Jelentősen lassult az áremelkedés Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal 2026. augusztus 7-én közzétett adatai szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben júniushoz képest az árszint 0,1%-kal csökkent.
Első pillantásra ez kifejezetten kedvező hír a vállalkozások számára is. A részletes adatokból azonban látszik, hogy az általános infláció és egy vállalkozás tényleges költségeinek változása két nagyon különböző történet lehet.
Miközben például az élelmiszerek és a háztartási energia ára összességében csökkent, több szolgáltatás továbbra is jóval az átlagos infláció felett drágult. A vállalkozásoknak ezért nem érdemes abból kiindulniuk, hogy az 1,2%-os infláció automatikusan 1,2%-os költségnövekedést jelent számukra.
Júliusban tovább csökkent az infláció
A KSH adatai alapján a fogyasztói árak éves növekedési üteme a júniusi 1,7%-ról júliusra 1,2%-ra mérséklődött. Havi összevetésben pedig 0,1%-os árcsökkenést mértek.
Az inflációs folyamat 2026 során összességében jóval visszafogottabbá vált, mint a korábbi években. Júliusban a maginfláció 1,9% volt, vagyis az alapfolyamatokat jobban tükröző mutató is mérsékelt árszintemelkedést jelzett.
A vállalkozói döntéseknél azonban érdemes a fő inflációs szám mögé nézni.
Az élelmiszer olcsóbb lett, a szolgáltatások viszont tovább drágultak
Az élelmiszerek ára 2025 júliusához képest átlagosan 1,1%-kal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva pedig 4,4%-os árcsökkenést mutatott a KSH.
A szolgáltatásoknál ezzel szemben teljesen más a kép.
Egy év alatt átlagosan 4,7%-kal emelkedtek a szolgáltatások árai. Egyes, vállalkozások számára közvetlenül is fontos tételeknél ennél lényegesen nagyobb drágulást mértek.
A teherszállítás ára például éves összevetésben 13,5%-kal, a postai szolgáltatásoké 9,6%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 7,6%-kal, a telefon- és internetszolgáltatások pedig 7%-kal drágultak.
Ez jól mutatja, miért nem elegendő egy vállalkozás éves költségtervezésénél egyszerűen az országos inflációs adatot használni.
Egy logisztikai vállalkozás, webáruház vagy nagy járműparkkal dolgozó cég egészen más költségváltozással találkozhat, mint egy kevés külső szolgáltatást igénybe vevő irodai vállalkozás.
Az energiaoldalon kedvezőbb a kép
A háztartási energia ára a KSH szerint éves összevetésben 4,3%-kal csökkent.
A vezetékes gázért átlagosan 10,9%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért ugyanakkor 1,5%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.
A lakossági árindex természetesen nem azonos a vállalkozások tényleges energiaáraival, hiszen a cégek szerződései, fogyasztási profiljai és kereskedelmi konstrukciói eltérhetnek. Az alacsonyabb energiapiaci nyomás azonban kedvezőbb környezetet teremthet azoknak a vállalkozásoknak is, amelyeknél jelentős tétel az energia.
Éppen ezért egy lejáró szerződésnél érdemes lehet ismét megvizsgálni az áram- és gázbeszerzés feltételeit, ahelyett hogy a vállalkozás automatikusan meghosszabbítaná korábbi megállapodását.
Az üzemanyag sem drágult éves összevetésben
A járműüzemanyagok júliusban 0,1%-kal voltak olcsóbbak, mint egy évvel korábban, júniushoz képest pedig 1,3%-kal csökkent az áruk.
Ez kedvező lehet a fuvarozással, kiszállítással, értékesítéssel vagy nagyobb gépjárműflottával dolgozó cégek számára.
A teljes közlekedési költséget azonban nemcsak az üzemanyag határozza meg. A járműjavítás és karbantartás éves szinten 7,6%-kal drágult, a teherszállítás pedig 13,5%-kal került többe.
Vagyis itt is ugyanaz a tanulság: egy olcsóbb költségelem mellett egy másik jelentősen drágulhat.
Az alacsony infláció segíthet a tervezhetőségben
A vállalkozások számára az alacsonyabb és kevésbé változékony infláció egyik legnagyobb előnye nem feltétlenül az, hogy minden beszerzés olcsóbbá válik.
Legalább ilyen fontos a kiszámíthatóság.
Magas infláció mellett nehezebb:
- hosszabb időre árat ajánlani;
- éves költségvetést készíteni;
- beszállítói szerződéseket megkötni;
- béremelést tervezni;
- beruházások megtérülését kiszámítani;
- megfelelő árrést meghatározni.
Ha az árak változása mérsékeltebbé válik, a vállalkozás kevésbé kénytelen folyamatosan újratervezni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cégeknek hátra lehet dőlniük. A vállalkozások kevésbé látványos költségei továbbra is könnyen ronthatják a jövedelmezőséget, különösen akkor, ha több szolgáltatás díja az általános inflációnál gyorsabban nő.
Mi történik a kamatokkal?
Az infláció csökkenése természetesen a kamatkörnyezet miatt is fontos.
A Magyar Nemzeti Bank júliusban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely 2026. július 22-től 5,75%.
A kamatcsökkentés vállalkozói szempontból azért lényeges, mert idővel hatással lehet a finanszírozási feltételekre, a betéti kamatokra, a hitelkamatokra és a beruházási döntésekre is.
A jelenlegi kamatkörnyezet vállalkozásokra gyakorolt hatását ezért az inflációval együtt érdemes figyelni.
Egyetlen alacsony inflációs adatból ugyanakkor nem következik automatikusan újabb kamatcsökkentés. A jegybank a monetáris politikai döntéseknél az infláción kívül számos további gazdasági és pénzügyi tényezőt is mérlegel.
Az 1,2%-os infláció nem jelenti azt, hogy a bérek is csak ennyivel nőnek
A vállalkozások számára az egyik legnagyobb költségtétel sok esetben továbbra is a munkaerő.
Az infláció lassulása nem jelenti automatikusan azt, hogy megszűnik a munkabérek emelésére nehezedő nyomás. A fizetések alakulását a fogyasztói árakon kívül a munkaerőhiány, az adott szakma kereslete, a minimálbér, a termelékenység és a versenytársak bérezése is befolyásolja.
Különösen azokban az ágazatokban maradhat erős a bérnyomás, ahol nehéz megfelelő munkavállalót találni. A munkaerőpiaci folyamatokat ezért az inflációs adatoktól külön is érdemes figyelni.
Nem minden vállalkozás számára ugyanaz az infláció
Ez talán a mostani KSH-adat legfontosabb vállalkozói tanulsága.
Az országos fogyasztóiár-index egy átlag.
Egy konkrét vállalkozás saját „inflációja” ettől jelentősen eltérhet.
Egy étteremnél például meghatározó lehet:
- az alapanyagár;
- a munkabér;
- az energia;
- a bérleti díj.
Egy webáruháznál:
- a logisztika;
- a csomagolás;
- a hirdetés;
- a postai és futárköltség.
Egy tanácsadó vállalkozásnál pedig:
- a munkabér;
- az irodaköltség;
- az informatika;
- a telefon és internet;
- valamint különböző üzleti szolgáltatások díja.
Az országos 1,2%-os infláció ezért inkább gazdasági környezetet leíró mutató, mint egy vállalkozás költségvetéséhez közvetlenül használható százalék.
Érdemes újraszámolni a 2026-os üzleti tervet?
Igen, különösen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek év elején lényegesen magasabb inflációval számoltak.
Az alacsonyabb infláció miatt érdemes lehet újra megvizsgálni:
- a beszerzési árakat;
- az értékesítési árakat;
- a tervezett áremelések szükségességét;
- a beszállítói szerződéseket;
- az energia- és szolgáltatási szerződéseket;
- a finanszírozási költségeket;
- a bérköltséget;
- a beruházások megtérülését.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy árat kell csökkenteni.
Sok vállalkozásnál lehetnek olyan korábbi költségnövekedések, amelyeket eddig sem sikerült teljes egészében áthárítani a vevőkre. Más cégek számára viszont a költségek mérséklődése lehetőséget teremthet arra, hogy jobb árrést érjenek el vagy versenyképesebb árat kínáljanak.
Mi következhet?
A következő hivatalos inflációs adatot a KSH 2026. szeptember 8-án teszi közzé.
Egyetlen havi adatból ezért nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni.
Az azonban már most látszik, hogy a vállalkozások gazdasági környezete sok tekintetben eltér a néhány évvel korábbitól: az általános infláció jelentősen mérséklődött, a jegybanki alapkamat csökkent, miközben bizonyos szolgáltatási és munkaerőköltségek továbbra is gyorsan emelkedhetnek.
A cégek számára ezért 2026 második felében nem az a legjobb stratégia, hogy egyszerűen az országos inflációhoz igazítják az áraikat.
Sokkal fontosabb saját költségszerkezetük rendszeres újraszámítása.