Egy vállalkozás indítása és fenntartása nem egy pár forintos tétel, éppen ezért jó, ha előre tisztában vagyunk néhány olyan költséggel, amivel biztosan szembe kell majd néznünk.

Ez legfőképpen azért is nagyon fontos, hogy ne menet közben érjen minket teljesen váratlanul, vagy rosszabb esetben egy-egy ígéretes projekt ne emiatt menjen a levesbe.

Ebben a cikkünkben megpróbáltunk összeszedni – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan költséget, amire számítani lehet egy vállalkozás esetében, de nem feltétlenül vesszük alapvetőnek.

Egy jó könyvelő az alapja mindennek, no meg az induló tőke!

Mi az, amit már a legelején megfogadunk, ha úgy döntünk, hogy vállalkozást indítunk?

Az első és legfontosabb, hogy szerzünk egy jó könyvelőt.

Ő lesz az a személy, aki átsegít minket a pénzügyi és jogi útvesztők kacifántos erdején, segítségünkre lesz, ha a NAV-nál kell ügyet intézni, tanácsot ad abban, hogy milyen cégformát, vagy adózási formát válasszunk, illetve informál minket arról, hogy milyen fizetendő adók, járulékok és közterhek érintenek minket.

Ám ezeket a tanácsokat természetesen nem ingyen osztogatja ő sem.

Ha csak az induló tőkét nézzük, akkor a skála elég széles, hiszen míg egy egyéni vállalkozónak maga a vállalkozói igazolvány kiváltása 10 ezer forint (ami adott esetben nem is kötelező, tehát akár ingyenes is lehet a vállalkozás indítása), addig egy nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) indításához minimum 20 millió forintos induló tőkére van szükség.

Az induláshoz szükséges költségek ezen összegek között mozognak, de nem szabad elfelejteni, hogy mindemellett még nagyon sok olyan kiadás van, ami szükséges a működéshez és a fenntartáshoz.

Amik alól senki nem mentesül!

Vannak olyan költségek, amelyek egyszerűen elkerülhetetlenek, ezek pedig nem mások, mint az adók és a járulékok.

Ebben az esetben négy csoportot tudunk meghatározni: állami, önkormányzati, vámhatósági, illeték hivatali.

Természetesen az, hogy ezek közül kit melyik adónem érint, az függ a vállalkozás típusától, illetve, hogy pontosan milyen tevékenységi kört végez.

Az állami adó típusok alatt a személyi jövedelemadót (SZJA), az általános forgalmi adót (ÁFA), a társasági adót (TAO) és a kereskedelmi és játék adót értjük.

Az önkormányzati adónemek közé soroljuk a helyi iparűzési adót (HIPA) és a gépjárműadót, míg a vámhatóság által kiszabott adók a vám és vámkezelési díj, import utáni ÁFA és fogyasztási adó, valamint a külföldön nyilvántartott gépjárművek adója.

Adókat mindenki fizet, illetve mindenki tudja is, hogy fizetni kell őket, így nagy valószínűséggel ezek sokkal kisebb eséllyel tartoznak azon költségek csoportjába, amikre nem számítottunk volna.

Egy másik költség: a székhelyszolgáltatás

Első körben vizsgáljuk meg a székhelyszolgáltatás kérdéskörét.

Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben (https://szekhelypartner.hu/mi-az-a-szekhelyszolgaltatas-miert-erdemes-fontolora-venni/) is írtuk, a székhelyszolgáltatás igénybevétele egy nagyszerű lehetőség azon vállalkozók számára, akik nem feltétlenül szeretnének egy külön irodát fenntartani, akár egy titkárnőt alkalmazni a különböző hivatalos levelek fogadására, iktatására és kezelésére.

A székhelyszolgáltatás lényege tehát az, hogy egy füst alatt letudhatjuk az iroda és a titkár/titkárnő kérdéskörét.

Nem kell fizetni bérleti díjat, alkalmazotti munkabért, irodaszereket és mindenféle számítógépes berendezést, ami szükséges a munka elvégzéséhez, hiszen a székhelyszolgáltatásnál kapni fog egy bejegyzett címet, a többit pedig csak ránk, a szolgáltatóra kell bízni.

Mindemellett minden vállalkozásnak kötelező bejegyzett székhellyel rendelkezni, mert ez lesz a bejegyzett irodája, itt történik majd a központi ügyintézés, ide jön minden fontos hivatalos levél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is itt fog minket keresni ellenőrzés esetén.

Ha egy mód van rá, ne a lakcímünk legyen a székhelyünk!

Székhelyként ugyan megválaszthatjuk a saját lakcímünket, de közel sem ajánlatos, hiszen senki nem szereti, ha az otthonában zavarják meg a hivatal emberei, továbbá az építményadót sem szabad elfelejteni ilyenkor.

Abban az esetben, ha nem az otthonunkat jelöljük meg székhelyként, akkor csak az építményadótól szabadulhatunk meg, ugyanis a legtöbb településen fizetni kell a helyi iparűzési adót.

Sokszor akár presztízs kérdése lehet egy bejegyzett budapesti cím, de mi azt tanácsoljuk, ha annyira nem égetően fontos a budapesti székhely, akkor érdemes megfontolni az újlengyeli székhelyszolgáltatást, ugyanis itt a vállalkozók mentesülnek a HIPA megfizetése alól, amivel éves szinten jelentős összegeket lehet megspórolni.

Ha mindenképpen szükség van egy irodára

Ha nem tudjuk igénybe venni a székhelyszolgáltatást, mert a vállalkozásunk mérete, vagy jellege mindenképpen saját irodát kíván, akkor számolni kell néhány olyan költséggel, amire talán első körben nem is gondoltunk volna,

Ilyen lehet például a bérleti díj.

Ha egy lakást bérlünk ki iroda gyanánt, annak természetesen lesz egy bérleti díja, amit mindenképpen nekünk kell fizetni, valamint az állandó használat miatt a rezsiköltségre is gondolni kell.

Villany, víz, téli időszakban pedig a fűtés, hiszen nem hagyhatjuk fagyoskodni az alkalmazottainkat egész álló nap.

Ha már tisztáztuk ezeket az állandó költségeket, akkor az iroda felszereltsége következik.

Abban azt esetben, ha bútorozott lakást bérlünk ki, egy fokkal jobb helyzetben lehetünk, bár sok esetben a konyhabútoron kívül nem sokszor tudjuk hasznosítani egy átlagos lakás bútorait, így minden íróasztalt, irattároló szekrényt és széket nekünk kell beszerezni.

A 2012. évi július 1-vel hatályba lépett munkatörvénykönyv pedig azt is kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a munkavállalói számára a megfelelő, biztonságos és egészséges munkakörnyezetet.

Technikai berendezések és irodaszerek

Ahhoz, hogy egy irodai térben olajozottan mehessen a mindennapi munkavégzés, több mint valószínű, hogy szükség lesz számítógépekre, nyomtatóra, valamint irodaszerekre.

A különböző irodaszerek folyamatosan fogynak, ezeket időnként pótolni kell, ami pedig a legfontosabb, minden használati eszköznek (számítógépek, telefonok, de még a forgószékek is) amortizálódnak az idő múlásával, így azok is folyamatos karbantartást igényelnek, valamint egy bizonyos idő után cserét is.

Ha lakást bérlünk iroda gyanánt, akkor nagy valószínűséggel saját konyhája és mosdója is lesz.

Ezeknek a helyiségeknek a tisztántartására fokozottan ügyelni kell, és amellett, hogy a munkavállalók is figyelnek a tisztaságra, szükségeltetik a rendszeres takarítás is.

Erre a feladatra általában takarítónőt szokás alkalmazni, aki megadott időközönként rendbe rakja ezeket a helyiségeket, valamint az iroda többi részét is.

Számára pedig szintén biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges eszközöket.

Ha pedig már a munkavégzéshez szükséges eszközökről beszélünk, akkor mindenképpen idetartozik az is, hogy manapság internetkapcsolat nélkül nemigen lehet boldogulni, illetve a különböző céges rendszerek és jogosultságok sem ingyenesek.

Mi a helyzet a marketinggel?

Talán ma már egyre jobban elismerik a vállalkozók, cégvezetők a marketing szükségességét és fontosságát.

Az online tér egyértelműen átvette a hatalmat az információáramlás felett, így a lehetőségeink bővültek, viszont annál nagyobb lett a versenytársak száma is.

Fontos, hogy a termékünket vagy szolgáltatásunkat eljuttassuk a lehetséges ügyfelekhez, megismertessük őket az emberekkel, ehhez pedig a marketing tudományát kell segítségül hívnunk.

Természetesen lehet rajta spórolni, de nem éri meg. 

Úgy kell rá tekinteni, mint egy megtérülő befektetésre, amire azért áldozunk, hogy megelőlegezzük a későbbi sikereinket.

Kérdése van? Ne féljen feltenni!

Természetesen most csak néhány példát emeltünk ki a nagy egészből, hiszen napestig sorolhatnánk ezeket a költségeket, illetve mindig nagyban közrejátszik a vállalkozás jellege is.

Ha felkeltettük az érdeklődését és szeretne tovább tájékozódni a témában, keressen minket a megadott elérhetőségeink egyikén, de akkor is örömmel fogadjuk a kérdéseit, ha bármilyen más cégalapítással kapcsolatos témában szeretne informálódni.