Menü Bezárás

A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt évtized egyik legdinamikusabban fejlődő eszköze lett a családi és üzleti vagyonok hosszú távú tervezésében Magyarországon. Azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb állásfoglalása (2025/2. sz. adózási kérdés) markáns fordulatot hozhat: a jövőben egyes, korábban adómentesnek minősített vagyonrendelések után is személyi jövedelemadót (SZJA) és szociális hozzájárulási adót (Szocho) kell fizetni.

Ez az új értelmezés nem csupán technikai módosítás: új kockázatokkal szembesülhetnek a cégtulajdonosok, befektetők és családi vagyonkezelők is. A változások hátteréről, várható következményeiről és a lehetséges megoldásokról adunk átfogó képet.

Mi változott? – A NAV új álláspontja

A 2025/2. számú adózási kérdésben a NAV és a tárca egyértelművé tette: az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe történő rendelése nem minősül adómentes ügyletnek, még akkor sem, ha az egyébként a bizalmi vagyonkezelési konstrukció keretében történik. Ennek eredményeként:

  • a vagyonrendelő magánszemély 15% SZJA-t, valamint

  • 13% szociális hozzájárulási adót (Szocho) köteles fizetni az osztalékkövetelés értéke után.

Ez az értelmezés ellentétes azzal a gyakorlattal, amely szerint az osztalékkövetelés átruházása – hasonlóan más vagyonelemekhez – eddig adómentesnek számított a bizalmi vagyonkezelés létrehozásakor.

A bizalmi vagyonkezelés fejlődése és jelentősége

A bizalmi vagyonkezelés 2014-ben került be a magyar jogrendbe a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részeként. Ez a konstrukció lehetőséget ad arra, hogy egy vagyonrendelő meghatározott célból, szerződés keretében átruházza vagyonát egy vagyonkezelőre, aki azt a kedvezményezett(ek) javára kezeli.

A konstrukció kulcsszerepet játszik a:

  • generációk közötti vagyonátruházásban,

  • öröklési tervezésben,

  • cégtulajdonosi szerepek elkülönítésében,

  • valamint adóoptimalizálásban.

Mindezeken túl a vagyonrendelő sok esetben egyben a kedvezményezett is, így a konstrukció kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a vagyon továbbra is közvetett módon az ő érdekében működjön.

Miért pont most történik szigorítás?

Az elmúlt években a NAV egyre nagyobb figyelmet fordított a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók használatára, különösen akkor, amikor azok adóelkerülési eszközzé válhattak. Az osztalékkövetelések bizalmi vagyonkezelésbe adása az adóhatóság szemében „átminősíthetővé” vált: nem egyszerű vagyonrendelésként, hanem jövedelemrealizálásként tekintettek rá.

A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak: az OECD, az EU és több tagállam is fokozott ellenőrzés alá vonta azokat az eszközöket, amelyekkel a magánszemélyek vagy vállalatok jelentős adóterhet kerülhetnek el úgy, hogy a tényleges vagyoni hasznosítás nem változik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

1. Megnövekedett adóteher

Az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe adása után fizetendő 28% összesített adó (15% SZJA + 13% Szocho) jelentős költséget jelenthet, különösen nagyobb tételű osztalékok esetében.

2. Visszamenőleges kockázatok

Bár a NAV hivatalosan nem alkalmaz visszaható hatályú értelmezést, a korábbi években létrehozott vagyonrendelések ellenőrzésre kerülhetnek. A NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint a bizalmi vagyonkezelési ügyletek kiemelt kontroll alá esnek.

3. Jogviták és jogorvoslati lehetőségek

Az adózók bíróságon is vitathatják a NAV álláspontját. A kérdés az, hogy a bíróság szerint alkalmazható-e az Szja tv. 9. § (3) bekezdése osztalékkövetelésekre is, vagy valóban kivételt képeznek.

Lehetséges lépések az érintettek számára

1. Álláspont kialakítása
Érdemes részletesen értelmezni a vagyonrendelés és az osztalékkövetelés fogalmi határait. Ha a jogszabály és a szerződéses konstrukció védhetően adómentes ügyletet takar, az ellenőrzés során ez képviselhető.

2. Önellenőrzés
Azoknak, akik szeretnék minimalizálni a későbbi bírság és pótlék kockázatát, érdemes önellenőrzéssel módosítani korábbi bevallásaikat.

3. Újratervezés, struktúra-átdolgozás
Elkerülő mechanizmusok helyett hosszú távon fenntartható és jogilag védhető struktúrák kialakítása indokolt, különösen családi vállalatoknál vagy generációváltás esetén.

4. Adótanácsadói konzultáció
A legjobb megoldásokhoz személyre szabott, strukturált adózási és jogi tanácsadás szükséges, figyelembe véve a jövőbeni szabályozási trendeket.

Nemzetközi kitekintés – Egyedülálló magyar gyakorlat?

A bizalmi vagyonkezelés nemzetközi szinten is ismert konstrukció, főként az angolszász jogrendszerekben „trust” néven. Ott viszont szigorúan elválik a vagyonátruházás a jövedelemkeletkezéstől. Az, hogy Magyarországon az osztalékkövetelés átruházása is adómentes lehetett, bizonyos szempontból rugalmasabb szabályozásnak számított – amit most a NAV értelmezése visszaszorítani látszik.

TÁRCSÁZOM