Rekordközeli hiány az első negyedév végén
Komoly figyelmet kaptak a pénteken közzétett költségvetési adatok, miután kiderült, hogy március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez azért különösen fontos adat, mert az első negyedév végére ezzel már az egész évre tervezett hiány jelentős része elfogyott, vagyis a költségvetési mozgástér érezhetően szűkült.
A bevételek emelkedtek, a kiadások még gyorsabban
A részletes számok alapján a központi költségvetés 3242,6 milliárd forintos hiányt mutatott, miközben az elkülönített állami pénzalapok 12,5 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 190,3 milliárd forintos hiánnyal zártak. Közben az adó- és járulékbevételek éves alapon 8,1%-kal nőttek, vagyis bevételi oldalon nem látható visszaesés, a kiadási oldal azonban ennél gyorsabban bővült.
Március egyetlen hónap alatt is nagy mínuszt hozott
Önmagában márciusban 1313,6 milliárd forintos hiány keletkezett, ami jóval magasabb az egy évvel korábbi, 831,2 milliárd forintos márciusi deficitnél. A minisztériumi magyarázat szerint ebben jelentős szerepe volt az otthonteremtési intézkedéseknek és a közútépítési programoknak, vagyis több olyan tétel futott fel egyszerre, amely az év elején erősen megterhelte a költségvetést.
Az otthonteremtési és állami programok húzták fel a kiadásokat
Az idei kiadási oldalon megjelent a Vidéki Otthonfelújítási Program, valamint az Otthon Start Program hatása is. Utóbbi esetében 2026 márciusában először jelent meg költségvetési kiadásként az állami kamattámogatás kifizetése. Emellett az állami beruházásokra fordított összegek is emelkedtek, főként a közútfejlesztések előrehaladása miatt, és az uniós kifizetések is nagyobb összeget vittek el, ezen belül mintegy 150 milliárd forint agrártámogatás ment ki a gazdálkodókhoz.
A nagy ellátórendszerek is sok pénzt vittek el
A márciusi államháztartási adatokból az is látszik, hogy a nagy társadalmi ellátórendszerek finanszírozása továbbra is jelentős tétel. Március végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 2506,1 milliárd forintot fizettek ki, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 798,3 milliárd forint jutott. Ezek a számok szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az első negyedév végére ilyen magas lett a hiány.
A piac figyelme a következő hónapokra irányul
A mostani adat nem önmagában érdekes, hanem azért, mert erős jelzést ad a 2026-os költségvetés állapotáról. Bár az év eleji hónapok hagyományosan erősebb kiadási terhet hoznak, az, hogy március végére az éves hiányterv mintegy 83%-a teljesült, biztosan napirenden tartja a költségvetési fegyelem, az állami finanszírozás és az esetleges későbbi korrekciók kérdését is. A piac számára most az lesz a kulcs, hogy a következő hónapokban mennyire lassul a hiány felhalmozódásának tempója.