Menü Bezárás

Tagi kölcsön és követelés-apport: Jogi szabályozás, gyakorlati lehetőségek, adózás

A vállalkozások finanszírozásának egyik leggyakoribb formája a tagi kölcsön, amely során a tulajdonos vagy tag saját forrásból biztosít tőkét a gazdasági társaság számára. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a tulajdonos a korábban nyújtott tagi kölcsönt apportálja, azaz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaság tőkéjébe forgassa.

A következő cikk részletesen bemutatja a tagi kölcsön és a követelés-apport fogalmát, jogi hátterét, adózási következményeit és gyakorlati megvalósítását.


1. Mi az a tagi kölcsön?

A tagi kölcsön egy olyan megoldás, amely lehetőséget biztosít a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok számára, hogy külső finanszírozás nélkül jussanak tőkéhez. Ilyenkor a vállalkozás egyik tagja vagy tulajdonosa saját pénzéből biztosít kölcsönt a társaság részére, amelyet a cég visszafizetési kötelezettséggel kap meg.

A tagi kölcsön jogi szabályai

A tagi kölcsönről kötelező írásbeli szerződést kötni, amely tartalmazza az alábbiakat:

  • A kölcsön összege és pénzneme
  • A nyújtás időpontja
  • A visszafizetés határideje
  • A felhasználás célja
  • A kamatozás mértéke (ha van ilyen)

A szerződés megléte azért fontos, mert egy esetleges jogvita esetén biztosítja a jogszerűséget és az átláthatóságot mind a tulajdonos, mind pedig a társaság számára.


2. A tagi kölcsön adózása

A tagi kölcsön összege nem minősül jövedelemnek, mivel azt a társaságnak vissza kell fizetnie. Az Szja tv. 7. § (1) c) pontja kimondja, hogy a kapott vagyoni érték nem képez adóalapot, amennyiben azt a magánszemély vagy jogi személy visszaszolgáltatni köteles.

Kamatfizetés és annak adózása

Amennyiben a tagi kölcsön kamatot is tartalmaz, akkor a kamat jövedelemként adózik:

  • Ha a tag vezető tisztségviselő vagy személyesen közreműködő tag, akkor a kamat önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és adó- és járulékköteles.
  • Ha a tag nem áll jogviszonyban a társasággal, akkor a kamatot egyéb jövedelemként kell adózni.

3. A tagi kölcsön apportálása: Tőkeemelés követelés formájában

Amennyiben a vállalkozás tulajdonosa nem kívánja a kölcsönt visszakövetelni, lehetőség van arra, hogy a tagi kölcsönt apportálja, azaz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaság tőkéjébe helyezze.

Hogyan történik a tagi kölcsön apportálása?

A követelés-apport során a tag az eredetileg kölcsönként nyújtott összeget nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátja. Ennek következtében:

  1. A társaság megszabadul a kötelezettségétől, vagyis nem kell visszafizetnie a tagi kölcsönt.
  2. A saját tőke megnövekszik, amely javítja a vállalkozás pénzügyi mutatóit.
  3. A tulajdonos részesedést kap a társaságban, amely magában foglalhatja a szavazati és osztalékjogokat.

A tagi kölcsön apportálásának jogi szabályai

A követelés-apport jogilag a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:10. § (1)-(2) bekezdése alapján történik, amely kimondja, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt:

  • az adós elismerte, vagy
  • jogerős bírósági határozat alapján fennáll.

A Ptk. 3:99. § (1) bekezdése továbbá rögzíti, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként olyan követelés is apportálható, amelynek kötelezettje maga az átvevő társaság.

Ez azt jelenti, hogy a tag saját követelését apportálhatja a cégbe, amely által megszűnik a társaság tartozása, és ezzel párhuzamosan növekszik a saját tőkéje.

A tagi kölcsön apportálásának hatása a társaságra

  • A vállalat pénzügyi helyzete stabilabbá válik, mivel csökken a kötelezettségek aránya és nő a saját tőke.
  • A hitelképesség javul, mivel az apportált követelés révén a cégnek nem kell likvid forrásokat biztosítania a kölcsön visszafizetésére.
  • A tag tőkerészesedést szerez a vállalkozásban, ami hosszú távon előnyösebb lehet, mint egy egyszerű kölcsön visszafizetése.

4. Adózási következmények a tagi kölcsön apportálásánál

A követelés-apport során nincs társasági adófizetési kötelezettség, mivel nem történik rendkívüli bevétel elszámolása.

A legfontosabb adózási szempontok:

  • Nem keletkezik rendkívüli jövedelem a társaság oldalán, hiszen az apport ellenértékeként a tag részesedést kap.
  • A tag számára sem keletkezik adóköteles jövedelem, mert nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaság részére történik az apportálás.

A tagi kölcsön és a követelés-apport két hatékony és jogszerű finanszírozási eszköz a vállalkozások számára. A kölcsön gyors tőkéhez jutást tesz lehetővé, míg az apport a cég pénzügyi szerkezetének átalakítására szolgál.

A megfelelő jogi és adózási szabályok betartása mellett ezek az eszközök segíthetnek a vállalkozások hosszú távú stabilitásának megőrzésében.

TÁRCSÁZOM