olyan ördöngös, mint amilyennek látszik.
Elsősorban meg kell határozni a főtevékenységet, vagyis azt, ami a legnagyobb százalékban van jelen a cég életében.
Viszont fontos megemlíteni, hogy nem szükséges, hogy ez elérje az 50%-ot.
Minden olyan más tevékenységi kör, ami nem a főtevékenység, az csak másodlagos, vagy kiegészítő.
Továbbá, az egyik legelterjedtebb stratégiai módszer az úgynevezett top-down módszer.
Lényege a felülről lefelé történő építkezés, tehát elsősorban meghatározzuk azt a nemzetgazdasági ágazatot, ami a legnagyobb mértékben hozzáad a vállalkozás tevékenységéhez.
Ezután folytatjuk a legnagyobb ágazattal, és így tovább szépen végig lefelé haladva a TEÁOR struktúráján, egészen, amíg el nem jutunk az alágazatig.
Engedélykötelesség
Mint mindenhol, Magyarországon is vannak olyan tevékenységi körök, amik a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján engedélykötelesek.
Többek között azért, mert a végzett tevékenység a jellegénél fogva olyan mértékű felelősséget von maga után, amit nem végezhet akárki, így arra engedély szükséges.
Az ilyen tevékenységek tehát csak és kizárólag jogerős engedéllyel kezdhetőek meg, továbbá az engedély meglétéről a cégbíróságot is értesíteni kell.
Érdemes a cégbírósági bejelentés előtt utánajárni egyes tevékenységi köröknek, vagyis, hogy milyen feltételekhez vannak kötve, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, vagy, hogy milyen okiratok és engedélyek szükségesek hozzá.
Milyen számlákat lehet kiadni egy meghatározott TEÁOR mellett?
A válasz meglehetősen egyszerű: tulajdonképpen bármilyet.
Hiszen, ahogy korábban is említettük, magának a főtevékenységi körnek sem kell elérnie az 50%-ot.
Gyakori kérdésként szokott felmerülni a számlakiadás, illetve, hogy mennyire köti meg a vállalkozók kezét a tevékenységi kör.
A felvetés egyébként nem alaptalan, hiszen a korábbi rendeletek alapján a vállalkozások csak akkor állíthattak ki számlát, ha a cég rendelkezett az adott tevékenységi körrel.
A leleményes cégek azonban megtalálták a kiskaput és, hogy minél szélesebb skálán mozoghassanak, szinte a létező összes tevékenységi kört felvették.
Hamar rájöttek, hogy ez nem éppen célravezető, hiszen így meglehetősen torz képet lehetett kapni a cégekről, így ezt a szabályozást beszüntették.
A számlakiadás tehát szabad, a tevékenységi kör felvétele pedig ingyenes, éppen ezért, ha valamiről gyakran állítunk ki számlát, akkor azt érdemes felvenni.
Ne maradjanak elvarratlan szálak, keressen minket bizalommal!
Ebben a cikkben megpróbáltunk minden fontos információt összeszedni, amit érdemes tudni a TEÁOR kódról és a tevékenységi körökről.
Azonban természetes, ha valakiben maradtak még megválaszolatlan kérdések, tisztázatlan területek.
Egy tudatos vállalkozó szeretne tisztában lenni a cégalapítással és a működés minden egyes pontjával, ami egyébként a sikeresség egyik alapfeltétele.
Ha bármi további kérdése van, vagy segítségre lenne szüksége, akkor keressen minket bizalommal, hiszen a tudás hatalom!