Történelmi mélypontra esett a szén szerepe az Európai Unió villamosenergia-termelésében. Az Eurostat augusztus 13-án közzétett adatai szerint 2025-ben a fekete- és barnaszén együttesen már csak 9,2 százalékát adta az uniós villamosenergia-termelésnek.
Ez az eddig mért legalacsonyabb arány.
Összehasonlításként 1990-ben még az Európai Unió villamosenergia-termelésének több mint egyharmada szénből származott, 2000-ben pedig még 30,4 százalék volt az arány.
A változás mögött nem egyszerűen környezetpolitikai döntések állnak. Az európai energiapiac szerkezete alapvetően alakul át: egyre nagyobb szerepet kap a nap- és szélenergia, felértékelődik az energiatárolás, a hálózati rugalmasság és a villamosítás.
A vállalkozások számára mindez hatással lehet:
- az áramárakra;
- az energiaszerződésekre;
- a saját energiatermelés megtérülésére;
- az energiatárolásra;
- a beruházási döntésekre;
- a karbonlábnyomra;
- a beszállítói követelményekre;
- és bizonyos vállalkozásoknál a CBAM-költségekre is.
9,2 százalékra esett a szén részesedése
2025-ben az EU teljes bruttó villamosenergia-termelésén belül:
- a feketeszén részesedése 3,7 százalék volt;
- a barnaszéné 5,5 százalék;
- a kettő együtt 9,2 százalékot tett ki.
Feketeszénből 105 601 GWh, barnaszénből 154 186 GWh villamos energiát állítottak elő.
A hosszú távú változás különösen látványos.
1990-ben:
- a feketeszén a villamosenergia-termelés 19,8 százalékát;
- a barnaszén 15,3 százalékát
adta.
Mindkét energiaforrás az EU legfontosabb áramtermelési technológiái közé tartozott.
2025-re azonban a szén jelentősége drámaian visszaesett.
Az Eurostat szerint a fekete- és barnaszenet:
- 1994-ben az atomenergia;
- 2019-ben a földgáz;
- 2023-ban a víz- és szélenergia;
- 2024-ben pedig már a napenergia is megelőzte
az uniós villamosenergia-termelésben.
Ez nem egyszerűen statisztikai érdekesség. Az európai villamosenergia-rendszerben gyakorlatilag lezajlik egy több évtizedes szerepcsere.
A napenergia már a szenet is megelőzte
Talán ez az egyik legérdekesebb változás.
Még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni, hogy a napenergia az Európai Unió teljes villamosenergia-termelésében megelőzi a szenet.
2024-ben azonban ez megtörtént.
Az új kapacitások jelentős része:
- naperőmű;
- szélerőmű;
- energiatároló;
- hálózati fejlesztés;
- okosmérési rendszer
formájában jelenik meg.
A vállalkozások számára ezért az energiapiac következő nagy kérdése már nem pusztán az, hogy mennyi megújuló kapacitás épül.
Egyre inkább az lesz a kérdés, hogy mit kezdünk azzal az árammal akkor, amikor éppen túl sok termelődik belőle.
2026 első negyedévében már az áram 45,5 százaléka megújuló forrásból származott
Az átalakulást a legfrissebb 2026-os adatok is jól mutatják.
2026 első negyedévében az EU-ban előállított villamos energia 45,5 százaléka megújuló energiaforrásból származott.
2025 első negyedévében még 42,7 százalék volt ez az arány.
A megújuló áramon belül:
- a szélenergia részesedése 44,9 százalék;
- a vízenergiáé 28 százalék;
- a napenergiáé 17,3 százalék;
- a megújuló tüzelőanyagoké 9,4 százalék
volt.
A megújulók gyors térnyerése azt jelenti, hogy az energiaigényes vállalkozások beszerzési stratégiája is változhat.
Egy nagyobb cégnek már nem feltétlenül csak azt kell eldöntenie, hogy melyik energiakereskedőtől vásárol.
Felmerülhet:
- hosszabb távú zöldáram-szerződés;
- saját napelemes rendszer;
- energiatároló;
- fogyasztásvezérlés;
- energiaközösség;
- közvetlen termelői megállapodás.
A kisebb vállalkozásoknál már önmagában az áram- és gázkereskedő rendszeres összehasonlítása is jelentős megtakarítást eredményezhet.
Kevesebb szén nem jelent automatikusan olcsóbb áramot
Fontos félreértést elkerülni.
Attól, hogy nő a nap- és szélenergia aránya, az áram ára nem szükségszerűen csökken folyamatosan.
A vállalati villamosenergia-árat több tényező alakítja:
- a nagykereskedelmi energiapiac;
- a földgáz ára;
- az időjárás;
- a hálózati kapacitás;
- a kiegyenlítő energia költsége;
- a rendszerhasználati díjak;
- az adók;
- az energiatárolási kapacitás;
- a nemzetközi villamosenergia-forgalom;
- az adott vállalkozás fogyasztási profilja.
A napenergia például dél körül óriási mennyiségű olcsó villamos energiát tud termelni.
Este azonban a napenergia-termelés gyorsan eltűnik, miközben a fogyasztás továbbra is magas lehet.
A két időszak közötti különbséget:
- energiatárolókkal;
- rugalmas erőművekkel;
- határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelemmel;
- fogyasztásvezérléssel
kell áthidalni.
Ezért válik az energiatárolás az európai energiapiac egyik legfontosabb beruházási területévé.
Augusztusban az extrém időjárás már próbára is tette az európai hálózatot
A kérdés nem elméleti.
Az Európai Bizottság augusztus 11-i tájékoztatása szerint az Európát érintő hőhullámok és szárazság miatt több országban csökkent bizonyos erőművek termelése.
Ennek oka többek között:
- az alacsony vízállás;
- a magas vízhőmérséklet;
- a megváltozott vízerőművi termelés
volt.
Az európai villamosenergia-rendszer ennek ellenére stabil maradt, rövid távú ellátásbiztonsági kockázatot nem azonosítottak.
A Bizottság szerint a magas napenergia-termelés napközben jelentősen enyhítette a rendszer terhelését és lefelé hatott az áramárakra.
Ugyanakkor külön kiemelték, hogy az energiatárolás fejlesztése kritikus fontosságú, mert a napközben megtermelt többletenergiát az esti fogyasztási csúcsok idejére kellene átvinni.
Magyarországot külön is megemlítette az Európai Bizottság
A friss uniós tájékoztatóban Magyarország is külön szerepel.
A Bizottság szerint több országban alkalmaztak önkéntes fogyasztásoldali intézkedéseket a szorosabb termelés-fogyasztás egyensúly kezelésére, külön kiemelve Magyarországot.
Ez azt jelzi, hogy a jövő energiapiacán a vállalkozás fogyasztásának időpontja is egyre értékesebb tényező lehet.
Egy gyártó vállalkozás például bizonyos energiaigényes műveleteket olyan időszakra helyezhet át, amikor:
- nagy a napenergia-termelés;
- kisebb a hálózat terhelése;
- kedvezőbb az energia piaci ára.
Ez elsősorban:
- hűtőházaknál;
- akkumulátortöltésnél;
- vízmelegítésnél;
- ipari hűtésnél;
- szivattyúzásnál;
- egyes gyártási folyamatoknál
lehet érdekes.
A villamosenergia-fogyasztás tehát fokozatosan nemcsak költség, hanem menedzselhető vállalati erőforrás lesz.
Az energiatároló szerepe látványosan felértékelődik
A megújulóenergia-termelés egyik legnagyobb sajátossága, hogy nem feltétlenül akkor termel, amikor a vállalkozásnak szüksége van az energiára.
Egy napelemes rendszer például délben termelhet a legtöbbet, miközben egy vállalkozás legnagyobb fogyasztási időszaka:
- kora reggel;
- késő délután;
- este
jelentkezik.
Az akkumulátoros energiatároló lehetővé teheti, hogy a napközben megtermelt energia egy részét később használják fel.
A vállalati tároló segíthet:
- a saját termelés jobb kihasználásában;
- a hálózati csúcsterhelés csökkentésében;
- a fogyasztási profil optimalizálásában;
- az energiaköltség mérséklésében;
- az ellátásbiztonság javításában.
Az energiatárolás már nem kísérleti technológiai egzotikum. Az európai piacon nagyméretű akkumulátoros tárolóberuházások sora készül.
Magyarországon pedig a Jedlik Ányos Program támogatásai és adókedvezményei is erősíthetik a vállalati energiatárolók terjedését.
Már a vállalati áramárakban is látszik némi enyhülés
Az energiapiaci átalakulás egyik legfontosabb kérdése természetesen az, hogy mindebből mennyit érzékel a vállalkozás a számláján.
Az Eurostat legutóbbi összehasonlítható adatai szerint 2025 második felében az EU nem lakossági fogyasztóinak átlagos villamosenergia-ára 18,37 euró volt 100 kWh-ként a vizsgált, évente 500 és 2000 MWh közötti fogyasztási kategóriában.
2025 első felében még 19,03 euró volt az ár, vagyis fél év alatt 3,5 százalékos csökkenés történt.
A hosszabb tendencia is lefelé mutatott.
2023 első felében ugyanebben a fogyasztási kategóriában még 21,51 euró volt az uniós átlagár 100 kWh-ként.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy minden magyar vállalkozás energiaköltsége ugyanolyan mértékben csökkent.
A tényleges szerződéses ár függhet:
- a szerződés megkötésének időpontjától;
- a lekötés hosszától;
- a fogyasztási mennyiségtől;
- az óránkénti fogyasztási profiltól;
- a kereskedőtől;
- a rendszerhasználati díjtól;
- az alkalmazott árképlettől.
Fix ár vagy piaci árkövetés?
A megújulóenergia-termelés növekedésével az áramárak napközbeni ingadozása is egyre fontosabb tényezővé válhat.
Fix áras szerződés
Előnye:
- kiszámítható költség;
- könnyebb pénzügyi tervezés;
- védelem egy váratlan energiapiaci drágulással szemben.
Hátránya:
- a vállalkozás nem feltétlenül részesül az áresésekből;
- hosszabb időre kedvezőtlen árba ragadhat;
- idő előtti felmondás költséges lehet.
Piaci árhoz kötött szerződés
Előnye:
- gyorsabban követheti az árcsökkenést;
- nagy megújuló termelés idején kedvező árat biztosíthat.
Hátránya:
- nagyobb áringadozás;
- nehezebb költségtervezés;
- kedvezőtlen piaci helyzetben gyors drágulás.
Nagyobb fogyasztóknál ezért egyre fontosabb lehet a fogyasztási adatok részletes elemzése.
A napelem önmagában már nem biztos, hogy elég
A vállalati napelemes beruházások első korszakában a cél egyszerű volt:
termeljünk minél több saját villamos energiát.
A következő korszak kérdése már inkább:
mikor termeljük, mikor fogyasztjuk és mikor tároljuk el az energiát?
Ha a vállalkozás akkor termel nagy mennyiségű áramot, amikor:
- saját fogyasztása alacsony;
- a hálózaton is nagy a kínálat;
- a piaci ár alacsony,
a beruházás megtérülése kedvezőtlenebb lehet.
Ezért egy energiafejlesztés előtt együtt érdemes vizsgálni:
- a napelemet;
- az akkumulátort;
- a fogyasztási profilt;
- az elektromos járművek töltését;
- a hűtést és fűtést;
- az energiaigényes gyártási folyamatokat.
A szén visszaszorulása a CBAM miatt is fontos
A karbonintenzív energiaforrások arányának csökkenése az importáló és exportáló vállalkozások számára is jelentős lehet.
2026-ban már elindult az EU karbonhatár-kiigazítási mechanizmusának, a CBAM-nak a végleges szakasza.
A rendszer többek között egyes:
- vas- és acéltermékeket;
- alumíniumtermékeket;
- cementet;
- műtrágyát;
- hidrogént;
- villamos energiát
érint.
A CBAM 2026-os szabályai miatt az importált termék előállításához kapcsolódó kibocsátásnak közvetlen pénzügyi jelentősége lehet.
Ha az európai energiatermelés karbonintenzitása csökken, az hosszabb távon az európai gyártók karbonlábnyomára is kedvezően hathat.
Ez különösen fontos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy nemzetközi vállalatok beszállítói.
A nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek energiaadatokat a beszállítóktól
Egy kkv ma még nem feltétlenül köteles teljes körű fenntarthatósági jelentést készíteni.
A nagyvállalati ügyfele azonban kérheti:
- az éves energiafogyasztást;
- a felhasznált villamos energia forrását;
- a megújuló energia arányát;
- a termék karbonlábnyomát;
- a kibocsátáscsökkentési terveket.
Az energiabeszerzés így fokozatosan értékesítési kérdéssé is válik.
Két hasonló árú beszállító közül előnybe kerülhet az, amelyik:
- alacsonyabb kibocsátással termel;
- igazolt zöldáramot használ;
- pontos energiaadatokat képes szolgáltatni;
- energiahatékonysági tervvel rendelkezik.
A zöld átállást ezért nem érdemes pusztán kötelező adminisztrációként kezelni. Az európai zöld beruházási támogatások mögött egyre több olyan fejlesztés jelenik meg, amely közvetlenül a vállalati versenyképességet is javíthatja.
A szénfogyasztás is történelmi mélypontra került
Nem kizárólag az áramtermelésen belüli részarány csökkent.
2025-ben az EU feketeszén-fogyasztása becslések szerint 107 millió tonnára, barnaszén-fogyasztása pedig 184 millió tonnára esett.
Mindkettő történelmi minimum.
Több tagállam már teljesen vagy részben megszüntette a szénalapú energiatermelést.
Portugália például 2021-ben hagyott fel a feketeszén villamosenergia-termelési célú használatával, Szlovákia pedig 2024-ben megszüntette barnaszén-termelését.
A folyamat azt jelzi, hogy a szénre épülő európai üzleti modell egyre szűkebb térben marad életképes.
A földgáz szerepe viszont nem tűnt el
A szén gyors visszaszorulása nem jelenti azt, hogy az Európai Unió fosszilis energia nélkül működik.
A földgáz továbbra is fontos:
- villamosenergia-termelési;
- ipari;
- fűtési;
- kiegyenlítési
energiaforrás.
Különösen akkor értékelődik fel, amikor a nap- és szélenergia termelése alacsony.
A vállalkozásoknak ezért az áram- és gázpiacot nem célszerű külön univerzumként kezelniük. A földgáz árának emelkedése a gázerőműveken keresztül az elektromosenergia-piacra is átgyűrűzhet.
Ez az oka annak is, hogy egy energiakereskedő-váltás vagy új szerződés előtt nemcsak a pillanatnyi egységárat, hanem a szerződés teljes kockázati profilját érdemes megvizsgálni.
Új üzleti piac épül az energiaátállás körül
A szén visszaszorulása nemcsak régi üzleteket szüntet meg, hanem új piacokat is létrehoz.
Növekvő kereslet jelenhet meg:
Energiatárolásban
A nap- és szélenergia termelési ingadozását ki kell egyenlíteni.
Hálózatfejlesztésben
A villamosenergia-termelés egyre több kisebb és földrajzilag szétszórt forrásból érkezik.
Villamosításban
Egyre több:
- ipari folyamat;
- jármű;
- fűtési rendszer
állhat át közvetlen villamosenergia-használatra.
Energiairányításban
A vállalkozásoknak pontosabban kell látniuk:
- mikor;
- hol;
- milyen áron;
- milyen célra
használják az energiát.
Karbonmenedzsmentben
A vállalati kibocsátási adatok egyre több:
- banki;
- befektetői;
- nagyvállalati;
- pályázati
döntésben jelenhetnek meg.
Az energiaátállásnak ugyanakkor komoly munkaerőigénye is van. A szakemberhiány már az európai energiaátállást is lassíthatja, így a villamosipari, mérnöki, energetikai és karbantartó szakemberek iránti kereslet tartósan magas maradhat.