Látványosan erős hónapot zárt a magyar külkereskedelem 2026 júniusában. A kivitel értéke 14,9 milliárd euró, a behozatalé 13,6 milliárd euró volt, így a termék-külkereskedelmi többlet elérte az 1,305 milliárd eurót.
Az egyenleg 519 millió euróval javult az előző év azonos hónapjához képest. A kivitel volumene 8,7 százalékkal, a behozatalé 6,5 százalékkal nőtt. A munkanapok eltérő száma miatt ugyanakkor a kiigazított növekedés jóval kisebb, az exportnál 2,2, az importnál 0,9 százalék volt.
A júniusi eredmények kedvezőek, de nem jelentenek minden ágazatra kiterjedő exportfellendülést. Az év első hat hónapjában az export volumene 2,1 százalékkal csökkent, miközben az importé 6,6 százalékkal emelkedett. A féléves külkereskedelmi többlet 5,045 milliárd euró volt, 705 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.
A vállalkozások számára ezért nemcsak az a fontos, hogy az ország külkereskedelmi mérlege pozitív maradt. A termékcsoportok, célpiacok, devizaárfolyamok és beszállítói költségek változását külön-külön is értékelni kell.
Mit mutatnak a júniusi adatok?
2026 júniusában:
- a kivitel értéke 14,9 milliárd euró volt;
- a behozatal értéke 13,6 milliárd eurót tett ki;
- az aktívum 1,305 milliárd euróra emelkedett;
- euróban számolva az export értéke 21 százalékkal nőtt;
- az import értéke 18 százalékkal emelkedett;
- az export volumene 8,7 százalékkal;
- az import volumene 6,5 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az előző hónaphoz képest már kevésbé kedvező a kép. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított exportvolumen 0,4, az importvolumen pedig 1,8 százalékkal csökkent májushoz képest.
Ez arra utal, hogy a kiugró éves növekedésben a tavalyi alacsonyabb bázis és a munkanapok eltérése is szerepet játszott. Egyetlen erős hónap alapján ezért még nem érdemes tartós külpiaci konjunktúrát feltételezni.
A gépek és szállítóeszközök húzták az exportot
A magyar kivitel legfontosabb termékcsoportját továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentik.
Júniusban:
- a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 15 százalékkal;
- importvolumene 9,6 százalékkal
emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Ez a termékcsoport önmagában 8,5 százalékponttal járult hozzá a teljes exportvolumen növekedéséhez.
A javulás kedvező jel lehet:
- a járműipari vállalkozásoknak;
- elektronikai gyártóknak;
- gépipari beszállítóknak;
- logisztikai szolgáltatóknak;
- csomagolóanyag-gyártóknak;
- ipari karbantartó cégeknek;
- műszaki munkaerőt közvetítő vállalkozásoknak.
A megrendelések növekedése azonban nem feltétlenül oszlik el egyenletesen a teljes beszállítói láncban. A nagy exportáló gyárak kibocsátásának bővülése csak akkor javítja automatikusan a magyar kkv-k helyzetét, ha megfelelő arányban hazai beszállítókat is bevonnak.
A magyar és európai ipar korábbi megtorpanása után ezért a vállalkozásoknak nemcsak az országos exportadatot, hanem a saját ágazatuk rendelésállományát is követniük kell.
Az élelmiszerexport is növekedett
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kivitelének volumene 7,3 százalékkal, behozataluké 1,6 százalékkal nőtt júniusban.
A növekedés lehetőséget jelenthet:
- élelmiszeripari gyártóknak;
- agrárvállalkozásoknak;
- italgyártóknak;
- hűtött logisztikával foglalkozó cégeknek;
- csomagolóanyag-beszállítóknak;
- minőségbiztosítási és laboratóriumi szolgáltatóknak.
Az élelmiszerexportnál ugyanakkor különösen fontos:
- a célország termékbiztonsági szabálya;
- a címkézés nyelve;
- az összetevők és allergének feltüntetése;
- az egészségügyi és növény-egészségügyi dokumentáció;
- a hűtési lánc fenntartása;
- a termék eltarthatósága;
- a származás igazolása.
Az új piacra történő belépésnél nem elég, hogy a termék Magyarországon szabályosan forgalmazható. A célország eltérő összetételi, csomagolási vagy nyilvántartási követelményt is alkalmazhat.
Jelentősen csökkent az energiahordozók külkereskedelme
Az energiahordozók exportvolumene 31 százalékkal, importvolumene pedig 15 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
Az alacsonyabb energiaimport többféle okra vezethető vissza:
- kisebb ipari energiaigényre;
- magasabb tárolói készletekre;
- enyhébb időjárási hatásra;
- eltérő beszerzési ütemezésre;
- a nemzetközi árak és szerződések változására.
A csökkenés önmagában nem bizonyítja, hogy a magyar vállalkozások energiahatékonysága jelentősen javult. Az energiafelhasználást, a termelési volument és a készleteket együtt kellene vizsgálni.
A vállalkozások számára ugyanakkor továbbra is érdemes rendszeresen összehasonlítani az áram- és gázkereskedői ajánlatokat, mert az energiaköltség több exportterméknél közvetlenül befolyásolja a nemzetközi versenyképességet.
Az Európai Unió maradt a meghatározó piac
A magyar export 73 százaléka, az import 68 százaléka az Európai Unió tagállamaival folytatott kereskedelemből származott.
Az uniós országokba irányuló export volumene 6,8 százalékkal, az onnan érkező importé 3,4 százalékkal nőtt. Ebben a viszonylatban 1,599 milliárd eurós külkereskedelmi többlet keletkezett.
Az uniós piac előnye, hogy az áruk a belső piacon főszabály szerint vámeljárás nélkül mozoghatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy másik tagállamba történő értékesítés adminisztrációmentes lenne.
Vizsgálni kellhet többek között:
- a közösségi adószámot;
- az áfa szerinti teljesítési helyet;
- az összesítő nyilatkozatot;
- a termékdíj- és csomagolási szabályokat;
- a célország fogyasztóvédelmi követelményeit;
- a számla kötelező tartalmát;
- az Intrastat-adatszolgáltatást;
- az EUDR- vagy más termékmegfelelési kötelezettséget.
Az erdőirtásmentes termékekhez kapcsolódó EUDR-követelmények például olyan áruk kereskedelmét is érinthetik, amelyek egyébként szabadon mozognának az uniós belső piacon.
Az EU-n kívüli kereskedelem továbbra is hiányt mutatott
Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben:
- az export volumene 11 százalékkal;
- az import volumene 12 százalékkal
emelkedett.
Ebben a viszonylatban 294 millió eurós hiány alakult ki, ami 49 millió euróval kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál.
A harmadik országok piacai nagyobb növekedési lehetőséget kínálhatnak, de az uniós belső piachoz képest több kockázattal járnak.
Ilyen lehet:
- a vám;
- az importengedély;
- a termék eredetének igazolása;
- a hosszabb szállítási idő;
- a politikai és szankciós kockázat;
- a fizetési késedelem;
- a devizaárfolyam változása;
- a jogérvényesítés nehézsége;
- a helyi termékregisztráció.
Az EU és India közötti gazdasági megállapodások vagy az EU–USA vámmegállapodás bizonyos piacokon javíthatja a kereskedelmi feltételeket, de egy vállalkozásnak továbbra is termékenként kell ellenőriznie a vámokat és az eredetszabályokat.
Miért fontosak a származási szabályok?
Egy szabadkereskedelmi megállapodás nem jelenti azt, hogy minden, Magyarországról feladott termék automatikusan vámmentesen érkezik meg a célországba.
A kedvezményes vámtételhez igazolni kellhet, hogy az áru megfelel az adott megállapodás származási szabályainak. Egy Magyarországon csomagolt, de döntően harmadik országból származó termék nem feltétlenül szerez uniós származást.
Az Európai Bizottság Access2Markets rendszere termékkód és célország alapján mutatja meg:
- az alkalmazandó vámot;
- az eredetszabályokat;
- a szükséges dokumentumokat;
- a termékkövetelményeket;
- az importáló ország adóit;
- az esetleges korlátozásokat.
A hibás származási nyilatkozat utólagos vámköveteléshez, bírsághoz és a vevővel szembeni szerződéses vitához vezethet.
Harmadik országnál EORI-számra is szükség lehet
Az Európai Unión kívüli export- és importtevékenységhez a gazdasági szereplőnek rendszerint EORI-számmal kell rendelkeznie.
Az EORI a vámeljárásokban használt uniós azonosító. A letelepedett vállalkozás főszabály szerint abban a tagállamban kapja meg, ahol a székhelye vagy letelepedési helye található.
A vállalkozásnak az első szállítmány előtt tisztáznia kell:
- ki lesz az exportőr vagy importőr;
- ki nyújtja be a vám-árunyilatkozatot;
- ki fizeti meg a vámot és az importáfát;
- ki viseli a fuvarozási kockázatot;
- ki intézi a termékengedélyeket;
- milyen EORI- és adószámot kell használni.
A vámkezelés nem jó terep a „majd a futárcég megoldja” stratégiának. A fuvarozó vagy vámügynök elvégezheti az adminisztratív műveleteket, de a termék besorolásáért és a szolgáltatott adatok helyességéért a vállalkozásnak is lehet felelőssége.
Az uniós kiscsomagok vámkezelési szabályai különösen az e-kereskedelmi importőrök és webáruházak számára jelentenek egyre több nyilvántartási és árazási feladatot.
Az erős forint kétélű hatással jár
A forint 2026 júniusában az euróhoz és a dollárhoz képest is 12 százalékkal erősebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelem forintban mért árszínvonala az exportnál 2,1, az importnál 2,6 százalékkal csökkent.
Az erősebb forint kedvezhet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek:
- külföldről vásárolnak alapanyagot;
- importált gépet szereznek be;
- euróban vagy dollárban fizetnek szoftverért;
- devizában törlesztenek hitelt;
- külföldi szolgáltatót vesznek igénybe.
Az exportőröknél viszont csökkentheti a külföldi bevétel forintértékét.
Például egymillió euró bevétel:
- 400 forintos euróárfolyamnál 400 millió forint;
- 360 forintos euróárfolyamnál 360 millió forint.
A különbség 40 millió forint, miközben a vállalkozás magyarországi bér-, adó- és rezsiköltségei továbbra is forintban jelentkezhetnek.
Az erős forintra épülő gazdasági várakozások miatt az exportőröknek célszerű érzékenységi számítást készíteniük több árfolyamra.
Hogyan mérsékelhető az árfolyamkockázat?
A vállalkozás több módon kezelheti a devizakitettséget.
Természetes fedezet
Az exportbevételből ugyanabban a devizában fizeti:
- az importált alapanyagot;
- a fuvarozást;
- a külföldi szolgáltatót;
- a devizahitelt;
- a külföldi marketinget.
Így kisebb összeget kell forintra váltani.
Devizában történő tartalékképzés
A vállalkozás a várható külföldi kiadásokhoz szükséges összeget nem váltja át azonnal.
Határidős árfolyamügylet
A cég előre rögzítheti egy későbbi devizaváltás árfolyamát. Ez csökkenti a bizonytalanságot, de költséggel és szerződéses kötelezettséggel járhat.
Árfolyamhoz kötött árazás
A hosszabb távú szerződés tartalmazhat olyan korrekciós szabályt, amely meghatározott árfolyamváltozás után módosítja az árat.
Az árfolyamkockázat kezelésének célja nem feltétlenül az, hogy a vállalkozás minden devizamozgáson nyerjen. Sokkal inkább az, hogy egy kedvezőtlen változás ne tüntesse el egy teljes szállítás nyereségét.
Az első félév már kevésbé kedvező
2026 januárja és júniusa között:
- az export értéke 81,2 milliárd euró;
- az importé 76,2 milliárd euró;
- a külkereskedelmi többlet 5,045 milliárd euró volt.
Az export volumene 2,1 százalékkal csökkent, miközben az importé 6,6 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg 705 millió euróval romlott az előző év első feléhez képest.
Ez azt mutatja, hogy a júniusi javulás még nem fordította meg teljesen az év korábbi tendenciáját.
A vállalkozásoknak ezért érdemes külön vizsgálniuk:
- a havi új megrendeléseket;
- az ajánlatkérések számát;
- a rendelésállomány hosszát;
- a célpiacok gazdasági helyzetét;
- az átlagos eladási árat;
- a devizában és forintban mért árrést;
- a vevők fizetési idejét.
A növekvő euróérték önmagában nem bizonyít növekvő nyereséget. Elképzelhető, hogy az értékesítés nagyobb volumen mellett, alacsonyabb árréssel történt.
Külön kockázat a külföldi vevő nemfizetése
Egy új külpiaci partner megszerzése önmagában még nem jelent biztonságos bevételt.
A szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni:
- a partner hivatalos cégadatait;
- pénzügyi beszámolóit;
- tulajdonosi hátterét;
- adószámát;
- a képviselő aláírási jogát;
- korábbi üzleti referenciáit;
- szankciós vagy korlátozó listás érintettségét;
- a választott fizetési módot.
Nagyobb vagy kockázatosabb ügyletnél szóba jöhet:
- előleg;
- akkreditív;
- bankgarancia;
- tulajdonjog-fenntartás;
- faktoring;
- exporthitel-biztosítás;
- részszállításhoz kötött fizetés.
Az EXIM exporthitel-biztosítási termékei olyan magyar vállalkozásoknak készültek, amelyek új külföldi piacra lépnének, illetve csökkentenék a vevő nemfizetéséből származó kockázatot.
Az általános vállalkozói biztosítás mellett ezért külön export- és szállítmánybiztosításra is szükség lehet.
Mit jelenthet a javuló adat az exportáló kkv-knak?
A júniusi növekedés kedvezőbb külpiaci keresletet jelezhet, de egy kisebb vállalkozás számára önmagában nem biztosít megrendelést.
A külpiaci növekedéshez szükség lehet:
- megfelelő gyártási kapacitásra;
- idegen nyelvű értékesítésre;
- nemzetközi minősítésekre;
- termékfelelősségi biztosításra;
- exportfinanszírozásra;
- stabil beszállítói háttérre;
- gyorsabb logisztikára;
- devizakockázat-kezelésre;
- megfelelő munkatársakra.
A külpiacra lépő kkv-k számára kialakított exporthitel-források segíthetnek a gyártási, készlet- vagy forgóeszköz-finanszírozási igény kezelésében.
A hitelfelvétel előtt azonban meg kell vizsgálni, hogy a külföldi megrendelés:
- jogilag kötelező-e;
- milyen pénznemben fizetendő;
- tartalmaz-e előleget;
- mennyi idő alatt térül meg;
- milyen kötbér és garancia kapcsolódik hozzá;
- mekkora plusz készletet igényel.
Az importőröknek kedvezhet a forint, de nőhet a verseny
Az erősebb forint csökkentheti az importált termék vagy alapanyag forintban számított beszerzési költségét. Ez azonban nem jelenti automatikusan ugyanilyen mértékű nyereségnövekedést.
A beszállító:
- megemelheti a devizában számított árat;
- módosíthatja a szállítási díjat;
- rövidebb fizetési határidőt kérhet;
- drágább biztosítást vagy előleget írhat elő;
- a vám- és megfelelési költségeket átháríthatja.
Az olcsóbb import ráadásul a magyar gyártók versenyét is erősítheti. Azoknak a hazai cégeknek, amelyek importtermékekkel versenyeznek, nagyobb hangsúlyt kell helyezniük:
- a gyors szállításra;
- a helyi szervizre;
- az egyedi gyártásra;
- a minőségre;
- a kisebb rendelési mennyiségre;
- a rugalmas fizetésre;
- a magyar nyelvű támogatásra.
A CBAM az importköltségeket is befolyásolhatja
Bizonyos szén-dioxid-intenzív termékek importjánál 2026-tól már a karbonkibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekkel is számolni kell.
A CBAM-rendszer többek között egyes:
- vas- és acéltermékeket;
- alumíniumtermékeket;
- cementtermékeket;
- műtrágyákat;
- hidrogént;
- villamos energiát
érinthet.
Az importőrnek nemcsak a termék vámértékét és tarifaszámát kell ismernie, hanem a beágyazott kibocsátásra vonatkozó adatokat is be kell szereznie a gyártótól.
A beszállító kiválasztásánál ezért már nem kizárólag az egységár számít. Egy olcsóbb, de megfelelő kibocsátási dokumentációval nem rendelkező termék végül költségesebb és kockázatosabb lehet.
Mit tegyenek most az exportáló vállalkozások?
1. Vizsgálják meg a saját rendelésállományukat
Az országos exportnövekedés nem helyettesíti a vállalkozás saját adatait.
Érdemes összevetni:
- a tavalyi és idei rendelésállományt;
- a visszatérő ügyfelek arányát;
- az átlagos rendelési értéket;
- a lemondásokat;
- az ajánlatból megrendeléssé váló ügyletek arányát.
2. Számítsák újra az árfolyamérzékenységet
Készüljön számítás több árfolyamra, például:
- 350;
- 370;
- 390;
- 410 forintos euróárfolyam mellett.
Így láthatóvá válik, mikor csökken a projekt fedezete veszélyes szintre.
3. Ellenőrizzék a célpiac szabályait
Minden új terméknél tisztázni kell:
- a vámtarifaszámot;
- a vámot;
- a származási szabályt;
- a termékregisztrációt;
- a címkézést;
- a biztonsági előírásokat;
- az importáló fél kötelezettségeit.
4. Vizsgálják át a szerződést
A megállapodás rendezze:
- az alkalmazott Incoterms-klauzulát;
- a fuvarozási költséget;
- a kárveszély átszállását;
- a devizanemet;
- a fizetési határidőt;
- az árfolyamváltozást;
- a minőségi reklamációt;
- a jogviták helyét.
5. Ellenőrizzék a külföldi partnert
Nagyobb ügylet előtt ne elégedjenek meg a partner weboldalával és e-mail-aláírásával. A hivatalos cégadatokat és a képviseleti jogosultságot is ellenőrizni kell.
6. Készítsenek finanszírozási tervet
Az export gyakran jelentős előfinanszírozást igényel. A vállalkozásnak már a szerződés aláírásakor tudnia kell, miből fizeti:
- az alapanyagot;
- a munkabért;
- a csomagolást;
- a fuvart;
- a biztosítást;
- a vámügyintézést.
7. Biztosítsák a követelést
Új vagy kockázatos partnernél a hosszú fizetési határidő biztosíték nélkül könnyen finanszírozási csapdává válhat.