Március 5-éig lehetett véleményezni azt a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített rendelettervezetet, amely az e-pénztárgépek alkalmazásának részletes szabályait tartalmazza. A kiskereskedelmi szektor régóta várta ezt a jogszabályt, mivel az elkövetkező évek kasszarendszereit és nyugtaadási gyakorlatát alapjaiban formálja át. A tervezet főként technikai előírásokat fogalmaz meg, de cikkünkben bemutatjuk, mit jelent ez az e-nyugta kibocsátás szempontjából, és milyen változásokra számíthatnak a vállalkozások.
Nyugtakibocsátás: az alapoktól az e-nyugtáig
Az e-nyugta szabályainak megértéséhez érdemes először áttekinteni az áfatörvény előírásait a bizonylatkiadásról. Minden adóalany egyik alapvető kötelezettsége, hogy a gazdasági eseményekről számlát vagy – bizonyos esetekben – nyugtát állítson ki. Ha a vevő a vásárlás összegét (amely az áfát is tartalmazza) azonnal és teljes egészében kifizeti, és nem kéri a számlát, akkor az eladó mentesül a számlaadás alól, de nyugtát köteles kiállítani.
Kivételt képeznek ez alól néhány speciális esetek, például sajtótermékek eladásakor, szerencsejáték-szolgáltatásnál, vagy automatából történő értékesítésnél, ahol még nyugtát sem szükséges adni.
A nyugta tartalma jóval egyszerűbb, mint egy számláé: nem szükséges például a vevő azonosítása. Ugyanakkor a nyugtán kötelezően szerepelnie kell többek között a kibocsátás dátumának, a nyugta sorszámának, az eladó adószámának, nevének, címének, a fizetendő összegnek, az értékesített termék vagy szolgáltatás leírásának, adómértéknek, és esetleges adómentesség megjelölésének.
Papír helyett digitális: a nyugtakibocsátás új formája
A nyugtát jelenleg papír alapon vagy pénztárgéppel lehet kiállítani. Bizonyos tevékenységek esetén – amelyeket a 48/2013. NGM-rendelet rögzít – kötelező a pénztárgép használata. A jövőben azonban új lehetőség is megnyílik: az e-nyugta, amit kizárólag e-pénztárgéppel lehet majd kibocsátani.
Az e-nyugta 2025. július 1-jétől hivatalosan akkor minősül kibocsátottnak, amikor az adóhatóság által működtetett nyugtatárba megérkezik. A vásárlók ezeket a nyugtákat egy úgynevezett vevői alkalmazáson keresztül érhetik majd el.
Így működik az e-nyugtakibocsátás a gyakorlatban
Az új rendszer lényege, hogy a vásárló a saját QR-kódját (például mobiltelefonos applikációból) felmutatja a kasszánál, ezt a pénztárgép beolvassa, és az így azonosított ügylethez kapcsolódó e-nyugtát azonnal továbbítja a nyugtatárba. A vevő ezt követően a saját applikációján keresztül bármikor hozzáférhet a digitális nyugtához.
Külön kérésre, illetve jogszabályban meghatározott esetekben az eladó köteles papíralapú másolatot is biztosítani. Fontos újdonság, hogy a vásárlás így egyértelműen hozzáköthető lesz a vevőhöz, ami például törzsvásárlói programok, személyre szabott kedvezmények, vagy akár célzott marketing-akciók alapját képezheti.
A vevői alkalmazás tehát nemcsak a nyugták elérésére szolgál, hanem egy komplex adatkezelési platform is lesz. A NAV 10 évig őrzi az adatokat, így a vevők bármikor visszakereshetik azokat, ugyanakkor az eladóknak nem kell külön tárolniuk a bizonylatokat.
E-pénztárgépek: új generáció, új lehetőségek
A most véleményezett rendelettervezet pontosan meghatározza, hogy milyen e-pénztárgépeket lehet majd forgalomba hozni és üzemeltetni. Fontos, hogy csak azokra vonatkozik, akik eddig is pénztárgéphasználatra kötelezettek voltak – tehát nem bővül a kötelezettek köre.
Kétféle e-pénztárgép típust különböztet meg a jogszabály:
-
Hardveralapú e-pénztárgép: Ezek hagyományosnak mondható gépek, amelyek az ismert pénztárgépek modern, online kapcsolattal rendelkező változatai. Közvetlenül kapcsolódnak a nyugtatárhoz, és ott rögzítik az adatokat.
-
Felhőalapú e-pénztárgép (FePG): Ez egy innovatívabb megoldás, ahol egy alkalmazás végzi el a pénztárgép funkcióit. Tablet, okostelefon is elegendő a működtetéséhez, és a felhőszolgáltatáson keresztül kapcsolódik a NAV rendszeréhez. Ez rugalmasabb, olcsóbb alternatíva lehet sok vállalkozás számára.
Technikai elvárások, üzemeltetés és adatkezelés
A rendelettervezet részletesen szabályozza, hogyan kell működnie az e-pénztárgépeknek, milyen műszaki és adatvédelmi feltételeknek kell megfelelniük. Kitér a forgalmazókra, a javítási és szervizelési kötelezettségekre, és a vevői alkalmazás követelményeire is.
A vevői applikációk fejlesztőinek is szigorú előírásokat kell teljesíteniük, mind technikai, mind adatvédelmi szempontból, és ezek az alkalmazások is engedélykötelesek lesznek.
Miért jó ez a kereskedőknek?
Az új rendszer lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy megszabaduljanak a papíralapú nyugták költségeitől és tárolási terheitől, miközben a digitális adatok segítségével modern, vevőközpontú marketing- és hűségprogramokat alakíthatnak ki.
Bár a NAV számára komoly adatkezelési kihívásokat jelent a nyugtatár fenntartása, a vásárlók és a kereskedők is profitálhatnak az átláthatóbb, gyorsabb és biztonságosabb ügyintézésből.