Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői 2026. június 11-én ideiglenes megállapodást kötöttek az új kibocsátáskereskedelmi rendszer árstabilizáló szabályainak módosításáról.
Az ETS2 néven ismert rendszer az épületek fűtéséhez, a közúti közlekedéshez és egyes kisebb ipari tevékenységekhez felhasznált fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátását vonja be a karbonpiacba.
A rendszer teljes körű működését 2028-ra tervezik. Az új megállapodás célja, hogy az indulás után ne alakulhassanak ki túlzott karbonár-emelkedések, amelyek közvetetten az üzemanyagok, a földgáz és más fosszilis energiaforrások árában is megjelenhetnének.
Az ETS2 nem közvetlenül a vállalkozásokra vet ki új adót
Az ETS2 technikailag nem olyan adó, amelyet minden autósnak, háztartásnak vagy kisebb vállalkozásnak külön kellene bevallania és megfizetnie.
A rendszer közvetlen kötelezettjei azok a szabályozott szereplők lesznek, amelyek üzemanyagot vagy más fosszilis tüzelőanyagot bocsátanak forgalomba. Ezeknek a szolgáltatóknak és forgalmazóknak kell majd nyomon követniük a kapcsolódó kibocsátást, és megfelelő számú karbonkvótát vásárolniuk.
A végső felhasználóknak tehát nem kell közvetlenül kvótát beszerezniük, karbonpiaci számlát nyitniuk vagy kibocsátási jelentést benyújtaniuk.
A kvóták költsége azonban részben vagy egészben megjelenhet az üzemanyagok és a fűtéshez használt energiahordozók árában. Emiatt az ETS2 közvetett hatását a vállalkozások is érzékelhetik, különösen azok, amelyek jelentős közlekedési vagy fűtési költséggel működnek.
Megerősítik a karbonpiac biztonsági tartalékát
Az ETS2-höz külön piaci stabilitási tartalék kapcsolódik. Ennek feladata, hogy szükség esetén karbonkvótákat vonjon ki a piacról, vagy éppen további kvótákat engedjen forgalomba.
A rendszer lényegében egy automatikus biztonsági szelep.
Ha túl sok kvóta kerülne a piacra, és emiatt indokolatlanul alacsonnyá válna a karbonár, a tartalék bizonyos mennyiséget kivonhat a forgalomból. Ha viszont kevés kvóta lenne elérhető, és az ár túl gyorsan emelkedne, a tartalék további egységeket bocsáthatna piacra.
A mostani megállapodás megerősítené ezt a mechanizmust, és a tartalék működését 2030 után is fenntartaná.
Az intézkedés célja nem a karbonár teljes befagyasztása, hanem a szélsőséges, hirtelen és nehezen tervezhető árváltozások mérséklése.
Kétszer annyi kvóta kerülhet piacra magas karbonár esetén
Az egyik legfontosabb módosítás szerint jelentősen növelnék a rendkívüli helyzetben felszabadítható karbonkvóták mennyiségét.
Ha az ETS2 karbonára meghaladja a tonnánkénti 45 eurós szintet, 2020-as árszinten számítva, a jelenleg tervezett 20 millió helyett akár 40 millió kvótát is piacra lehetne engedni.
A kínálat növelése lefelé irányuló nyomást gyakorolhat a karbonkvóták árára. Ez mérsékelheti annak veszélyét, hogy a kibocsátási egységek drágulása rövid időn belül jelentősen megemelje az üzemanyagok vagy a fűtőanyagok költségét.
A 45 eurós érték ugyanakkor nem jelent klasszikus árplafont. A karbonár elvileg ennél magasabbra is emelkedhet, a határérték elérése azonban aktiválhatja a piacot stabilizáló intézkedést.
Fokozatosabbá válhat a tartalék felhasználása
Az uniós megállapodás a kvóták piacra engedésének módját is átalakítaná.
A jelenlegi szabályok alapján bizonyos határértékek elérésekor nagyobb mennyiségű kvóta kerülhetne egyszerre a piacra. Ez önmagában is hirtelen árváltozást okozhatna.
Az új megoldás fokozatosabb beavatkozást vezetne be abban az esetben, ha a forgalomban lévő kvóták száma 260 millió alá csökken.
A kisebb lépésekben történő kvótafelszabadítás kiszámíthatóbb piaci működést eredményezhet. A vállalkozások számára ugyanis nemcsak a magas ár, hanem az árak gyors és előre jelezhetetlen változása is komoly üzleti kockázatot jelenthet.
A fuvarozók és logisztikai vállalkozások lehetnek a legérzékenyebbek
Az ETS2 üzleti hatása várhatóan nem minden ágazatban lesz azonos.
A leginkább érintett vállalkozások közé tartozhatnak azok, amelyek működésében meghatározó költségelem a közúti üzemanyag-felhasználás.
Ilyenek lehetnek például:
- a közúti fuvarozók;
- a futár- és csomagküldő szolgáltatók;
- a személyszállító vállalkozások;
- a taxiszolgáltatók;
- a nagy gépjárműflottát fenntartó cégek;
- az építőipari és szerelővállalkozások;
- a területi képviselőkkel működő kereskedelmi cégek;
- a rendszeres áruszállítást végző webáruházak.
Ezeknél a vállalkozásoknál már kisebb üzemanyagár-változás is jelentős éves többletköltséget eredményezhet.
A fuvarozói és logisztikai szerződésekben emiatt várhatóan még fontosabbá válhatnak az üzemanyagárhoz kötött díjkorrekciós rendelkezések. A hosszabb időre rögzített fuvardíjak különösen kockázatossá válhatnak, ha a költségek változását a szolgáltató nem tudja továbbhárítani.
A gázfűtéses telephelyek költségei is változhatnak
Az ETS2 nemcsak a közlekedési üzemanyagokra terjed ki, hanem az épületekben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokra is.
Ezért a rendszer közvetetten érintheti a földgázzal vagy más fosszilis energiahordozóval fűtött:
- irodákat;
- üzlethelyiségeket;
- műhelyeket;
- raktárakat;
- szálláshelyeket;
- vendéglátóhelyeket;
- ipari és kereskedelmi ingatlanokat;
- szolgáltatóközpontokat.
A tényleges hatás függ majd a karbonkvóták árától, a vállalkozás energiafogyasztásától, a kereskedő árazásától, valamint az esetleges nemzeti intézkedésektől.
Az új uniós megállapodás ezért nem garantálja, hogy a fűtési költségek nem emelkednek. Inkább annak veszélyét próbálja mérsékelni, hogy a karbonpiac hirtelen áringadozása kiszámíthatatlan energiaköltségeket okozzon.
A kisebb ipari tevékenységek is bekerülhetnek a rendszerbe
Az ETS2 az épületek és a közúti közlekedés mellett bizonyos további ágazatokra is kiterjed.
Ide elsősorban azok a kisebb ipari tevékenységek tartozhatnak, amelyek nem kerültek be a nagy ipari létesítményekre vonatkozó hagyományos uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe.
Ezekben az esetekben sem feltétlenül maga a vállalkozás lesz a kvótavásárlás közvetlen kötelezettje. A szabályozás a felhasznált tüzelőanyag forgalomba hozatalán keresztül működik.
A költség azonban az energiaárban megjelenhet, így a fosszilis tüzelőanyagokat nagyobb mennyiségben használó kisebb gyártó- és feldolgozóvállalkozások számára is érdemi tényezővé válhat.
Az első évben több kvótával segítik a rendszer indulását
Az ETS2 első teljes működési évében az uniós szabályok alapján a szokásosnál 30 százalékkal nagyobb kvótamennyiséget bocsátanának árverésre.
Ennek célja, hogy megfelelő kínálat álljon rendelkezésre a piac indulásakor, és ne alakuljon ki mesterséges kvótahiány.
Egy új karbonpiac első időszakában különösen nehéz pontosan megbecsülni a keresletet. Ha a kibocsátók és a tüzelőanyag-forgalmazók egyszerre kezdenének nagy mennyiségű kvótát vásárolni, az jelentős áremelkedést okozhatna.
A magasabb induló kínálat ezt a kockázatot mérsékelheti.
Az árstabilizálás nem szünteti meg a költségnövekedés lehetőségét
A mostani megállapodásból nem következik, hogy az ETS2-nek nem lesz hatása az üzemanyag- és energiaárakra.
A rendszer alapvető célja éppen az, hogy a fosszilis energiahordozók használatához kibocsátási költség kapcsolódjon. Ez gazdasági ösztönzést teremthet az energiahatékonysági beruházások, az elektromos járművek, a megújuló energia és az alacsonyabb kibocsátású technológiák használatára.
Az új szabályok elsősorban a túlzott áringadozást próbálják megelőzni. Nem szüntetik meg magát a karbonköltséget, és nem garantálnak változatlan üzemanyag- vagy földgázárakat.
Az ETS2 tényleges árazási hatása csak a rendszer indulásakor válik pontosabban láthatóvá. Előre nem határozható meg biztosan, hogy egy liter üzemanyag vagy egy köbméter földgáz ára mennyivel változik majd.
A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései felértékelődhetnek
A rendszer bevezetéséhez közeledve egyre fontosabbá válhat az üzemanyag- és energiafelhasználás pontos nyomon követése.
A vállalkozások számára többek között az alábbi fejlesztések csökkenthetik a kitettséget:
- a gépjárműflotta fogyasztásának rendszeres elemzése;
- útvonal-optimalizáló rendszerek alkalmazása;
- energiatakarékosabb járművek beszerzése;
- elektromos vagy részben elektromos gépjárművek használata;
- az épületek hőszigetelése;
- korszerűbb fűtési és szabályozási rendszer kialakítása;
- hőszivattyús technológia telepítése;
- saját megújulóenergia-termelés;
- a telephelyek energiafogyasztásának mérési pontokra bontása.
A beruházások gazdaságosságának kiszámításakor azonban nem célszerű kizárólag az ETS2 feltételezett hatására támaszkodni. Az energiaárak alakulását számos további tényező, például a világpiaci ár, az árfolyam, az adózás és a kereskedői szerződés is befolyásolja.
A karbonpiaci bevételeket fejlesztésekre is felhasználhatják
A megállapodás hangsúlyozza, hogy az ETS2-kvóták árveréséből származó bevételeket az épületek és a közlekedés energiaátállását segítő intézkedésekre is fel kell használni.
A források hozzájárulhatnak például:
- az épületenergetikai korszerűsítésekhez;
- a tisztább közlekedési megoldások elterjesztéséhez;
- az energiahatékonysági beruházásokhoz;
- a kiszolgáltatott háztartások támogatásához;
- egyes sérülékeny mikrovállalkozások terheinek enyhítéséhez.
Az egyes támogatások részletes feltételeit a tagállami programok határozhatják meg. Ezért jelenleg még nem jelenthető ki, hogy mely magyar vállalkozások, milyen összegű vagy formájú kompenzációra lesznek jogosultak.
A döntés még nem tekinthető végleges jogszabálynak
A Tanács és az Európai Parlament között létrejött megállapodás ideiglenes.
A szöveget mindkét uniós intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia, ezt követően kerülhet sor a jogi és nyelvi ellenőrzésre, majd a szabályok kihirdetésére.
A cél az, hogy a módosított piaci stabilitási mechanizmus már az ETS2 teljes körű, 2028-as indulásakor működőképes legyen.
A cégeknek már a rendszer indulása előtt érdemes tervezniük
Az ETS2 bevezetéséig még van idő, de a jelentős üzemanyag- vagy fűtési költséggel rendelkező vállalkozásoknak célszerű már előre felmérniük a kitettségüket.
Érdemes külön megvizsgálni:
- a vállalkozás éves üzemanyag-felhasználását;
- a telephelyek földgázfogyasztását;
- az energiaárak költségszerkezeten belüli arányát;
- a szerződésekben alkalmazott díjmódosítási lehetőségeket;
- a flottacsere gazdaságosságát;
- az energiahatékonysági beruházások megtérülését;
- az alternatív fűtési vagy közlekedési megoldásokat.
A most elfogadott megállapodás egyfajta lengéscsillapítót szerelne az új karbonpiac alá. A gödröket nem tünteti el az útról, de mérsékelheti, hogy a vállalkozások költségei egy-egy piaci sokk miatt hirtelen elszálljanak.