Milyen vállalkozói cégformák vannak, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a választáskor?
Ha meghoztuk a nagy döntést, hogy belevágunk a cégalapításba, akkor mielőtt még bármit is tennénk, az első és legfontosabb, hogy fogadjunk magunk mellé egy jó könyvelőt.
A könyvelő segítségünkre lesz az ügyes-bajos NAV-os kérdésekben, a cégforma és az adózási forma kiválasztásában, illetve bővebb tájékoztatást kapunk tőle a fizetendő adókról, járulékokról, a minket érintő közterhekről.
Cégalapítás előtt tehát nagyon sok mindent kell átgondolni: mi legyen a cégnév, ki kell választani a székhelyet, meg kell határozni a TEÁOR 2008 szerinti tevékenységi köröket, tisztázni kell a jegyzett tőkét és annak a befizetési részleteit, valamint ügyvezetőt és tulajdonost is választani kell.
Ebben a cikkben szeretnénk eloszlatni a ködfelhőket a különböző cégformák körül, és segítséget nyújtani Önnek, hogy a legmegfelelőbb cégformát válassza ki.
Az egyes cégformákról röviden
Fontos, hogy mielőtt letesszük a voksunkat valamelyik cégforma mellett, megismerjük a Polgári Törvénykönyv szerinti kategóriákat, azaz, a társas vállalkozásokat.
Az egyes cégformák nagyon sok olyan jellemzővel rendelkeznek, amik meghatározzák, hogy milyen tevékenységi körök mellé lehet őket választani.
Érdemes szem előtt tartani az engedélyköteles, és/vagy bejelentés köteles tevékenységi köröket is.
A következőkben ezeknek a polgári törvénykönyv szerinti megfogalmazását és lényegi részeit fogjuk ismertetni.
Közkereseti társaság
„Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.”
Ez a fajta cégforma leginkább a bizalmon alapszik, éppen ezért a családi vállalkozásokra a legjellemzőbb.
Előnynek tekinthető, hogy közkereseti társaság alapításhoz meglehetősen alacsony kezdőtőke szükséges, általában 5 és 100 ezer forint között szokott lenni a tagok által benyújtott összeg.
A későbbi szavazati joguk mértékét pedig az induláskor bejuttatott kezdő tőke aránya határozza meg.
Hátránya, hogy a társaság tartozásaiért a tagok felelnek a saját vagyonukkal.
Betéti társaság
„A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.”
A törvény értelmében tehát minimum 2 főre van szükség betéti társaság alapításához, ahol a kötelezettségi felelősségvállalás nem egyenlő arányban oszlik el.
A beltag lesz az a személy, aki a teljes magánvagyonával felel, a kültag felelőssége viszont csak a bevitt vagyonnal egyezik meg.
Minimális tőkeszükséglet itt sincs, viszont az alapítás jár némi költséggel, tehát semmiképpen sem szabad megfeledkezni a vagyoni hozzájárulásról, az illetékekről, az ügyvédi munkadíjról, a kamarai tagdíjról, vagy a bankszámlanyitással járó egyéb költségekről.
A betéti társasági cégformát 2013 óta egyre gyakrabban választják, a nagy népszerűség pedig annak köszönhető, hogy ha a cég éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, akkor a KATA adózási forma is választható.
Korlátolt felelősségű társaság
„A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.”
Egy Kft.-t alapíthat akár egy ember is, viszont a kezdőtőkének mindenképpen el kell érnie a 3 millió forintos összeget.
Abban az esetben, ha több tag alapítja, minden tag törzsbetéti hozzájárulásának el kell érnie a minimum 100 ezer forintot.
Ellentétben a közkereseti társaságokkal, a kezdeti hozzájárulás mértéke nem mindig egyenesen arányos a szavazati jog mértékével.
Ahogy a cégforma nevében is benne van, a tagok csak korlátolt felelősséggel tartoznak a cég felé, amit a saját törzsbetétük mértéke határoz meg.
Az alapítás 2017. március 16-a óta illetékmentes is lehet, és igénybe vehetjük az egyszerűsített elektronikus eljárást is.
Ilyenkor egyedül az ügyvédi költségért kell felelni – ez a törvény érvényes a közkereseti társaságokra és a betéti társaságokra is.
Részvénytársaságok – Nyrt. , Zrt.
„A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.”
Ez a fajta cégforma általában a nagyobb vállalkozásokra jellemző, illetve vannak olyan tevékenységi körök, amiknél nem is lehet más vállalkozási formát választani, ilyen például a banki, vagy a biztosítási szféra.
A részvénytársaságok esetében az összes részvény névértékének összege az alaptőke része.
A zártkörűen működő részvénytársaságok (Zrt.) esetében az alaptőkének el kell érnie a minimum 5 millió forintot, a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak (Nyrt.) pedig a minimum 20 millió forintot.
A Zrt. és az Nyrt. cégformákat nem szabad összekeverni, attól függetlenül, hogy az alaptőke mindkét esetben a befektetett részvényeken alapszik.
Lényegi különbségeket hordoznak magukban, ilyen például az is, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok részben és egészben forgalmazzák a részvényeiket.
Szeretnél még többet megtudni a cégformákról?
Ahogy láthatjuk, a vállalkozói cégformák meglehetősen sokrétűek, illetve rengeteg jogszabály övezi őket.
Egyetlen cikkben le sem lehet írni minden fontos információt, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy alaposan nézzenek utána a választott cégformának, mielőtt még véglegesítik a döntést.
A szaktanácsadáson sosem szabad spórolni, hiszen nagyon könnyű elveszi a jogi útvesztők erdejében, és szerintem senki sem szeretné, ha a cégalapítás sikeressége ezen múlna.
Kérdése van?
Esetleg máris belevágna a cégalapításba?
Keressen minket bizalommal!