Ki lehet ügyvezető, és milyen járulékokat kell utána fizetni?

A cégalapításkor vannak olyan kötelező lépések, amiket egyszerűen nem tudunk elkerülni.

Némelyik kellemesebb, vagy egyszerűbb, mint például a cégnév választás, vagy a székhelyválasztás.

De sok esetben a jogi korlátozásokat nagyon komolyan kell venni, hiszen olykor akár maga a cégalapítás múlhat rajta.

Természetesen senkitől sem elvárható, hogy minden szabályozást betéve tudjon, viszont egy felelős vállalkozónál alapkövetelmény, hogy mindennek utánajárjon, aminek csak lehet.

Ellenkező esetben olyan nem kívánt kellemetlenségeket tudunk előidézni, amit lehet, hogy egy kis odafigyeléssel könnyűszerrel elkerülhettünk volna.

Legyen szó akár a cégforma megválasztásáról, a tevékenységi körök kiválasztásáról, vagy arról, hogy ki legyen az ügyvezető – vagyis a vezető tisztségviselő – mindent komoly jogi szabályozások határoznak meg.

Ebben a cikkben szeretnénk összefoglalni és tisztázni néhány olyan kérdéskört, amiket gyakori félreértések öveznek.

Ügyvezetői szerepkörök

Egy gazdasági társaság esetében az ügyvezető legfőképpen kétféle szerepkört tölthet be:

• megbízási (társas vállalkozói), vagy
• munkaviszonyi szerepkört.

Azt, hogy az ügyvezető személyét milyen jogpozícióba helyezzük, azért érdemes fokozottan figyelembe venni, mert minden jogviszony után más mértékben történik a fizetendő járulékok elszámolása.

Ezzel a lépéssel akár jelentősen tudjuk csökkenteni a kiadásainkat és a befizetett adók mértékét.

Nézzük meg, hogy milyen járulékokat kell fizetni az ügyvezető után!

Az ügyvezető személye után fizetendő járulékok nem sokban különböznek azoktól a járulékoktól, amiket megszokhattunk.

De szép is lenne, ha ennyire egyszerű lenne a dolog, mivel a százalékok mértéke más, mint egy általános munkavállalónál, illetve más-más összeg fizetendő különböző esetekben.

A kifizetés alapját a mindenkori minimálbér adja, a nyugdíjjárulék kivitelével mindenhol ebből fogunk kiindulni.

• Szociális hozzájárulási adó (szocho): ez az adójárulék, a minimálbér 112,5%-a után fizetendő, ennek a mértéke pedig 27%.
• Szakképzési díj: itt szintén a minimálbér 112,5%-a az alap, viszont a fizetendő díj már csak 1,5%.
• Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: alapja a minimálbér 150%-a, melyből további 8,5% fizetendő.
• Nyugdíjjárulék: a nyugdíjjárulék esetében nem lehet kisebb a számítás díjának alapja a minimálbérnél, de a kötelezően fizetendő 10% az ügyvezető díjazása után értendő.

Milyen esetekben változhat a fizetendő járulékoknak a mértéke?

Abban az esetben lehet mentesülni a 27%-os szociális hozzájárulási adótól, a 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléktól, és a 10%-os nyugdíjjáruléktól, ha az ügyvezető nyilatkozatot tesz arról, hogy munkaviszonyban áll más céggel, legalább 36 órában.

Ilyenkor nem csak az ügyvezető, de a társaság is mentesül a fizetés alól.

A fennmaradó járulék alapját (szakképzési díj) a tényleges juttatás teszi ki.

Amennyiben az ügyvezető nem kap jövedelmet, abban az esetben a járulékfizetés elmarad.

További fizetési mentességhez vezethet, ha az ügyvezető valahol máshol szociális hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyba kerül.

Ilyenkor az egyik társaság szintén mentesül a fizetendő összeg alól.

Az ügyvezető akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaságban személyesen is közreműködik, vagy erre szerződés szerint kötelezve van.

Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke mindössze 6390 Ft.

Mentesülés nyugdíj vagy GYES esetén

Mivel az ügyvezető ugyanúgy társas vállalkozónak számít, ezt az összeget akkor is meg kell fizetni, ha a tag személye már nyugdíjas.

Ezt a kifizetést úgy lehet elkerülni, hogy megszüntetik a nyugdíjas személy jogosultságát az ügyvezetésre.

Abban az esetben, ha a Kft. résztulajdonosa ugyan még GYES-en van, de a gyermeke elmúlt már 1 éves, vállalhat heti 30 órában munkát.

Ilyenkor a fizetendő járulékok alapját a munkaszerződésben megállapított munkabér adja. 

Ki lehet ügyvezető?

Egy gazdasági társaság megalapításakor sokan nem gondolják át kellőképpen az ügyvezető személyének a megválasztását.

Természetesen csak azt töltheti be ezt a vezetői tisztséget, aki az előírt gazdasági törvényeknek megfelel.

Az ügyvezető személye csak és kizárólag természetes személy lehet, ez a kitétel viszont nem vonatkozik a Kkt.-re és a Bt.-re sem.

Feladatait csak személyesen végezheti el, közvetetten, képviseleti jogcímen nem.

Munkaviszonyi jogkörben csak akkor lehet valaki ügyvezető egyszemélyes gazdasági társaság esetében, ha Kft.-től, Zrt.-ről, Kkt.-ről, vagy Bt.-ről beszélünk, ezt viszont a társasági szerződésben fel kell tüntetni.

Ki nem lehet ügyvezető?

Büntetőjogi, illetve gazdasági szempontok alapján, kizáró tényezőknek számítanak a következő esetek (a teljesség igénye nélkül):

• Olyan személy, aki bűncselekmény elkövetése miatt, még nem töltötte le a rá kiszabott börtönbüntetését, és még nem mentesült az ezzel járó hátrányos jogkövetkezmények alól.
• Nem lehet gazdasági társaság tisztségviselője az a személy, akit eltiltottak attól a tevékenységi körtől, ami a cég fő tevékenységi köre.
• Ha az illető korábban volt már vezető tisztségviselői, vagy többségi tulajdonosi pozícióban egy olyan cégnél, amit 5 éven belül megszüntettek.
• Aki a bíróság által törvényességi felügyeleti eljárás keretében kiszabott fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
• Nem lehet képviselő az a személy, akinek fizetési kötelezettségei maradtak egy jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság után.

Keressen minket bizalommal!

Természetes, ha esetleg még maradtak Önben kérdések, hiszen ezt a témakört nem lehet kifejteni teljes egészében egy cikkben.

A jogi szövegek néha nagyon kacifántosak tudnak lenni, és esetenként van, hogy egy jogszabályt háromszor, vagy akár négyszer is újra kell olvasni, hogy megértsük.

Ezzel nincs is semmi baj, mi azért vagyunk, hogy mindenben az Ön rendelkezésére álljunk és segítsünk a sikeres cégalapításban.

Amennyiben maradtak még megválaszolatlan kérdések, vagy szeretne bővebb tájékoztatást kapni a témával kapcsolatban, keressen minket bizalommal!