Fontos pontosítást tett közzé a NAV az áfabevallásokkal kapcsolatban. A vállalkozások számára 2026. július 1. után sem vált kötelezővé, hogy a befogadott számlák után levonásba helyezett adóalapot és adóösszeget áfamértékenként külön tüntessék fel az összesítő jelentésben.
A NAV ugyanakkor kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lehet a részletesebb adattartalmú áfabevallást választani, mert ezzel csökkenthető annak esélye, hogy az adóhatóság eltérést találjon a rendelkezésére álló számlaadatok és a bevallás között, és adategyeztetési eljárást indítson.
A változás jól mutatja, hogy az adóhatóság egyre inkább automatikusan veti össze a vállalkozások által benyújtott bevallásokat a különböző elektronikus rendszerekből származó adatokkal.
Nem lett kötelező az áfabevallás részletesebb kitöltése
A NAV 2026. július 31-i tájékoztatása szerint a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatás szabályai lényegében változatlanok maradtak.
Ez azt jelenti, hogy 2026. július 1. után sem kötelező a levonásba helyezett adóalapot és adóösszeget az egyes adómértékek szerint külön-külön feltüntetni.
A vállalkozások tehát továbbra is teljesíthetik kötelezettségüket a korábban alkalmazott adattartalommal.
Van azonban egy másik lehetőség is.
Az áfabevallás összesítő jelentése már bővebb adattartalommal is benyújtható. Ebben elkülönítve feltüntethető többek között az 5, 18 és 27 százalékos adómértékhez kapcsolódó, ténylegesen levonásba helyezett adóösszeg, valamint az arányosítással érintett adó.
Miért éri meg több adatot megadni, ha nem kötelező?
Első látásra furcsának tűnhet, hogy egy vállalkozás önként több adatot adjon át az adóhatóságnak.
A háttérben azonban a NAV egyre erőteljesebb adatellenőrzési rendszere áll.
Az adóhatóság ma már több forrásból rendelkezik információval ugyanarról a gazdasági eseményről. Az elektronikus számlázás és az adóhatósághoz érkező digitális számlaadatok miatt egyre könnyebb automatikusan összevetni, hogy a vállalkozás által bevallott adatok összhangban vannak-e a NAV-nál már meglévő információkkal.
Ha az áfabevallás részletesebben tartalmazza a ténylegesen levonásba helyezett összegeket, a NAV számára is könnyebben értelmezhetővé válhat egy olyan eltérés, amely egyébként kockázati jelzésként jelenne meg.
A NAV megfogalmazása egyértelmű: bár a részletesebb adattartalom használata nem kötelező, annak alkalmazásával elkerülhető lehet az adategyeztetési eljárás.
Mi az a NAV-adategyeztetés?
Az adategyeztetési eljárás az elmúlt időszakban egyre fontosabb eszközzé vált az adóhatóság kezében.
A lényege, hogy a NAV a saját adatbázisaiban rendelkezésre álló információk alapján eltérést észlel, majd lehetőséget ad az adózónak arra, hogy annak okát tisztázza vagy a hibát kijavítsa.
A NAV már korábban is indított olyan adategyeztetéseket, amelyeknél az Online Számla rendszer, az online pénztárgépek és az áfabevallás adatait vetette össze egymással. Az eljárás elektronikusan történik, és az érintett vállalkozások az Ügyfélportálon keresztül válaszolhatnak a NAV megkeresésére.
Az eltérés természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás adót próbált eltitkolni.
Okozhatja például:
- hibásan kitöltött bevallás;
- elrontott számlaadat;
- időszaki eltérés;
- módosító vagy sztornószámla;
- könyvelési hiba;
- technikai probléma;
- rosszul megadott áfakulcs;
- vagy egyszerű adminisztratív tévedés.
A NAV célja az adategyeztetésnél elsősorban az, hogy az eltérés okát még egy klasszikus adóellenőrzés előtt tisztázni lehessen.
A NAV már sokkal több adatot lát egy vállalkozás működéséről
Az adóhatóság digitalizációja miatt alapvetően megváltozott az ellenőrzések logikája.
Korábban az ellenőrzés gyakran azzal kezdődött, hogy a NAV bekérte a vállalkozás könyvelési és bizonylati adatait.
Ma ezek jelentős része már eleve rendelkezésre áll.
A NAV többek között látja az Online Számla rendszerbe érkező adatokat, az online pénztárgépek forgalmát és a benyújtott adóbevallásokat. Az eÁFA rendszerben pedig a NAV rendelkezésére álló adatok felhasználásával is elkészíthető az áfabevallás.
Ennek következtében egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy ugyanaz a gazdasági esemény a különböző rendszerekben következetesen jelenjen meg.
Már egy egyszerű eltérés is feltűnhet a rendszernek
Vegyünk egy egyszerű példát.
Egy vállalkozás befogad egy 27 százalékos áfát tartalmazó számlát. A számla adatai bekerülnek az Online Számla rendszerbe, majd a vállalkozás a számlán szereplő áfa egy részét vagy egészét levonásba helyezi.
Ha a bevallásban rendelkezésre álló információ nem teszi egyértelművé, hogy pontosan milyen összeg került levonásba, a NAV adatellenőrzési rendszerében eltérés jelenhet meg.
Ez nem feltétlenül jelent hibát.
A részletesebb adattartalom előnye éppen az lehet, hogy pontosabban megmutatja az adóhatóságnak, mi történt.
A könyvelési folyamatok során ezért az áfa megfelelő időszakban történő elszámolására és a levonási jog megfelelő dokumentálására is egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani.
Mit érdemes ellenőrizni az áfabevallás előtt?
Az új NAV-tájékoztatás miatt nem arról van szó, hogy minden vállalkozásnak azonnal át kell alakítania a könyvelési rendszerét.
Érdemes azonban megvizsgálni, hogy a könyvelő vagy a használt könyvelési program képes-e a részletesebb adatok előállítására.
Különösen célszerű ellenőrizni:
- hogy a befogadott számlák adatai megfelelően kerültek-e a könyvelésbe;
- hogy a számlán szereplő és a ténylegesen levont áfa közötti különbség kezelve van-e;
- hogy helyes áfakulcsot alkalmaztak-e;
- hogy a módosító és sztornószámlák megfelelő időszakban jelennek-e meg;
- hogy az Online Számla adatok és a könyvelés között nincs-e jelentős eltérés;
- hogy a bevallás elkészítésekor rendelkezésre áll-e az adómértékenkénti bontás.
Minél automatizáltabbá válik a NAV kockázatelemzése, annál fontosabb, hogy a vállalkozás saját nyilvántartásai is rendezettek legyenek.
Mit tegyen a vállalkozás, ha adategyeztetési felhívást kap?
A legfontosabb, hogy a NAV megkeresését ne hagyja figyelmen kívül.
Az adategyeztetés lehetőséget biztosít arra, hogy az eltérést a vállalkozás még egy komolyabb adóhatósági vizsgálat előtt tisztázza. A NAV korábbi adategyeztetési kampányaiban az érintetteknek elektronikus kérdőíven kellett jelezniük, hogy az eltérést kijavították-e, illetve mi indokolja az adatok közötti különbséget.
Ilyenkor célszerű a könyveléssel együtt megvizsgálni:
- az érintett számlákat;
- az Online Számla adatszolgáltatást;
- az adott időszak áfabevallását;
- a módosító bizonylatokat;
- valamint azt, hogy szükség van-e a bevallás javítására vagy önellenőrzésére.
Az elektronikus adóügyintézés ráadásul tovább bővül: a következő időszakban az ÁNYK megszűnése és az online NAV-rendszerek térnyerése is tovább erősíti ezt a folyamatot.
Nem több adminisztráció a cél, hanem kevesebb kérdés a NAV-tól
A részletesebb áfabevallás első látásra plusz adminisztrációnak tűnhet.
Ha azonban a könyvelési rendszerből az adatok automatikusan előállíthatók, akkor az extra adattartalom benyújtása kisebb terhet jelenthet, mint egy későbbi NAV-adategyeztetés kezelése.
A tendencia egyértelmű: a NAV egyre inkább adatot vet össze adattal.
A vállalkozások számára ezért már nemcsak az a fontos, hogy egy bevallás önmagában helyes legyen. Az is egyre fontosabb, hogy a bevallás adatai összhangban legyenek az Online Számla rendszerben, a pénztárgépekben és más NAV-rendszerekben található információkkal.