A kormány újabb 100 milliárd forinttal megemelte a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét, miután a vállalkozások által beadott hitelkérelmek már elérték a korábbi 600 milliárd forintos plafont. Az EXIM közlése szerint a keret több mint 80 százaléka már leszerződött, a folyósított összeg pedig meghaladja a 285 milliárd forintot.
A lépés célja, hogy a külpiacra lépő vagy már részben exportáló hazai KKV-k ne fogyjanak ki a kedvezményes forrásokból akkor sem, amikor a nemzetközi kereslet továbbra is ingadozó.
Mi az a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram?
A programot 2025-ben indította a kormány azzal a céllal, hogy:
-
méretugrást segítsen elérni a hazai kis- és középvállalkozásoknál,
-
növelje a termelékenységet és a technológiai színvonalat,
-
erősítse a magyar cégek nemzetközi versenyképességét.
A hiteltermékeket az EXIM Magyarország biztosítja, amelyen keresztül:
-
beruházási és befektetési hitelek,
-
forgóeszközhitelek,
-
lízingkonstrukciók,
-
kiemelten zöld beruházási célok is finanszírozhatók.
Miért kellett keretet emelni?
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a program iránt „kimagasló” érdeklődés mutatkozott:
-
kb. 2300 kérelem érkezett, amelyek együttesen meghaladták a 600 milliárd forintos keretet,
-
a keret több mint 80%-ára (482 milliárd forint) már szerződést kötöttek,
-
ebből 285 milliárd forintot már folyósítottak is a vállalkozásoknak.
A hitelállomány összetétele:
-
kb. 50% beruházási és befektetési hitel,
-
41% forgóeszközhitel,
-
11% lízing.
Ágazati bontásban:
-
26% feldolgozóipari cégekhez,
-
24% ingatlanfejlesztési és építőipari vállalkozásokhoz,
-
18% kereskedelmi szektorhoz kapcsolódik a szerződésállomány.
A kormány szerint az is indokolta a keretemelést, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a támogatott programok – köztük az EXIM konstrukciói – kulcsszerepet játszanak a vállalati hitelpiac élénkülésében: 2025 első három negyedévében a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződéseinek volumene 23%-kal nőtt, ebből a Demján-program termékei az új ügyletek 13%-át adták.
Kik igényelhetik a plusz 100 milliárdot?
A kibővített keretet ugyanaz a célcsoport használhatja, mint eddig:
-
olyan KKV-k, amelyek már részben külpiacra termelnek vagy értékesítenek,
-
illetve azok a cégek, amelyek most szeretnének exportpiacra lépni.
A program tehát nem klasszik „belföldi túlélőhitel”, hanem kifejezetten:
-
kapacitásbővítésre,
-
technológiafejlesztésre,
-
exportképesség javítására,
-
új piacok elérésére ad kedvezményes forrást.
Mire lehet költeni a hitelt?
A mostani keretemelés után is ugyanazok a fő felhasználási irányok érvényesek:
-
Beruházás, befektetés
-
új gyártósor, raktár, logisztikai fejlesztés, automatizálás, digitalizáció.
-
-
Zöld beruházás
-
energiahatékonyság, megújuló energiára épülő projektek, környezetbarát technológiák.
-
-
Forgóeszköz-finanszírozás
-
készletfinanszírozás, alapanyagvásárlás, nagyobb megrendelés előfinanszírozása.
-
-
Lízing
-
termelőgépek, járművek, logisztikai eszközök, ahol a lízing struktúra kedvezőbb a cégnek.
-
Ezekkel a célokkal a program nemcsak likviditást ad, hanem struktúraváltást is ösztönöz: a vállalkozásokat arra tolja, hogy magasabb hozzáadott értékű termékkel és hatékonyabb működéssel lépjenek piacra.
Mit jelent ez egy átlagos exportban gondolkodó KKV-nak?
1. Versenyelőny a drága piaci hitelekkel szemben
A piaci vállalati hitelek kamatszintje még mindig jóval magasabb, mint a támogatott konstrukcióké. Egy cég, amely:
-
exportpiacra lépéshez gépet venne,
-
új telephelyet építene,
-
vagy nagyobb külpiaci megrendelésre készül,
látványosan olcsóbb forráshoz juthat a programon keresztül, mintha sima piaci hitelt venne fel.
2. Erősebb tárgyalási pozíció a banknál
Mivel a program EXIM-es háttérrel fut, a bankok:
-
részletes keretszerződések alapján dolgoznak,
-
pontosan ismerik az elvárásokat és a limitet,
-
ezért egy jól előkészített projekt esetén jellemzően gyorsabban halad az ügyintézés, mintha teljesen egyedi konstrukciót kellene kitalálni.
3. De: nem életmentő tűzoltóhitel
Fontos: a Demján Sándor Program nem arra való, hogy:
-
veszteséges, kifutó tevékenységet tartsunk mesterségesen életben,
-
napi működési hiányokat „tömjünk be” tartósan.
A hangsúly a növekedésen és a külpiaci terjeszkedésen van – a banki bírálat ezt fogja keresni a projektben.