Menü Bezárás

A NAV 2025. évi ellenőrzési stratégiájának részletes elemzése

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025-ös ellenőrzési stratégiája egyértelműen a digitalizáció, az adatvagyon-elemzés és a differenciált adózói kezelés irányába mutat. Az új stratégia célja, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló hatalmas mennyiségű adatot még hatékonyabban hasznosítsa, és a jogkövető, valamint a szándékosan szabálykerülő adózók között világos, következetes különbséget tegyen. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan épül fel a NAV 2025-ös ellenőrzési rendszere, és milyen hatásokkal számolhatnak a gazdasági szereplők.


1. Az adatvagyon alapú kockázatelemzés szerepe a modern adóellenőrzésben

A NAV 2025-ben is kiemelt figyelmet fordít az adatvagyon hatékony, célzott felhasználására, amelynek központi eleme az eltérések szűrése, a valós kockázatok azonosítása. A hivatalnál már eddig is jelentős mennyiségű adat állt rendelkezésre, de az új stratégiával a folyamatos adatkapcsolatok (pl. online számlaadat-szolgáltatás, eÁFA, járulékbevallások, biztosítotti bejelentések) még nagyobb szerepet kapnak a valós idejű adózói életutak követésében.

A 2025-től bevezetett új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy a kisebb, vélelmezhetően nem szándékos hibák esetén a hivatal támogató módon, formális ellenőrzés nélkül egyeztessen az adózóval. Ez egyfajta „puha fellépés”, amely elősegíti a jogkövetés fenntartását azoknál, akik nem szándékosan vétettek hibát.


2. Jogkövető és szándékos szabálykerülő adózók megkülönböztetése: célzott hatósági válaszok

A NAV új stratégiájának egyik sarokköve a differenciált adózói kezelés, amely három fő csoport mentén valósul meg:

  • Jogkövető adózók: Támogatás, adategyeztetés, és kisebb súlyú hibák esetén segítő jellegű eljárások.
  • Nem szándékosan mulasztó, de jogkövetésre hajlandó adózók: Támogató eljárások, figyelmeztetés, szükség esetén egyeztetés.
  • Szándékosan jogsértő, rendszeresen mulasztó adózók: Kemény hatósági fellépés, ellenőrzések, szankciók.

Ez a kockázatalapú szemlélet hatékonyabbá és igazságosabbá teszi az adóellenőrzést, hiszen nem általános „hajtóvadászat” folyik, hanem a valóban problémás szereplők kerülnek célkeresztbe.


3. Kiemelt kockázati ágazatok: hol számíthatunk ellenőrzésre?

2025-ben továbbra is kiemelt ellenőrzési fókusz várható az alábbi ágazatokban, ahol az adóelkerülés, feketegazdaság kockázata magas:

  • Építőipar
  • Személy- és vagyonvédelem
  • Zöldség-gyümölcs kereskedelem
  • Rendszeresen importálók
  • Webáruházak, online platformok, digitális értékesítők (belföldi és külföldi oldalak)
  • Rendezvényszervezés, turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás
  • Szépségipar (fodrászat, kozmetika, egyéb szolgáltatók)
  • Jövedékiadó-köteles tevékenységek

A NAV e szektorokban különösen figyeli a bevallások, adatszolgáltatások és valós gazdasági események közötti eltéréseket.


4. Kiemelt adózók és transzferárazás: fókuszban a nagyvállalatok

A legnagyobb adóteljesítményű, kiemelt adózók esetében a fókusz nem változik:

  • Adókedvezmények (fejlesztési, energiahatékonysági, beruházási) jogosultságának vizsgálata
  • Társasági adóalap korrekciók
  • Transzferárak, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek
  • Kockázatos, veszteséges vagy alacsony nyereségű rutintevékenységek vizsgálata

Az új transzferár-adatszolgáltatás révén még nagyobb eséllyel szűri ki a NAV a problémás, agresszív adótervezést folytató vállalkozásokat.


5. Áfacsalások és online adatszolgáltatás: a valós idejű adóhatóság működésének alapja

Az áfacsalások feltárása és megelőzése továbbra is kiemelt cél. A NAV figyeli:

  • Online számlaadat-szolgáltatás és áfabevallás egyezőségét
  • Járulékbevallások és biztosítotti bejelentések összhangját
  • Eltéréseket az egyéni vállalkozóknál, akár több adónemben is

Az online adatszolgáltatás kiterjedése révén szinte valós idejű képet kap a NAV az adózói teljesítményről, így gyorsabban reagálhat a visszaélésekre.


6. Vámellenőrzések és nemzetközi forgalom: fókuszban a tisztességes kereskedelem

A vámellenőrzések fókuszában 2025-ben is:

  • Vámérték alulértékelés elleni fellépés
  • Import áfaelkerülés feltárása
  • Gépjármű-importtal kapcsolatos adókötelezettségek (regisztrációs adó, áfa)
  • Csempészáruk forgalmának visszaszorítása
  • Nemzetközi szankciók, korlátozások betartatása

E területen a NAV célja a tisztességes piaci verseny védelme és a költségvetési bevételek biztosítása.


7. Következtetések: mit jelent mindez az adózóknak?

A NAV 2025-ös stratégiája világos üzenetet közvetít:

  • A jogkövető adózók támogatásra számíthatnak.
  • A szándékos szabálykerülők szigorú szankciókkal néznek szembe.
  • Az adatvagyon és az adózói magatartás alapján személyre szabott hatósági reakciók jönnek.
  • A digitalizáció révén csökken a „láthatatlanság” lehetősége.
TÁRCSÁZOM