Menü Bezárás

Új uniós szabály mérsékelheti az üzemanyag- és fűtési költségek kilengését

Frissítve:

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői 2026. június 11-én ideiglenes megállapodást kötöttek az új kibocsátáskereskedelmi rendszer árstabilizáló szabályainak módosításáról.

Az ETS2 néven ismert rendszer az épületek fűtéséhez, a közúti közlekedéshez és egyes kisebb ipari tevékenységekhez felhasznált fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátását vonja be a karbonpiacba.

A rendszer teljes körű működését 2028-ra tervezik. Az új megállapodás célja, hogy az indulás után ne alakulhassanak ki túlzott karbonár-emelkedések, amelyek közvetetten az üzemanyagok, a földgáz és más fosszilis energiaforrások árában is megjelenhetnének.

Az ETS2 nem közvetlenül a vállalkozásokra vet ki új adót

Az ETS2 technikailag nem olyan adó, amelyet minden autósnak, háztartásnak vagy kisebb vállalkozásnak külön kellene bevallania és megfizetnie.

A rendszer közvetlen kötelezettjei azok a szabályozott szereplők lesznek, amelyek üzemanyagot vagy más fosszilis tüzelőanyagot bocsátanak forgalomba. Ezeknek a szolgáltatóknak és forgalmazóknak kell majd nyomon követniük a kapcsolódó kibocsátást, és megfelelő számú karbonkvótát vásárolniuk.

A végső felhasználóknak tehát nem kell közvetlenül kvótát beszerezniük, karbonpiaci számlát nyitniuk vagy kibocsátási jelentést benyújtaniuk.

A kvóták költsége azonban részben vagy egészben megjelenhet az üzemanyagok és a fűtéshez használt energiahordozók árában. Emiatt az ETS2 közvetett hatását a vállalkozások is érzékelhetik, különösen azok, amelyek jelentős közlekedési vagy fűtési költséggel működnek.

Megerősítik a karbonpiac biztonsági tartalékát

Az ETS2-höz külön piaci stabilitási tartalék kapcsolódik. Ennek feladata, hogy szükség esetén karbonkvótákat vonjon ki a piacról, vagy éppen további kvótákat engedjen forgalomba.

A rendszer lényegében egy automatikus biztonsági szelep.

Ha túl sok kvóta kerülne a piacra, és emiatt indokolatlanul alacsonnyá válna a karbonár, a tartalék bizonyos mennyiséget kivonhat a forgalomból. Ha viszont kevés kvóta lenne elérhető, és az ár túl gyorsan emelkedne, a tartalék további egységeket bocsáthatna piacra.

A mostani megállapodás megerősítené ezt a mechanizmust, és a tartalék működését 2030 után is fenntartaná.

Az intézkedés célja nem a karbonár teljes befagyasztása, hanem a szélsőséges, hirtelen és nehezen tervezhető árváltozások mérséklése.

Kétszer annyi kvóta kerülhet piacra magas karbonár esetén

Az egyik legfontosabb módosítás szerint jelentősen növelnék a rendkívüli helyzetben felszabadítható karbonkvóták mennyiségét.

Ha az ETS2 karbonára meghaladja a tonnánkénti 45 eurós szintet, 2020-as árszinten számítva, a jelenleg tervezett 20 millió helyett akár 40 millió kvótát is piacra lehetne engedni.

A kínálat növelése lefelé irányuló nyomást gyakorolhat a karbonkvóták árára. Ez mérsékelheti annak veszélyét, hogy a kibocsátási egységek drágulása rövid időn belül jelentősen megemelje az üzemanyagok vagy a fűtőanyagok költségét.

A 45 eurós érték ugyanakkor nem jelent klasszikus árplafont. A karbonár elvileg ennél magasabbra is emelkedhet, a határérték elérése azonban aktiválhatja a piacot stabilizáló intézkedést.

Fokozatosabbá válhat a tartalék felhasználása

Az uniós megállapodás a kvóták piacra engedésének módját is átalakítaná.

A jelenlegi szabályok alapján bizonyos határértékek elérésekor nagyobb mennyiségű kvóta kerülhetne egyszerre a piacra. Ez önmagában is hirtelen árváltozást okozhatna.

Az új megoldás fokozatosabb beavatkozást vezetne be abban az esetben, ha a forgalomban lévő kvóták száma 260 millió alá csökken.

A kisebb lépésekben történő kvótafelszabadítás kiszámíthatóbb piaci működést eredményezhet. A vállalkozások számára ugyanis nemcsak a magas ár, hanem az árak gyors és előre jelezhetetlen változása is komoly üzleti kockázatot jelenthet.

A fuvarozók és logisztikai vállalkozások lehetnek a legérzékenyebbek

Az ETS2 üzleti hatása várhatóan nem minden ágazatban lesz azonos.

A leginkább érintett vállalkozások közé tartozhatnak azok, amelyek működésében meghatározó költségelem a közúti üzemanyag-felhasználás.

Ilyenek lehetnek például:

  • a közúti fuvarozók;
  • a futár- és csomagküldő szolgáltatók;
  • a személyszállító vállalkozások;
  • a taxiszolgáltatók;
  • a nagy gépjárműflottát fenntartó cégek;
  • az építőipari és szerelővállalkozások;
  • a területi képviselőkkel működő kereskedelmi cégek;
  • a rendszeres áruszállítást végző webáruházak.

Ezeknél a vállalkozásoknál már kisebb üzemanyagár-változás is jelentős éves többletköltséget eredményezhet.

A fuvarozói és logisztikai szerződésekben emiatt várhatóan még fontosabbá válhatnak az üzemanyagárhoz kötött díjkorrekciós rendelkezések. A hosszabb időre rögzített fuvardíjak különösen kockázatossá válhatnak, ha a költségek változását a szolgáltató nem tudja továbbhárítani.

A gázfűtéses telephelyek költségei is változhatnak

Az ETS2 nemcsak a közlekedési üzemanyagokra terjed ki, hanem az épületekben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokra is.

Ezért a rendszer közvetetten érintheti a földgázzal vagy más fosszilis energiahordozóval fűtött:

  • irodákat;
  • üzlethelyiségeket;
  • műhelyeket;
  • raktárakat;
  • szálláshelyeket;
  • vendéglátóhelyeket;
  • ipari és kereskedelmi ingatlanokat;
  • szolgáltatóközpontokat.

A tényleges hatás függ majd a karbonkvóták árától, a vállalkozás energiafogyasztásától, a kereskedő árazásától, valamint az esetleges nemzeti intézkedésektől.

Az új uniós megállapodás ezért nem garantálja, hogy a fűtési költségek nem emelkednek. Inkább annak veszélyét próbálja mérsékelni, hogy a karbonpiac hirtelen áringadozása kiszámíthatatlan energiaköltségeket okozzon.

A kisebb ipari tevékenységek is bekerülhetnek a rendszerbe

Az ETS2 az épületek és a közúti közlekedés mellett bizonyos további ágazatokra is kiterjed.

Ide elsősorban azok a kisebb ipari tevékenységek tartozhatnak, amelyek nem kerültek be a nagy ipari létesítményekre vonatkozó hagyományos uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe.

Ezekben az esetekben sem feltétlenül maga a vállalkozás lesz a kvótavásárlás közvetlen kötelezettje. A szabályozás a felhasznált tüzelőanyag forgalomba hozatalán keresztül működik.

A költség azonban az energiaárban megjelenhet, így a fosszilis tüzelőanyagokat nagyobb mennyiségben használó kisebb gyártó- és feldolgozóvállalkozások számára is érdemi tényezővé válhat.

Az első évben több kvótával segítik a rendszer indulását

Az ETS2 első teljes működési évében az uniós szabályok alapján a szokásosnál 30 százalékkal nagyobb kvótamennyiséget bocsátanának árverésre.

Ennek célja, hogy megfelelő kínálat álljon rendelkezésre a piac indulásakor, és ne alakuljon ki mesterséges kvótahiány.

Egy új karbonpiac első időszakában különösen nehéz pontosan megbecsülni a keresletet. Ha a kibocsátók és a tüzelőanyag-forgalmazók egyszerre kezdenének nagy mennyiségű kvótát vásárolni, az jelentős áremelkedést okozhatna.

A magasabb induló kínálat ezt a kockázatot mérsékelheti.

Az árstabilizálás nem szünteti meg a költségnövekedés lehetőségét

A mostani megállapodásból nem következik, hogy az ETS2-nek nem lesz hatása az üzemanyag- és energiaárakra.

A rendszer alapvető célja éppen az, hogy a fosszilis energiahordozók használatához kibocsátási költség kapcsolódjon. Ez gazdasági ösztönzést teremthet az energiahatékonysági beruházások, az elektromos járművek, a megújuló energia és az alacsonyabb kibocsátású technológiák használatára.

Az új szabályok elsősorban a túlzott áringadozást próbálják megelőzni. Nem szüntetik meg magát a karbonköltséget, és nem garantálnak változatlan üzemanyag- vagy földgázárakat.

Az ETS2 tényleges árazási hatása csak a rendszer indulásakor válik pontosabban láthatóvá. Előre nem határozható meg biztosan, hogy egy liter üzemanyag vagy egy köbméter földgáz ára mennyivel változik majd.

A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései felértékelődhetnek

A rendszer bevezetéséhez közeledve egyre fontosabbá válhat az üzemanyag- és energiafelhasználás pontos nyomon követése.

A vállalkozások számára többek között az alábbi fejlesztések csökkenthetik a kitettséget:

  • a gépjárműflotta fogyasztásának rendszeres elemzése;
  • útvonal-optimalizáló rendszerek alkalmazása;
  • energiatakarékosabb járművek beszerzése;
  • elektromos vagy részben elektromos gépjárművek használata;
  • az épületek hőszigetelése;
  • korszerűbb fűtési és szabályozási rendszer kialakítása;
  • hőszivattyús technológia telepítése;
  • saját megújulóenergia-termelés;
  • a telephelyek energiafogyasztásának mérési pontokra bontása.

A beruházások gazdaságosságának kiszámításakor azonban nem célszerű kizárólag az ETS2 feltételezett hatására támaszkodni. Az energiaárak alakulását számos további tényező, például a világpiaci ár, az árfolyam, az adózás és a kereskedői szerződés is befolyásolja.

A karbonpiaci bevételeket fejlesztésekre is felhasználhatják

A megállapodás hangsúlyozza, hogy az ETS2-kvóták árveréséből származó bevételeket az épületek és a közlekedés energiaátállását segítő intézkedésekre is fel kell használni.

A források hozzájárulhatnak például:

  • az épületenergetikai korszerűsítésekhez;
  • a tisztább közlekedési megoldások elterjesztéséhez;
  • az energiahatékonysági beruházásokhoz;
  • a kiszolgáltatott háztartások támogatásához;
  • egyes sérülékeny mikrovállalkozások terheinek enyhítéséhez.

Az egyes támogatások részletes feltételeit a tagállami programok határozhatják meg. Ezért jelenleg még nem jelenthető ki, hogy mely magyar vállalkozások, milyen összegű vagy formájú kompenzációra lesznek jogosultak.

A döntés még nem tekinthető végleges jogszabálynak

A Tanács és az Európai Parlament között létrejött megállapodás ideiglenes.

A szöveget mindkét uniós intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia, ezt követően kerülhet sor a jogi és nyelvi ellenőrzésre, majd a szabályok kihirdetésére.

A cél az, hogy a módosított piaci stabilitási mechanizmus már az ETS2 teljes körű, 2028-as indulásakor működőképes legyen.

A cégeknek már a rendszer indulása előtt érdemes tervezniük

Az ETS2 bevezetéséig még van idő, de a jelentős üzemanyag- vagy fűtési költséggel rendelkező vállalkozásoknak célszerű már előre felmérniük a kitettségüket.

Érdemes külön megvizsgálni:

  • a vállalkozás éves üzemanyag-felhasználását;
  • a telephelyek földgázfogyasztását;
  • az energiaárak költségszerkezeten belüli arányát;
  • a szerződésekben alkalmazott díjmódosítási lehetőségeket;
  • a flottacsere gazdaságosságát;
  • az energiahatékonysági beruházások megtérülését;
  • az alternatív fűtési vagy közlekedési megoldásokat.

A most elfogadott megállapodás egyfajta lengéscsillapítót szerelne az új karbonpiac alá. A gödröket nem tünteti el az útról, de mérsékelheti, hogy a vállalkozások költségei egy-egy piaci sokk miatt hirtelen elszálljanak.

TÁRCSÁZOM